Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

A tiszai evang. egyházkerület ünnepélyes közgyűlése. A Szentiványi Árpád egyházkerületi felügyelővé való beigtatását teljesítő közgyűlés első napjára, vasárnapra, kizárólag a beigtatási ünnep esett. Reggeli féltíztől 10 óráig tartott a vendégek és képviselők, köztük igen soknak dísz-magyarban való felvonulása a templomba, hol a Déván Ottó kir. ügyész vezetése alatt működő ünneprendező bizottság helyezte el a külön-külön fen tartott padsorokba az érkezőket. Tíz órakor kezdődött az isteni tisztelet, melynek szónoka Terray Gyula főesperes volt. Az istenitisztelet bevégeztével rövid szünet után Zélenlta Pal 'püspök és dr. Szontagh Miklós hivatalban legidősb esperességi felügyelő elnöklete mellett nyílott meg az ünnepi közgyűlés. Fölolvastatván a szavazatbontó bizottságnak jegyzőkönyve, a közgyűlés harsogó éljenzéssel vett tudomást azon választási eredményről, hogy egyházkerületi felügyelővé 16 szavazattal szemben 325 tel Szentiványi Árpád választatott meg. Az új felügyelő Glauf Pál főjegyző által előolvasott hivatalos esküt letette s elnöki székét, általános öröm- és rokonszenv-nyilvánulás mellett, elfoglalta. Székfoglaló beszédét Zelenka Pál püspöknek erre adott válaszát lapunk más helyén veszik olvasóink. Az ünnepélyes közgyűlés szintúgy egyik kimagasló mozzanata volt báró Prónay Dezső beszéde, melylyel az egyh. egyetem nevében üdvözölte az új egyházkerületi felügyelőt, majd pedig dr. Baltik Frigyes püspök a testvér egyházkerületek elnökségei nevében mondott lelkes üdvözlő beszédet, végül Szentiványi Árpád felügyelő megköszönve a kitüntető rokonszenv mindmegannyi megnyilatkozását, az ülést bezárta. ISKOLA. Képezdei tanárok gyűlése. Július 5 én délelőtt 9 órakor az akadémia heti üléstermében tartotta meg a képzőintézeti tanárok egyesülete, tízéves fönnállását is ünnepelve, közgyűlését. Az ország minden részéből számosan jelentek meg a tanárok. Péterffy Sándor elnök megnyitván az ülést, üdvözölte a kultuszminisztérium képviselőjét. Axaméthy tanácsos örömét fejezi ki a fölött, hogy az egyesületnek fontos tárgyakról szóló vitáit fogja végighallgatni. Meg van győződve, hogy oktatásügyünk pozitív hasznára lesznek a mai tanácskozások. Következett dr. Kiss Aron fölolvasása »Brassai emlékezeté-ről«. E dolgozat egy sajátságos módon írt életrajz, tele az elhunytra vonatkozó karakterisztikus vonásokkal. E mellett bemutatja Brassait, a tanítót. Ismerteti Brassai pedagógiai munkáit. Jellemzi az ezek alapján készült népiskolai tankönyveket s végre mint filozófust mutatja be. Az agg patriarcha emlékének dicsőítésével rekeszti be visszaemlékezéseit. Az éljenzéssel fogadott fölolvasás után tanárképzés szervezetének első öt pontját tárgyalták le. Időközben az elnöki széket Kovács János foglalja el. Előadóként pedig Somogyi Géza igazgató ismerteti a választmány álláspontját, melynek helyességét külföldi példákkal támogatja. Saját nézeteként kifejti, hogy elvileg a felső népiskola volna a legjobb előkészítő iskolájuk, ha jelenlegi visszafejlődése nem disqualifikálná ezt az iskolát. A szervezet harmadik pontját: a tanulmányi ügyeket Krausz Sándor vezeti be előadásával. Ebben a szakaszban van letéve a szervezet súlypontja. Éle a felekezeti tanítóképzők alacsonyabb nivója és a nemzetiségi tanítóképzők nemzetellenes magatartása ellen fordul. Megengedi ugyan a javaslat az uniformitástól való eltérést, de csak miniszteri engedélylyel. Több hozzászólás után elfogadja a közgyűlés a tervezetnek ezt a részét is. Következett a tanári testület és igazgatás kérdése. Felméri Albert előadásában ismerteti a tanárok és igazgatók jogait. Az egésznek helyes tendenciája, hogy a tanári testületek nagyobb jogokat élvezzenek és az igazgatók nem mint főnökök, hanem csak mint a tanári testület határozatainak végrehajtó orgánumai legyenek. Hasonló irányzata van az iskolaszervezet ötödik pontjának, mely a fizetés- és nyugdíjügyről szól. TJjváry Mihály (Székelykeresztur) úgy formulázza a választmány álláspontját, hogy a tanítóképző tanárok annyagi bajain csak úgy segíthetnek, hogy az összes igazgatók, tanárok az iskolák nemére való tekintet nélkül egyedül az első kinevezés kelte szerint egyetlen egy státust képezzenek. Az igazgató megtartaná rendes tanári rangsorát, az igazgatói teendőkért pédig külön pótlékot élvezne. A második napi ülést dr. Kovács János alelnök nyitotta meg s bejelentette, hogy Beák Lajos kir. tanfelügyelő ésdr. Karácson Imre igazgató táviratban üdvözlik a közgyűlést. A gyűlés első tárgyát egy kegyeleti tény képezte. Péterffy Sándor emlékbeszé.det mondott Szathmáry György elhunyt tiszteleti tag fölött. A szónok vázolja a nagy kulturpolitikus élete folyását, tanári működését s a nemzeti állam fejlesztése érdekében kifejtett írói és törvényhozói munkásságát. Jellemzi őt mint fáradhatatlan buzgalmú hivatalnokot. A tetszéssel fogadott beszéd után Sztankó Béla főtitkári jelentését vették tudomásul. Majd egyéb belső ügyek elintézése után hozzákezdett a közgyűlés a tanítóképzés szervezetének tárgyalásához. Ezúttal a tanári testület és igazgatás című fejezet következett. A tétel előadója Felméry Albert volt Kolozsvárról. Tendenciája az egész fejezetnek, hogy minden fontosabb jog a tanári testületek kezébe tétessék le. Hozzászólottak: Herchl János, Csepreghy Sándor, Somogyi Géza, Ember Károly, Nagy László, Dezső Lajos, Miklós Gergely, Verédy Károly, Erdődy István, Boga Károly. A 11 szakaszból álló fejezetet végre elfogadták kisebb módosításokkal, melyek között a legfontosabb, hogy a tanítóképző-intézet igazgatóját ne a miniszter, hanem a király nevezze ki. Több apróbb tárgy megvitatásával bezárult azután a két napig tartó tanácskozás. Figyelmeztetés a jövő tanévet illetőleg. A) A nagy-kőrösi és dunamelléki ev. református tanítóképzőintézetbe olyan ép testű és szellemű növendékek vétetnek föl, kik a 15-ik évet már meghaladták, s a kiknek a magyarnyelv, számtan, földirat s a történelem ismeretében annyi jártasságuk van, a mennyit a gimázium, reál- vagy polgári iskola 4 alsó osztályában meg lehet szerezni. A belépni kivánó növendék erről vagy iskolai bizonyítványt tartozik előmutatni, vagy fölvételi vizsgálatnak kell magát alávetnie; egyszersmind igazolnia egy nyilatkozattal szülői beleegyezését, és azt hogy a szülék képesek fentartani az illetőt; továbbá orvosi bizonyítványnyal testi és szellemi épségét, végre keresztlevéllel életkorát is. A tanév kezdete 1898. szeptember 1.