Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

KÜLÖNFÉLÉK. Előfizetési felhívás. Az első félév lejártával tisztelettel felkérjük Lapunk féléves előfizetőit, hogy előfizetéseiket megújítani sziveskedjenek Az előfizetés módozatai Lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetési összegeket a kiadóhivatal cimére (Hornyánszky Viktor könyvkiadóhivatala, V. Akadémia bérháza) kérjük küldeni. * Személyi hírek. A laskói egyház lelkészévé Vinczi Gyula bélyei papot választották meg 66 szótöbbséggel Keresztesi Sámuellel szemben. * Szomorú állapotok. Esztergommegyének tanfelügyelője a közigazgatási bizottság legközelebb tartott ülésén a megye iskoláiról szólott s jórészben azzal foglalkozott, hogy a magyarosodás az iskolában mennyire hátramaradt. Igen szomorú dolgok azok, a mikről hosszú és alapos jelentésében megemlékezik és kell, hogy szélesebb körökben megdöbbenést keltsenek. A tanfelügyelő lelkiismeretes vizsgálatának az eredménye az, hogy a nem magyar lakosággal bíró községekben az iskolák egy része a magyarosodást egyáltalában nem szolgálja. Hogy ez a dolog eddig nem tudódott ki, annak jórészben az az oka, hogy a tanítók az iskolalátogatókat félrevezették. A magyar nyelvhez nem is konyító növendékekkel a feleleteket bemagoltatták s azok mint valami szajkók mondták föl a leckéket, a nélkül természetesen, hogy értették volna. Most azonban a turpisság kisült s a hercegprímás megyéjének szomorú tanügyi állapota nyilvánvaló. Abban a megyében, a melynek egészen magyarnak kellene lenni és a mely itt van a főváros szomszédságában, tizenöt községben és hat bányatelepen áll rosszul a magyarság ügye s ezek közül ötben botrányosok az állapotok. Legszomorúbb azonban mégis csak az, hogy noha az iskolában a tannyelv általában magyar, a vallástan nyelve nem az. A hittant vagy tótul, vagy németül adják elő, még abban az esetben is, ha a növendékek között olyan magyar gyermekek vannak, a kik sem tótul, sem németül nem tudnak. Tehát a papok nemcsak hogy nem magyarosítanak az ilyen iskolában, hanem németesítenek, vagy szlávosítanak, a mi igazán megdöbbentő. így történik ezután meg nálunk az, hogy a tanfelügyelő és az alispán arra óhajtjak fölkéretni a hercegprímást, hogy oly értelemben intézkedjék, hogy az iskolák alsó három osztályában, habár esetleg német vagy tót nyelven adatik is elő a vallástan, de főleg a magyar gyermekekre való tekintettel, a hittan magyar nyelven is előadassék; a három feláő osztályban és az ismétlő iskolában pedig, a mennyiben a növendékek ezekben az évfolyamokban teljesen jól értenek magyarul, a hittan és biblia teljesen magyarul adassék elő valamint, hogy ő eminenciája aziránt is intézkedni kegyeskedjék, hogy a magyarul már jól értő iskolás gyermekekre s főleg az ismétlősökre való tekintettel, a tót vagy német nyelvű prédikációk a templomokban, habár kivonatilag, magyarul is elmondassanak, hogy így lassankint az istentisztelet nyelve is alkalmazkodjék az iskola tannyelvéhez. A primás büszke dicsekvése után, hogy a katholicismus tette 1000 évesséaz országot, ki hinné el ezeket. Pedig így állnak a dolgok. * A pápás pa pok mozgalma. Le Chretien francais a Rómával szakított francia papok közlönyének júniusi számában ismét érdekes részleteket találunk a már említett mozgalom felől. Most nyitottak meg Sevresben egy menházat (maison hospitaliere), mely ideiglenes menedéket nyújt a római egyházból kilépett papoknak. Charbonnel, az ékesszóló ex-áldozár, fölolvasásaival oly nagy hatást gyakorolt a belga munkásosztályra, hogy a római papok ellen érvekből kivogyva régi szokáshoz hiven a világi hatalomhoz fordultak segélyért. Frameriesben, hol hatvagy hétezer emberből álló hallgatóságnak tartva fölolvasást, a hatóság megvonta tőle a szót és elkergette a pápás papok tanácsára. A föntebb nevezett lap helyteleníti ama papok eljárását, a kik szép csendben hagyják el helyöket, azt szeretné, ha mindenik követné azoknak a példáját, a kik nyilt levélben adnak számot lépésükről, mert az ily bizonyságtételnek nagy ereje van. Ugyané lap érdekes kivonatokat is közöl Lamennaisnek Montalamberthez írott leveleiből 1832—-1836-ig való időkből az a nagy francia ex-pap többek között így írt: >Az egyháznak még mélyebbre kell sülyednie, hogy az Istennek vele való terve megvalósuljon . .. Mily silány a mai klérus egyrésze! Ön nem tudja, hogy az áldozati szenvedély valósággal milyen. Ennek képét és eredményét a kereszten láthatja, mert az nem egyébben, mint Isten gyilkosságban végződik*. Majd azt fejtegeti, hogy szét kell választani az ecclesiasticismust a vallástól: »Szeretném nyelvünket megváltoztatni, A katholicismus szót a keresztyénséggel szeretném helyettesíteni, hogy jobban kimutathassuk, miszerint semmi dolgunk sincs a hierarchiával. * Daudet a protestánsokról. Daudet Alphonsnak a nemrég elhunyt kitűnő francia írónak vázlatait, irodalmi hagyatékát fia a lievue de Parisnak adta át. Ezekben néhány szóval a francia protestánsokról is megemlékezik. E megjegyzéseket érdekessé teszi az, hogy Daudet pontos és hű megfigyelője volt a francia életnek és erkölcsöknek s bár erős előítélettel volt eltelve a katholicismus iránt, egy helyen így nyilatkozik: »Franciaországban a protestáns faluk nagyon elütnek a katholikusoktól ... a protestáns hidegebb, higgadtabb és inkább ura magának, minta katholikus. Megfontolja szavait s tetteit és annak védelmezésében, a mit helyesnek tart, erélyes. (Gs.) * Az olasz Nuova Róma néhány olasz paptól egy levelet közöl, melyben azok francia kollégáiknak szerencsét kívánnak, hogy a katholicismusból kiléptek és a protestantismushoz csatlakoztak. És egy »internationális keresztyén társulat* alapítását ajánlják a kath. papoknak a Krisztus evangéliumához való térítése céljából. Azt hiszik, hogy ezáltal egy nagyszerű mozgalom indulna meg, mely az egyházat saját maga reformálására kényszerítené. * A Chretien francais alkalmilag fölemlíti azt is, hogy Mr. Gladstone, a ki a bibliát jobban ismerte, mint a püspökök és papok nagy serege, egy iratában (Vaticanismus) kimutatta, miszerint IX. Pius helytelenül idézett több helyet a szentírásból. íme egy eretnek megleckéztette az infallibilitással tetszelgő pápát. ^Figyelmeztetés Majláth püspöknek. Gróf Majláth Gusztáv erdelyi püspököt Sepsi-Szent-Györgyön ifj. Gödri Ferencz polgármester érdekes beszéddel üdvözölte. Az üdvözlő beszéd —- mely a polgárság körében nagy lelkesedést okozott — a püspöknek megadja a híveitől való tiszteletet, azonban egyben határozottan megjelöli azt is, hogy a sepsi-szent-györgviek milyen érzülettel bírnak, íme a beszéd: »Főtisztelendő méltóságos püspök úr! Mély tisztelettel és hazafias örömmel üdvözlöm méltóságodat Sepsi-Szent-Györgv város tanácsa, képviselőtestülete és egész közönsége nevében. Mély tisztelettel üdvözöljük méltóságodat, mint az erdélyi róm. katholikus egyház nemeslelkű, jótékony főpapját, és hazafias örömmel azon kitüntető jóindulatáért, hogy nemes városunkat szívesen meglátogatni méltóztatván, itteni buzgó híveit hazaszeretetükben és vallásos hitükben még jobban megerősíteni