Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

Zelenka válasza Szentiványi beszédére. II. Megtartott tehát egyházkerületünk közönségének osz­tatlanul, mondhatjuk páratlanul szépen nyilvánult bizalma azon a helyen, melyen mint az Istenben boldogult előd törvényes helyettese szakadatlan egymásntánban végezted az utolsó években, önmagadnak sokszor megtagadásával, mindig azonban nemesen, a világi elnök teendőit. Meghívott és megnyert tehát az egyházkerület kö­zönsége tiszteletének, mondhatjuk szeretetének lélekemelő módon nyilvánulása azon vezéri polcra, a melyen ma­gasb látkörre, és mélyebb felfogással, szélesebb hatás­körrel és nagyobb felelősséggel kell majd az Úr szent­egyháza békés rendjeiért és jobb sorsáért önáldozattal közremunkálnod. Megbízott benned eddig is, vallásos reménynyel szö­vetkezett mély bizalommal tekint most is reád, fohász­szerű legjobb kívánattal üdvözöl, áldottnak jelenti ki a veled kötött új szövetséget, áldásért könyörög feletted és veled az Úrtól, a mi mennyei sz. Atyánktól. Legyen úgy ! Szövetségkötésed közegyházaddal legyen a bolgogulást igérő legfőbb tényezőnek, a hithű egyetér­tésnek törhetlen kapcsa s együtt a közösen munkált si­kernek teljes biztosítéka. Legyen úgy. Váltsd be a jogos reményeket férfiasan. Válj be az életben s majd emlékben áldottá az Úr mér­hetlen kegyelme által, mely sokféle ágazatú életsorsodban oly gazdagon nyilatkozik, fénylő multad tiszta sugarainak fénylenyomatában mindeddig. Felügyelővé lettél 11 egyházmegyébe csoportosított 171 anyaegyház s ezekben 283 népiskola, azonfelül két főiskola a 12 középiskola felett. Jogod és felelősséged az alkotmány értelmében nemcsak képviseltetésre és ellen­őrzésre, hanem közremunkálásra és példaadásra is kiterjedt. Legyen úgy. Vezéreid legyenek: törhetlen hited, munkáshüséged, családod történeti jelentősége, és szenvedő egyházad boldogulása. Törhetlen hited legyen mindig emeltyűd, erősítőd, vigasztalód, áldásos közreműködésre képesítő égi erő, legyen az bódító világosság korunk azon rideg sötétjében, mely szégyenli a Krisztus evangéliumát s nem az ég javának keresésében és negbecsülésében, hanem a szentélyek és az Úr népe megligálásaban keresi egy gentry nobilitásáf. Mutasd meg, hogy fényes családodtól hozott ezen égi kincs nem romlott el a közélet változatos hullámaiban, hogy mint eddig: tudod szolgálni házad népével az Urat. Szolgáld mindig az Úrhoz tért, az Urat kereső. Benne bízó, egyedül Tőle áldástváró, hű gyermekek módjára élő és szent hited által mindenkor és mindenhol az Urat! Munkáshüséged egyházanyád iránt legyen melegítő erő, hatásköröd összes rétegeire kisugárzó hódító meleg­ség, korunk azon hideg sötétjében, mely hálátlan elbiza­kodottsággal hanyagolja el szent otthonát, közönynyei megy el azon szent mező mellett, melyen aranykalász rengett egykor egyház, s népe édes jutalmául, s képes megfeledkezni azon alkotmányról, melynek bontása a felleg­vár és kunyhó összeomlását eredményezi, mely kert és mező nélkül pusztul szívben, hitben, egyházban, hazában a szellem és érzelem világ erkölcsi képe. Családod történeti jelentősége nyerjen Benned szeren­csés folytatást e vezérhelyen is, nemcsak azért, mert az egyházmentő és építő hatalmas tényezők, melyek pénzt, vagyont, életet áldoztak volt s egyház, haza szabadságért százados bajvivással történeti alakokká magasodtak ki, fogvton fogynak, annyira, hogy a hírneves kath. szónok sújtó hasonlata szerint, legbecsesb részük már a földben van s a mi e növényekből ma látszik az már csak egy­egy hulló virág és levél, hanem és főleg azért, hogy egyház és hazaszeretet dolgában4 magva ne szakadjon azon pálma­fáknak, melyek árnyában biztos men- és nyughelyet nyer az erőtlen egyház, s bármit mondjunk is, kegyeletes tekin­tettel néz e százados törzsekre, gyümölcsösfa, cserje, virány és sziklák növényzete mindenkor. Legyen a Te példa­adásod is aranytolla az egyháztörténet lapjainak, világító torony viharos éjjeleken, delejtű szövevényes nyomtalan utakon, biztos útmutató az igaz boldogulás tájai közé, régi kori hadvezér munkája, szent zászlóval egyik, fegy­verrel másik kezében megy serege élén Isten szent nevé­ben előre! Ez az előre: bátor, nemes, áldozatrakész vezér élén mentője a szenvedő egyháznak. Szenvedő egyházad boldogulása legyen nemes törek­vésed, ezért bajvívás életkedved. Az autonomia védbástyát nemcsak kívülről erős, hanem már belülről is merész kézzel bontogattatnak. Az anyagi rendezetlenség, ez a vétkes elmaradás rontja a nélkülözhetetlen jó viszonyt egyház és népe és a tisztviselők között. A kor és az élet nagyobbodó szükségletei nehéz harcra keltek a fogyatékos régibb kötelezettség adta fedezettel s eredménye egyházak­sorvadása, lelkészek, tanítók anyagi és szellemi pusztulása-Elégedetlenség fogta el a lelkeket már ott is, hol az Úr legfőbb ajándéka, a megelégedés volt bátorítója az egyéni, családi és egyházi boldogulásnak. A fokozatos függés és felelősség, a láncolatos összefüggés és rendszeretet déli­bábképekben mutatkozik már a kormányzás fokozatára. Helyi érdek előnyt követel a közérdek felett, önzés hadat üzen a közjónak, szabadosság ellentmond a rendnek, szeszély ellenszegül a törvénynek. Rontás, bontás, felfor­dulás aggasztó tünetei durva mázzal vonják be azt a szent képet, melyet bírunk az ev, egyházban tündöklött rendről, egyetértésről, szeretetteljes közreműködésről és példás áldo­zatkészségről, azon evangéliumbeli ősi erőről, mely mind ott, hol alkotás történt, fejlődés következett, élet támadt, annyira, hogy még a száraz csontok is felelevenedtek, kevésből is sok lett, kicsiből is nagy nőtt fel, meghozta a névtelen hősök százait, ezreit, oltároknál, iskolában, az Úr sz. országának megvédésére és fentartására. Légy bátor, munkás, önfeláldozó, önmagadat meg­tagadó lelkes vezér. A Rád bízottnak ereje legyen erőd, küzdelme bajvivásod. Nem parancsolásban, hanem türelmes elbánásban, nem rendelkezésben, hanem vezetésben, nem csupán beszéd, hanem hódító cselekedetekben való hatás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom