Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-14 / 33. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. keriilet, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. KIadd-hivatal : Hornyánszky Viktor Jeönyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZIvY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. Egyes szám áru íiO kr. Szocializmus: atheismus. Úgy a gothai mint a heimfeldi egyetemes szociálista congresszusok, nemkülönben a magyarországi szociáldemokrata párt programmja a vallást magánügynek nyilvánítják. S valahányszor szóba kerül a dolog, sietnek hivatalosan kijelenteni, hogy ők minden vallást tisztelnek s egyet se bántanak, nemhogy megsemmisíteni törekedjenek. Az is históriai igazság, hogy Szt. Simon Bouchez, Lomenais, a szoeiálizmus atyái nem voltak atheisták, sem maga az eredeti szoeiálizmus nem volt az. A mai szoeiálizmus azonban, mióta a merev materialismus álláspontjára helyezkedett tagadhatatlanul atheista minden ízében. Erre azt szokták ellenvetni, hogy a szociálismus maga nem atheismus, de a szociálisták azok atheisták. Hát mi ezt szomorú igazságnak jelentjük ki olyan nyilatkozatok után, melyeket a szociálista sajtó a vallásról és az »istenmythosról« tesz. »Mi ellenségei vagyunk minden egyháznak ós minclen papságnak, mert atheisták vagyunk«, mondja egyik lapjuk. Más helyen ezt olvassuk : »Senki sem méltó a szociálista névre, ki maga nem atheista és nem igyekszik az atheismust mennél jobban terjeszteni, mi a magunk részéről igyekszünk mennél istentelenebbek lenni«. »A vallásos ember bízik az atyában, hogy megsegíti, mi pedig bízunk a társadalomban, mely meg is fogja adni a mindennapi kenyereU. »A vallás helyére a szociáldemokrácia a humanitást állítja, mely azon a tudaton alapul, hogy a gazdasági együttmunkálkodás az a Megváltó, mely minket a földi szenvedésektől megmenteni képes«. Volt alkalmam a magyarországi szociáldemokrata párt egyik vezetőjével e tárgy felől beszélgetni hosszasabban, ki hevesen mentegette a szociálizmust ettől a »ró fogás tói«. Mikor azután ezt kérdeztem tőle, hát ő miért lett atheista: felelete az volt, hogy őt a tudomány tette azzá. A tudomány pedig, melylyel ő táplálkozik, a tiszta szociálista tudomány, Marx, Lassalle, Bebel Liebknecht stb. tudománya. A bölcsészet, mely tagadja a személyiséget ós a szellemiséget, az egyént és a lelket, az a bölcsészet atheista. Az a világnózlet, mely csak személytelen anyagot ós erőt ismer, az élő tiltakozás a személyes és lélekben uralkodó Isten létele ellen. Már pedig a szoeiálizmus ilyen. Abból a kevés idézetből is látszik, melynek számát ugyan a végtelenig lehetne szaporítani — hogy ilyen. íme a szoeiálizmus lényege az atheismus. S nyilvánvaló, hogy nem azért lesznek az emberek szociálisták, mert atheisták, hanem megfordítva. Ezt maguk a szociálista vezetők tudják legjobban. Sajnos vannak ugyan a szoeiálizmus ellenségei között is olyanok, kik atheisták, epikureusok, hucdonisták, kik a theismust mint a tömeg féken tartására alkalmas eszközt tekintik csupán. Van szociálista árnyalat is, mely »keresztyén «-nek nevezi magát : de ez még eddig mindig az antiszemitaságba posványosoclott el. Nem kell a keresztyénsógnek szociálismussá lenni, hogy a létező bajokat orvosolja, van abban és csakis egyedül benne erő és hatalom, hogy orvosolja őket a maga lényegéből, a Krisztusnak eleven szerelméből! Igen ügyes taktika az a szociálizmustól, hogy az atheismus nincs benne hivatalos programmjában. Még ügyesebb, hogy úgy tudja intézni dolgát, hogy lehetőleg csak a papokat ós az egyházat támadja nyilván, mintegy maszkírozva vele az aknamunkát, melylyel az isteneszme ellen tör. A tömeget, mely szokva van az eszméket csak alakokban szemlélni, könynyű is a létező egyház fogyatkozásainak, a most 65