Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-28 / 35. szám

sége van. Az egyesület a lap terjesztése céljából megkeresi egyfelől az egyházmegyei tanító-egyletek elnökségeit másfelől kimondta, hogy a szerkesztő mellé minden egyházkerületből egy-egy hivatalos munkatársat választ. »A népiskolai tanterv revíziója* címen érdekes és tanulságos előadást tartott Vincze József földesi tanító; meggyőző erővel fejtegette, hogy a népiskolának nemcsak a haza, hanem a geográfiái határok nélkül való istenországa számára is kell nevelni polgárokat, s hogy valláserkölcsi élet nélkül nem ember az ember. Megtanul a gyermek jól írni, de mit használ, ha erkölcsi erő nélkül élvén a tudományt váltóhamisításra használja? A széles mederben folyó s a népiskolai tanítás összes anyagát felölelő felolvasás nagyszabású vitát keltett, végre is az idő előrehaladott voltára tekintettel, az egész kérdés tanulmányozás és egy későbbi közgyűlésen javaslattétel céljából az állandó választmányhoz tétetett át, felkéretvén az egyesület tagjait, hogy véleményüket a választmánynyal írásban közöljék. Nem állhatom meg, hogy, — mivel itt a tanítandó tárgyak quantitásának és qualitásának s az egész rendszernek megváltoztatásáról van szó — egy felvilágosító példával ne szolgáljak. Adomaszerünek látszik, de hát lehet ridendo dicere verum. Szomszédságban lakott egy idősebb s egy fiatalabb úr, a kik egymással incselkedve, különösen abban találták kedvüket, ha egyik a másiknak kertjét gyalázhatta. Egyszer így szól a fiatalabb: »Nézze az én kertemet, ebben legalább van systema.« — »Mégis különb az enyém — mondja erre az öreg úr — mert systema ugyan nincsen benne, de van gyümölcse.* Harmadik pont gyanánt Sinka Lajos krassói tanító, egyleti elnök felolvasását élveztük, a ki terjedelmes, széles körű olvasottságról tanúskodó, nagy tanulmányra valló munkálatában nevelésünkkel s vallásoktatásunkkal foglalkozott. Az érdemes férfiú felolvasását lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. Volt még egy fontos tárgy »A népiskolai törvény reviziója«, de az előadó, Simon Károly, mivelhogy délután volt már az idő, hosszúra nyúlt a gyűlés, csak javaslatait olvasta fel, azokat indokoló munkálata nélkül. Javaslatában nagy befolyást kíván engedni iskoláinknak még fegyelmi ügyeiben is az állami hatalomnak, sőt azt óhajtja, hogy hazafias tekintetekből jöjjön el az államosítás országa a népiskolai téren is. Méltányoljuk mindenkinek erős, hazafias érzületét, de épen református tanítónak hangoztatni az államosítás kívánságát hazafias tekintetekből, érthetetlen, még akkor is, ha a nemzetiségekre, azok iskoláinak pusztító hatására gondolunk, mert az államnak van joga is, hatalma is arra, hogy fiai között különbséget tegyen s a rakoncátlant megfékezze. Feladni iskoláinkat annyi, mint önmagunk alatt vágni a fát. A pénztáros jelentése s néhány apróbb indítvány után a szép és tanulságos gyűlés véget ért, csak az volt a baja, hogy semmit sem végezhetett, élvezetet nyújtott, tanúsággal is szolgált, de érdemleges határozatot nem hozott, bár mindegyik felolvasás határozatot kért, nem határozhatott, mert az ülés oly rövid volt s a vita oly hatalmasan indult meg, mindenkinek annyi okos mondanivalója volt, hogy talán három nap sem lett volna elég a vitából kibontakozásra. íme azért is jó a hivatalos lap, hogy abban a közgyűlésekig világosság, illetve felvilágosítás jusson minden lélekbe. Református. EGYESÜLET. Az ifjúsági egylet titkára dr. Szabó Aladár külföldön több helyen (Nürnbergben egyszer, Londonban kétszer, Belfastban kétszer, Bernben egyszer) tartott előadást Magyarországról, a magyar egyházakról s az itt folyó evangéliumi munkáról. Előadásai alkalmával említést tett rendesen arról a vágyunkról is, hogy egy oly épületet szeretnénk emelni, a mely egészen az Úrnak legyen szentelve, s a melyben az evangéliumi, keresztyén munkákat eredményesebben lehetne folytatni. Az előadások alkalmával gyűjtött pénzt aztán felajánlották az evangéliumi keresztyén otthonra. Egyesek külön is adakoztak s többen megígérték, hogy gyűjtenek is e czélra. íme a részletes kimutatás: 1. Nürnbergben, az evang. luth. Vereinshausban tartott előadás alkalmával befolyt 24 mk. 86pfg, azaz 14 frt 62 kr. 2. Londonban Mr. és Mrs. Trotter 2 font, azaz 23 * 84 » 3. Frankfurtban Frau Geheimrath Manskopf 3 mk., azaz ... 1 » 76 » 4. Belfasti keresztyén ifj. egylet 1 guinea, azaz 12 » 52 » 5. Belfastban a »Cook-centenary« ref. templomban tartott prédiká lás és előadás alkalmából 1 font, azaz 11 » 92 » 6. Bernben tartott előadás alkalmából egy Napoleon-d'or, azaz 9 > 51 » 7. Dendliker úr és neje 50 frank, azaz 23 > 68 » 8. Vischer-Sarasin úr és neje 500 frank, azaz 236 » 75 » 9. X. Y 2 » 52 » 10. B. úrnő Konstanzban 10 mk., azaz 5 » 88 » Összesen . . . 343 frt :

— kr. Az Űr áldása legyen a buzgó adakozókon! Minket pedig sarkaljon az a körülmény, hogy külföldön sokan imádkoznak érettünk s nagy céljaink elérésében segítenek, arra, hogy mi is mind határozottabban kövessük az Úr Jézust. Ha a szivünk megnyílik előtte, az erszényünk is megnyílik majd! Tanítógyűlés. Nagy-Körösről írják nekünk: A kecskeméti ev. ref. egyházmegye tanítótestülete augusztus 17-én tartotta évi rendes közgyűlését. Vargha István körösi tanító a szociálizmusról, Dávid Ferenc ceglédi tanító pedig a kerti munka fontosságáról tartott fölolvasást. A tanítói egyesület tisztikara a régi maradt. E gyűlés keretében tartották meg Losonczi László preparandiai tanár 25 éves tanári jubileumának ünnepét is. A jubilánst Hegymegi Kiss Kálmán igazgató a tanári kar, Nyújtó Pál ceglédi tanító a tanítóegyesület, Pap Gedeon körösi tanító a volt tanítványok, Filó Lajos lelkész az