Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-23 / 4. szám

A tagok tudományos gyakorlatai eredményesen és inten­sive folynak. Van az intézetben jelenleg 41 kollégiumi tag, és pedig 38 egész javadalmazása és három féljava­dalmazású ; ezenkívül a csorna-premontrei kanonok-rend öt tagja, kiknek ellátási költségeit a rend praelatusa fizeti. A rendes tagoknak ellátására személyenkint évi 400 frt szá­míttatik, 100 frtot mindegyikük segélydíj cimén kezéhez kap, mely összegből azonban fedezni tartozik egyetemi tandíját és ruházatát. A cselédek évi bére 1160 frtot tesz; az összes személyzetnek élelmezése (beleszámítva a csorna­premontrei rend tagjait) 9708 frtot, a fűtés és világítás, mosás, fölszerelések és vegyesek együttvéve 3321 frtot, a helyiségek lakbére 5531 forint költséget okoz«. A továb­biakban megjegyzi a miniszter, hogy mivel most szerepel először ezen intézet a költségvetésben, a fölvett összegek teljes pontossággal még nem voltak megállapíthatók; továbbá hogy a fenforgó tanárhiány okából ezen intézet tetemes fejlesztését okvetetlenül szükségesnek tartja. Más helyen pedig, a most mondottak előzményéül, ugyanezen intézetre vonatkozólag még a következő adatokra találunk az indo­kolásban: »Az intézet csak két éve áll fenn, s így ter­mészetes, hogy a könyvtár gyarapítására, legalább egye­lőre, külön összeget kell beállítani (1000 frttal), mert elke­rülhetetlenül szükséges, hogy a tanárjelöltek benn az intézetben találják meg a szaktanulmányaikhoz való fon­tosabb segédeszközöket*. Végül a tornatanítására fölvett 500 frtot a miniszter azzal indokolja, hogy »a tornáztatás nemcsak a kollégiumi ifjúság edzése és ügyesítése szem­pontjából szükséges, hanem azért is, mert ily módon a tagok közül sokan a tornatanítói képesítést is megsze­rezhetik. a mi lehetővé tenné, hogy majdan szaktárgyai­kon kívül a torna tanításával is megbízassanak*. Jeleztük fennebb, hogy a budapesti tanárképzőre kerekszámban 60,000 frttal több adatik ki. mint a kolozs­várira. Ebből az Eötvös-kollégium javára az imént elszá­moltunk a személyieknél 10,850 és a dologiaknál 21,220, össesen 32,070 frttal. Hátra van tehát kereken 28,000 frt. S csakugyan ha megnézzük a budapesti középiskolai tanárképző gyakorló főgimnáziumát, ennek személyi járan­dóságai épen 28,142 frtot tesznek. Nohát, ha végrevala­hára a magas kormány Kolozsváron is felállítaná az annyira szükséges gyakorló gimnáziumot, tekintve a helyi viszo­nyokat : valamint az ev ref. tanárképző kollégium nem kerülne annyiba, mint a mennyibe az Eötvös kollégium kerül, épen ügy a gyakorló gimnáziumot is Kolozsváron a budapestinél sokkal kevesebb költséggel lehetne beállí­tani. A beállítást pedig tovább halogatni nem lehet, sem azon az okon, hogy eddig is megvoltunk nélküle, sem azon az okon, hogy az ottani három főgimnázium elég gyakorló térnek kínálkozik. Mert ilyen formán a Budapesten levő még számosabb középiskola még inkább feleslegessé tenné a fővárosi tanárképző gyakorló iskoláját. Igenis, állítjuk, hogy sem a kolozsvári piarista »Calasanteum«, sem még kevésbé a reform, és az unitárius kollégiumok inter­nátusaiban bizonyos számú egyetemi hallgatók számára (a kik nem mindnyájan bölcsészeti hallgatók) berendezett s privát tanítással összekötött intézmények távolról sem pótolhatják az egyetemi tanárképzővel szerves összekötte­tésben álló gyakorló gimnázium helyét és feladatát. Mégha fölteszszük is, hogy Kolozsváron minden tanárjelölt egyik vagy másik intézetnél felügyelői vagy magántanítói minő­ségben szerez is néminemű gyakorlatot a tanítás és nevelés körül; de kérdjük megszerezte-e ezzel azt a magasabb routint, a mely az illetőt úgyszólván müvészszé tegye szakmájánál a tanításban is, a nevelésben is ? Mert ősrégi dolog, hogy minden valódi oktatás mű­vészet. S kiváltképen annak kellene lenni a középiskolai nak. Ezzel szemben pedig hányan kapnak Kolozsvárt tanári oklevelet illetve az egyetem padjáról a mai tanárhiányban hányan kapnak azonnal tanári kathedrát olyanok, a kik megelőzőleg még ama bizonyos helyi intézményeknél sem szereztek semmi privát és semmi közgyakorlatot! így volt-e régebben? Mikor pl. az erdélyi reformátusoknál, a míg valaki a tanári, illetve a »professzori« nevezethez és álláshoz juthatott, először az osztálytanító s még inkább a paedagogarcha professzor vezetése és ellenőrzése mellett évekig privát-tanító, azután a főiskola elvégzése után, ha osztálytanító akart lenni, vagy az elemire vagy az algim­náziumra tanítói vizsgálatot kellet tennie; végül ily minő­ség és 2—3 évi külföldi egyetem után segédtanárnak ha bevált: lehetett bizonyos idő múlva professzor! Ezért van. hogy a mai fiatalabb tanári generatio (tisztelet a szakismereteiknek és tisztelet a kivételeknek) a praxisban igen érzékeny még a szelídebb kritikával szemben is; érzékeny az igazgatónak utasítása vagy figyelmeztetése ellenében; érzékeny az idősebb és tapasztaltabb kollégája ellenvetésévol szemben, érzékeny a nagy közönségnek hol jogos, hol jogtalan, hol tudatos, hol ösztönszerű megnyi­latkozása ellenében. Ezért van, hogy a mai oktatásban — főleg az alsóbb osztályok szakrendszeri hátrányaitól eltekintve — sokszor nincsen meg, mint az óra kerekeinél a tanításbeli egyöntetűség, az általános és a magasabb tájékozottság és végeredményben az óhajtott siker . . . Ezért mondjuk, hogy: gyakorló iskolát mielőbb a kolozs­vári tanárképzőhöz is! Vagy külön újat; vagy valamelyik helyi gimnáziumot mint gyakorló intézetet, szerves össze­köttetésbe hozni az egyetemi tanárképzővel. Tertium non datur. S ha mégis datur: akkor tanításbeli »művészet»­ről ne beszéljünk! Ezek után lássuk már most, hogy a budapesti közép­iskolai tanárképző gyakorló iskolájánál személyi járandó­ság? a) Igazgatónak 2800 frt (fizetés 2200, pótlék 600 fo­rint), b) nvolc rendes tanárnak (fizetés három fokban 15,400, pótlék 2900, lakpénz 4400) 22,700 frt; c) francia nyelvmesternek 1200 frt; d) kisegítő tanárnak tisztelet­díjul 500 frt; e) szépírás tanítónak 100 frt; f) szolgának 400, kisegítőnek 292 frt; g) segélyekre és egyéb szükség­letekre 150 frt.f Ez összesen 28,142 frt, a miből leütve a tisztán tanári fizetésekből (27,700 frt után) 1%"°^ 277 frtot: marad személyi járandóságra 27,865 frt. Ehhez odaadván a 4200 frt dologi kiadást: a budapesti tanár­képző gyakorló iskolájának összes költségvetése 32 065 forint. Végre foglaljuk össze, a mi közös mind a két he­lyen, t. i. a budapesti és kolozsvári tanítóképző-intézetek kiadásait ezekben : 1-ször Budapesten személyi járandóság: a) Igazgató és tanárok tiszteletdija 10,000 frt; b) szolga fizetése 420frt; e) 18tanárjelölt részére ösztöndíj, á500 frt 9000 frt; d) kitűnőbb képző-intézeti munkálatok díjazá­sára 400 frt. Összesen 19,820 frt. Dologi kiadások 1500 frt. Végösszeg tehát 21,320 frt. 2-szor Kolozsváron személyi járandóság: a) Igazgatónak tiszteletdíj 500 frt: b) 18 tanár­nak, á 400 frt, tiszteletdíj 7200 frt; c) francia és román nyelv tanításért 800 frt; d) ábrázoló mértani gyakorla­tokra 400 frt; e) szolga fizetése 834 frt; f) egy napi­díjas illetménye 540 frt; g) 18 tanárjelölt részére egyen­ként 400 frttal 7200 frt; h) kitűnőbb képezdei munká­latok díjazására 300 frt. Összesen 17,374 frt. Ehhez adva a 2108 frt dologi kiadást: a kolozsvári tanárképző összes költségvetése — a mint legelői is említettük — 19,482 forint. Midőn a két középiskolai tanárképző és a kapcso­latos, illetve nem kapcsolatos intézményekről a fenneb­biekben párhuzamosan összeállított költségvetés rendjén

Next

/
Oldalképek
Tartalom