Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-28 / 35. szám

gókkal vonultak az ünnepély helyére, a nagy ev. templom udvarára. Az ünnepélyen megjelentek Maurer Mihály főispán díszmagyarban, a törvényhatóság az összes felekezetek, a törvényszék és az összes brassói állami iskolák képviselői s ezeken kivül számosan a magyarok és oláhok közül. Németországból összesen 19 vendég vett részt az ünnepélyen. Ezek, kivéve dr. Virchow-ot. a berlini egyetem tudós tanárát és dr. Kohmeder müncheni hkolai tanácsost, mind ismeretlen nevü emberek. A nagy evang. templom udvara, a hol az ünnepély lefolyt, egyenlő arányban volt díszítve az állam és a város színeivel. Miután a közönség az alkalmi egyházi éneket, az erdélyrészi szász dalárszövetség pedig a Honterushymnuszt elénekelte, Scl néll Károly kir. közjegyző a szoborbizottság nevében, elmondva a szobor történetét, kiválóan szép és tapintatos beszéd kíséretében adta át a szobrot az egyházközség tulajdonába. Eeszéd közben megcsendült a templomban a tanulóifjúság kara és ezalatt lehullt a szoborról a lepel. A szobor, a mely a nagy templom főbejáratának jobb oldalán áll s a mely a megszólalásig való élethűségével általános csodálatot keltett, Harre Magnussen berlini szobrász gyönyörűen sikerült műve. Álló helyzetben ábrázolja Honterust, háttal a templomnak, arccal az iskolának fordulva; jobb kezével az iskola felé mutat, a melyben tanított, baljában nyitott könyvet tart, a melynek egyik lapián »Rnformationsbüehlein«, másikon » Schu'ordnung« szavak állanak. A talapzaton elől ez a fölírás olvasható: HONTERUS 1498—1549 Errichtet 1898. aus Freien. Gaben von Volks- und Glaubensgenossen Hátul, a talapzat túlsó oldalán pedig ezek a szavak olvashatók: Dem Lichl vom Hímmel bracb er neue Bahnen Sein Speer und Schild war das gedruckte Wort. Jobbról egy relief Honterust ábrázolja, a mint egy betegnek úrvacsorát oszt; balról ugyancsak relief kép Honterus nyomdáját mutatja. A szobrot Obert Ferenc brassói lelkész hosszabb beszéd kíséretében átvette az egyházközség birtokába. Utána Herfurth Ferenc szász esperes úgy forma, mint tartalom tekintetében magas színvonalon álló hazafias beszédet mondott. Majd Gross Gyula iskolaigazgató beszélt, azután pedig JBöhm Károly egyetemi tanár, mint a Magyar Tudományos Akadémia küldöttje, méltatta magyar nyelven Honterus működését Beszédét a szászok is gyakori »Éljen!«, »Hoch!«. »Heil!« tetszésnyilatkozatokkal szakították félbe. Miután még a polgármesterhelyettes a város oltalmába vette át a szobrot, Müller Frigyes püspök kenetteljes imával bezárta az ünnepélyt, mire a közönség ajkán egyházi ének hangzott föl. Ezután fölvonult zeneszó melleti több mint 500 szász leány és asszony, a különböző szász vidékeknek és falvaknak festöileg szép nemzeti viseletében, elragadóan szép látványt nyújtva. Csoportonkint, megkoszorúzták és virágokkal árasztották el a szobrot. A közönség virágokat dobált a fölvonulókra és zajosan éltette őket. Erre a templomban ünnepi istentisztelet volt, majd a Gusztáv Adolf-egyesület tartott ülést. Délben díszebéd volt. délután a templomban a dalárszövetség nagy hangversenyt adott s este a >Honterus« című dráma előadása zárta be az ünnepélyt. Az egész lakosságra felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül a legjobb benyomást tette a valóban szépen és tapintatosan rendezett ünnepély. A szászok egyrészt azáltal, hogy az állam színeinek teljes mértékben megadták a tiszteletet és a magyar nemzeti lobogót eddigi szokásuktól eltérően, talán még nagyobb számban alkalmazták, mint a város szineit: a piros-kék lobogókat: másrészt azáltal, hogy minden politikai vonatkozást gondosan kerülve, szigorúan megőrizték az ünnepély egyházias jellegét: a magyarság rokonszenvét teljesen megnyerték ünneplésükhöz. A Honterus-szobor bronzból készült, talapzata pedig gránitból van. A szobor 2'50 méter, az alapzat 2 60 méter magas. Az emlékmű 22 ezer forintba került. G. ISKOLA. A magyarországi tanítók országos bizottsága szombaton tartotta nyári közgyűlését az akadémia kistermében. Lalcits Vendel elnök rövid megnyitó beszéde után Hajós Mihály terjesztette elő titkári jelentését, a melyet a közgyűlés tudomásul vett. Ezután Nagy László ült a fölolvasó asztalhoz, hogy néhány módot ajánljon a tanítók egyesületi életének fejlesztésére. A tanítói oklevél és az egyetem címen Volenszky Gyula tartott előadást. Javaslata az, hogy a magyarországi tanítók országos bizottsága tartsa állandóan napirenden azt az eszmét, hogy miként qualifikálhatna a tanítói (tanítónői) oklevél az egyetem oly hallgatására, a melynek alapján tanítóink a középiskolai tanári oklevelet megszerezhetnék. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ember János a nyugdíjszabályzat revíziójának küszöbén hat pontban sorolja föl a tanítók kívánságait. Ezek: l. A szolgálati időnek 35 évre való leszállítása. 2. A tanítók egész javadalmazása (tehát a kántori fizetés is) vétessék számba a nyugdíj megállapításánál. 3. Öt szolgálati év elteltével a tanító családja részesüljön az állami tisztviselőknél szokásos végellátásban. 4. A szolgálati időt számítsák a tényleges szolgálat megkezdésétől. 5. A nyugdíjminimum 180 frt legyen, tekinet nélkül a gyermekek számára. 6. A tanítók a tanítóalap kezelésénél tényleges alkalmazást nyerjenek. A közgyűlés e pontokat magáévá