Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-23 / 4. szám

Ssnerlsesztöség: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiad<í-l»ivatal : HomyánszHj/ Viktor kdnyvJeeresleedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara: Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára SO kr. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Tűz van! Mi füstölög ott a síkon, távolban ? Talán az édes, csendes szülői ház kéménye, melynek bodor füstje kedvesen emelkedik az ég felé, mint szent áldozat füstje, mit a boldog s megelégedett nép gyújt hálaadásul Istenének ? Nem ; e füst már nem a kéménynek, hanem a kigyuladt édes anyai hajléknak szennyes füstje, mely szemfacsarólag, fojtólag kavarog körülöttünk. Itt-ott már a lángok is öltögetik véres nyelvüket, hogy felemészszék, romba döntsék az édes anyai hajlékot : e mi édes magyar hazánkat s e mi édes magyar prot. egyházunkat. Megdöbbentő füstölgés ez s ideje, hogy egyesült erővel fogjunk az oltás munkájához, a míg talán még el lehet fojtani a lappangó tüzet s lángra nem lobban fejünk felett az egész hajlék. Egy hót óta majdnem minden nap megdöbbenve olvashatjuk napilapjainkban a már anarkiába csapó szocializmus vészes terjedését hazánk csaknem minden részében; egyházi tudósítóink értesítései pedig szomorúan konstatálják, hogy a hova e szocialisztikus tanok betették lábukat, ott azoknak a társadalmi anarkia mellett hű kísérője az egyházakat romba döntéssel fenyegető felekezetnélküliség is. Hazánk leggazdagabb, legmagyarabb s leginkább kálvinista megyéit fenyegeti e veszedelem. Pest, Heves, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Csongrád, Baranya, Tolna és Fehér megyék szaturálva vannak már a szocialista tanok által s ugyanitt emelgeti szörnyfejét a felekezetnélküliség réme is. Torontál népének egy része csak kivándorolni akar; Frigyes kir. herceg dédai birtokán már felmondják a munkások a szolgálatot; a bagamériak nyilt lázadásban törnek ki a hatóságok ellen; Szabolcsban, Balkányban, Mihálydiban, Mártonfalván pontozatokba foglalják követeléseiket a szocialista gyűlések, sőt átcsapott a vész a Bodrogközbe is; a szocialista lapok pedig hirdetik, hogy ma hót városban ós ötvenhat községben lesz szocialista gyűlés s lelketlen szavakkal tüzelik népünket nemcsak a passiv ellenállásra, hanem a tényleges vérontásra. »Délibábos róna, új táplálókot kapsz te a nyáron! Ki arca verejtékével öntözött, kiömlő vérével fog áztatni tégeda, »Kincseid elrablói (az urak) azt akarják, hogy nekünk, a te igaz gyermekeidnek ezentúl már a konkolyból, meg a vadócból se jusson elég, hogy megláncolva lépegessen előre a kaszás a herékért, a dőzsölő naplopókért ... A jó, éles kaszával nemcsak a búzát lehet a lábáról levágni . , . Mikor a kalász megérik, új táplálókot kapsz te fekete föld, mert töltik már a puskát, élesítik a szuronyokat« —- így ír rettenetes, meggondolatlan ós lelketlen szavakkal a Népszava, ez a sátánfajzat s szavaira őrületbe jön a nép s szervezkedik lelketlen izgatók vezetése alatt a szazadvégi parasztlázadásra. Veszélyben forog az állam; de az majd csak segít magán, ha kell drákói szigorúságú rendszabályokkal; ha kell, vérbe fojtással. Felette aggódhatunk; szivünk keserű fájdalommal szorulhat össze a fenyegető pusztulás ós vérontás elgondolására, de keserű vigasztalásunk, az állam erejének tudatában mégis megvan a felől, hogy paraszt-forradalom sikerre nem vezethet s hogy a magyar államot semmivé nem teheti. De van-e reménységünk ós vigasztalásunk egyházunk felől, a melyet szintén nagy veszedelemmel fenyegetnek a szociálista bajok ? Hol a szocialista hazug apostolok megjelennek, ott megjelen velők együtt az egyháziatlanság és a felekezetnólkülisóg is, mert a lelketlen izgatókra nézve nemcsak hogy emberi törvény, rend ós haza nem létezik, de nincs Isten, nincs isteni törvény, rend és egyház sem. A mártonfalvai szocialista követelések közt ott van az egyházi adó eltörlése is; a balmaz-újvárosi hívek (?) azzal jjijfenyegetőznek, hogy ha a lelkészek el nem engedik a stólát ós az egyházi adót, akkor szociá-