Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-14 / 33. szám
ha a forrás megmarad, félő, hogy igen gyakori lesz az egyházfegyelem gyakorlása, s még sem fogunk célt érni. Necsak mindig azt hajtogassuk, hogy népünk romlott, vallástalan, erkölcstelen, templomkerülő, most már tömegestől rohan a felekezetnélküliség karjaiba. Nézzük meg azt is, mi ok miatt lett azzá. Hátha találunk valamelyes indokot, mely lélektanilag tán érthető is. Ha ilyet találunk, azt próbáljuk előbb megszüntetni. Hátha a bajt, melyet most egyházfegyelemmel is gyógyítgatni akarunk, magunkban és mulasztásainkban is megtaláljuk. Hátha valaki azt kiáltaná szemünkbe a vádlottak közül »intra muros et extra peccaverunt*. No igen! Panaszkodunk pl., hogy üresek a templomaink, sokan éveken keresztül fel nem keresik, sacramentomainkkal nem élnek. Hátha a próféták fiaiban is van valamelyes ok. Vájjon mindenki nyugodtan szivére teheti a kezét, mondván: én mindent elkövetek, éjt-napot egygyé téve fáradhatlanul azon küzdök, hogy imáim, beszédeim, oltár körüli forgolódásom vonzó, építő, erősítő legyen. Nem hiszem, nem látom. Egyetlen felekezet sem kiván annyit a lelkészeitől, mint a protestáns, a nép ezt így fejezi ki: »a jó pap holtig tanul,« vagyis egész lélekkel hivatásán csüng. És méltán is, mert a hitélet egyetlen felekezetnél sem esik vagy áll úgy, nem függ annyira a lelkész papi tulajdonságától, mint az ev. reformátusoknál. Mihelyt ez a szerep rosszul, vagy hiányosan töltetik be, hogy legyenek látogatottak a templomok? A biró kezében tartja a lélektan fonalait, midőn ítél. Nekünk is azt kell tennünk. Lássuk még végre valahára templomainkat is, melyek sehogy sem áhítatra gerjesztők, éneklésünket, melyek sehogy sem emelhetik ma a buzgóságot. Aztán nézzük meg azt is, hogy micsoda okokon sarkalhat az az elkeseredés, mely a templomkerülés, tehát a vallástalanság passiv formájából egyszerre csak az activ cselekvés terére a felekezetnélküliségbe kergeti az embereket. És ha jól megnézzük, bizonyosan meg is látjuk, hogy az egyházi adók kivetése, aránytalansága, terhe egyetlen egyházban sem lehet oly botránykő, mint a mienkben. Ismerünk egyházakat, melyekben ez az egyetlen pont, az egyházi adó kérdése lélektanilag bebizonyíthatólag kiölt minden vallásos érzést. Mennyi romlással járnak aztán a maga nemében páratlan szabad választási rendszerünk, ki tudná lefesteni ? Igen sok neme van az erkölcstelenségnek, melyeket most büntető hatalommal is gyógyítani akarunk. De ne felejtsük ki azt sem, hogy a kunyhók romlottsága a palotákból szivárog át. A nép sohasem roszszabb mint vezetői. A fejétől romlik elve itt érvényesül igazán. A nép senkire sem figyel annyira, mint vezetőire, világi uraira, a mit tőlük lát, az bizony legtöbbször nincs rá üdvös hatással. Evangéliumi kovászt kell tehát vinni egyházunkba minden ponton, minden vonalon; higvjük meg, hogy ha nem lennénk is hibásak a fent elsorolt bajok előidézésében, ha minden bajok egy rajtunk kívül álló tényezőben, a hanyatló korszellemben lelnék is magyarázatukat, a mint sokan hiszik: hát nincs mi bennünk annyi erő, hogy vállvetve a jobbakkal, ha kell, még a korszellemet is megváltoztassuk? Igaz, hogy századunk materiális iránya ártott nekünk legtöbbet. A hitetlenség egy új kultuszszá nőtt, ennek miazmai behatoltak a családokba, megmételyezték az erkölcsöket, az anyag imádása orgiákat ölt. De ha mi mindenkit meggyőzünk, hogy e szellemi irányzat nyomán pusztulás jár, lehetetlen, hogy valamire ne menjünk. Evangéliumi kovász tehát minden vonalon! A kinek aztán az sem használ, ám javítsuk egyházfegyelemmel. De hányat büntetnénk, a ki csak azért volt rossz, mert alkalmas módot és eszközöket sem nyujtottunk neki az új életben járásra. K.-Azar. Péter Mihály. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A németországi egyetemek hallgatóinak statistikája a jelen nyári félévben a következő: Berlinben van 4882, Bonnban 1975, Boroszlóban 1587, Erlangenben 1070, Freiburgban 1545, Giessenben 733, Göttingában 1216, Greifswaldban 864. Halléban 1604, Hiedelbergben 1384, Jenában 755, Kielben 838, Königsbergben 733, Lipcsében 31.74, Marburgban 891, Münchenben 4028, a münsteri akadémián 537. Rostockban 462, Strassburgban 1040; Tribingában 1377, s Würzburgban 1312 hallgató. A német egyetemeken tehát a folyó félévben mindössze 32,007 hallgató tanul. A svájci egyetemeken a hallgatok statisztikája a következő: Bernben van 770, Zürichben 701, Baselben 450, Lausanneban 503, s a pápista Freiburgban 338 hallgató. A német egyetemeken a theologusok következőleg vannak megoszolva: Berlinben van 315, Bonnban 76, Boroszlóban 82, Erlangenben 235, Giessenben 59, Göttingában 143, Greifswaldban 249. Halléban 433, Hiedelbergben 58, Jenában 47, Kielben 60, Königsbergben 69, Lipcsében 319. Marburgban 130, Rostockban 27, Strassburgban 71 s Tübingában 309 theologus. Megdöbbentő a theologusok csekély száma. Hisz az 1881/84. években a berlini, lipcsei, és halle-wittenbergi theol. fakultásokon 650-nél több volt a theologusok számú, mely azóta 50 %"r a apadt le. Pedig a theologus hiányon Németországban még bajosabb segíteni mint nálunk, hol egyes felvidéki papok e század első évtizedeire visszamenve a baj gyógyszerét egy-két évfolyamos theologiában látják. S ez haladást jelentene a papképzés terén! A schleswig-holsteini theol. értekezleten, mely szeptember 9 —16 napjain Mölln városában ülésez, következő kérdéseket fognak megvitatni: »Az ószövetségi történet 66*
