Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-11 / 37. szám

irodalmi szakosztály tartott ülést a prot. napilap és tudományos érdekű egyházi irodalmi müvek kiadása tárgyában. Az ügyeket, bővebb megvitatás végett, bizottsághoz utasították. — Délután a nagyválasztmány tartotta gyűlését, melyen legtöbb vitára adott alkalmat és legtöbb időt vett igénybe az értekezlet alapszabályainak revisiója. Másnap, e hó 7-én, Kiss Áron püspök és gr. Degenfeld József elnöklete alatt nvilt meg a közgyűlés, Kiss Áron hatásos beszédével Első tárgy az egy ház fegyelem. Előadó Soltész János. Ismertette a nagybányai javaslatot s hozzáadta saját nézetét és javaslatait. Hosszas s magas színvonalú vita után, a melyben Márk Ferenc, Erőss Lajos, Dicsőffi József, Zsigmond Sándor, Zoványi Jenő, Gulyás Lajos, Ferenczi Gyula, Tabajdy Lajos stb. vettek részt, a javaslatokat, bővebb megfontolás s egy normativ-szabályzat kidolgozása végett, bizottsághoz utasították. Következett az egyházi adózás kérdése, mely szintén bizottságnak adatolt ki. A diakonissza-intézmény sem járt másképen. Átalában az értekezlet fontosabb kérdései bizottságok kiküldésében nyerték megoldásukat. Szép elv a qui habét tempus, habét vitám, de nem mindenkor válik be. Ezúttal szerettük volna, ha az értekezlet már kilép a cselekvés színterére és nem marad meg a puszta tüntetésnél, a cunctátoroskodásnál. Érdekes, széles ismerettel megírt s nagyhatású volt a debreceni egyház véleménye a diakonissza-kérdésben, a melynek fogalmazója Mitrovics Gyula, s a mely feleslegesnek tartja Debrecenben az említett intézményt. Dr. Imre József azonban azt vitatta, hogy máshol lehet reá szükség, azért csak maradjon felszínen. Úgy lett. Ezzel véget ért a 7-iki délelőtt. Délben a város és az egyház pompás ebédet adott a Bika dísztermében, melyet természetesen sok és szép felköszöntő fűszerezett. Délután első tárgynak vették az alapszabályok revisióját, a melyet elhalasztottak. A prot. napilap ügyében elfogadták az irodalmi szakosztály bizottság kiküldési véleményét. A Téli TJjságot illetőleg megkérdezik a békésbánáti vallásos iratokat terjésztő egyesületet, nem lehel ne-e a lapot az év többi részében is kiadni. Ezekután tárgyalták a Szatmárt felállítandó tanítónöképezde ügyét, az egyházkerületi és megyei lelkészi értekezletek viszonyát. Az értekezlet késő este ért véget. S. Sz. J. Orgona-felavatás. A várpalotai ref. egyház aug. hó 28-án avatta fel szép ünnepélyességgel új orgonáját. Az orgona felállítása s a felavatási ünnepélyen nyilvánult öröm és buzgóság örvendetes bizonyságot tesznek a felől, hogy a még nem régen nagy belső zavarokkal küzdött s majdnem a felbomlás szélén állott gyülekezet, buzgó, új lelkipásztora gondozása alatt lélekben és hitben megerősödött s szép áldozatot is tud hozni egyháza érdekében. Az új k

orgonát, melyet 1400 frtért Kerékgyártó István készített, a gyülekezet, önkéntes adakozások útján, majdnem teljesen a saját erején építtette. Volt ugyan az egyháznak, néhai Perey Jánosné, szül. Vecsev Mária asszony végrendeleti hagyománya folytán 500 frt orgona-építési alapja, azonban a még hiányzó 900 frtot a buzgó lelkész, Dömény Zoltán, házról-házra járva, a gyülekezet tagjaitól gyűjtötte össze. Az orgona felavatási ünnepélyen, mely az új kenyéri úrvacsora-osztással is össze volt kötve, jelen volt Nyikos Kálmán litéri lelkész, az egyházmegye esperese, továbbá Thury E'ele vámosi lelkész és mint orgona-szakértő Gáthy Zoltán, a pápai főiskola zenetanára. Az orgona felavató beszédet és imát Nyikos Kálmán esperes mondotta, majd a felavatott orgona megszólaltatása után Dömény Zoltán lelkész tartott tartalmas alkalmi beszédet a XXXIII. zsoltár 1—3. verse alapján. Ezután Thúry Etele mondott alkalmi agendát s osztotta ki, a helybeli lelkész segédkezése mellett az úrvacsorát. Az új orgona a legújabb rendszer szerint készült s erőteljes, szép hangjával mindenkit teljesen kielégített s a szakértő bírálata szerint is minden tekintetben kifogástalan és sikerült alkotás. Az istentisztelet után a vendégek és a presbyterium tagjai a lelkész lakásán gyűltek össze közebédre, délután pedig népünnepély zárta be az emlékezetes napot. Adja Isten, hogy az új orgona, a maga zengzetes harmóniájával adjon példát a gyülekezetnek is az egyetértésre, a keresztyéni szeretetre; mert a lélektelen harmónia lelket csak úgy nyerend, ha a gyülekezet lelkében is élni fog a keresztyéni békesség és szeretet égi harmóniája. ISKOLA. A budapesti ref. theologiai akadémián f. hó 6-án folyt le a végzett másodévesek alapvizsgálata. Vizsgálatra állott öt ifjú, a kik közül kettő jeles, kettő jó, egy pedig elégséges általános osztályzatot nyert. Folyó hó 7-én délelőtt a tanév ünnepélyes megnyitása történt meg. Az ifjúság éneke után Szabó Aladár tanár kérte buzgó imádságban a kegyelemnek urát, hogy áldja meg a megkezdendő esztendő munkáját. Utána Szász Károly úr tartott egy mély bölcseséggel s az Isten országa iránti szeretettel teljes megnyitó beszédet; figyelmeztetve az ifjúságot a pálya küzdelmeire, de egyszersmind magasztosságára is: s végül Istennek áldását kérte úgy az ifjúságra, mint a tanári karra és az egész intézetre. Ezután Szőts Farkas igazgató-tanár intézett beszédet az ifjúsághoz, s három dolog megszerzésére ösztönözte őket. E három dolog: az igazi keresztyéni hit, mely él és melegít; az alapos tudás, mely világosít és a lelkipásztori kötelesség és ügyesség, mely a hitet és tudást érvényesíteni képes. Az ünnepély az ifjúság énekével záródott be. mely után megtörtént az újonnan felvett növendékek beiratása. Az intézet hallgatósága elég szépen megerősödött számbelileg s örvendetes jelenség, hogy néhány évi pangás után ifjúságunk újra kezdi felkeresni a theologiai pályát. A beírt növendékek száma eddig 34, a kik közül I-ső éves 12, Il-od éves 9, Ill-ad éves 8, IV-ed éves 5. Más testvér theologiákról 3 növendéket nyert az akadémia. Egyet Kolozsvárról és kettőt Pápáról. Ifjúsági seniorrá a tanári kar Kóréh Tatay Endre IV-ed éves növendékét, választotta meg a tanári kar. A konviktusi kosztozás 6-án, az előadás pedig 8-án vette kezdetét. A budapesti ref. főgimnázium tanév megnyitása f. hó 7-én folyt le két részben. Az ünnepélyes rész lefolyása a Kálvin-téri templomban történt, d. e. 9 órakor, a mely alkalommal, éneklés után, Laky Dániel gimnáziumi vallástanár tartott szép alkalmi imát, utána pedig Szász Károly