Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-16 / 3. szám

sára, hogy néhai Eötvös Józs-f báró a tanítónőképző-intézeteket eredetileg a csekély fizetésű, szegény családos tanítók és papok gyermekeinek és árváinak célozta — s ezzel szemben, a protekciónak a napokban betiltott korszakáig, sok esetben olyanoknak a lány-gyermekei jutottak be nemcsupán fél, hanem az egész kedvezményes helyekre is, a kiknek nevelésére és elhelyezésére a közvélemény épen nem az ingyenes és féldíjas tanítónőképzőket jelölte ki! A személyi járandóságok többlete 2585 fo rintban állapítható meg, melynek ide-oda többé-kevésbbé szükséges eldividálásánál lehetetlen, hogy egy tétel a maga különösségénél fogva szemünkbe ne tűnjék. Ertjük az Indokolás 45. lapján ezt a passust: »(A budapesti) II. kerületi elemi iskolai tanítónőképző-intézetnél, a francia nyelv tanitónöje már 12 év óta működik kiváló sikerrel és pedig a nélkül, hogy 800 frtnyi tiszteletdíja valamely felemelésben részesült volna. Az említett tanítónő szolgálati éveire és érdemeire való tekintettel méltányos tehát, hogy tiszteletdíja 200 frttal felemeltessék«. Az érdem elismerése és a 200 forint megadása ellen senkinek semmi szava nem lehet. De bátrak vagyunk kérdeni, hogy elemi iskolai tanítónöjdőlteknek minek az a francia nyelv ? Hol van az a népiskola, melyben a leendő tanítónő franciát is tanít ? Azt mondhatjuk erre: nem ezért tanítják a II. kerületi elemi képzőben a franciát, hanem azért mert sok tanítónőjelölt az elemiből a polgári képzőbe megy át s innen ismét a magasabb gouvernante intézetbe. Ezen lehető felvliágosítás dacára is szabad legyen a »nemzeti geniusnak* néminemű csudálkozását kifejezni a fölött, hogy elemi tanítónőképzőben jut idő és jut költség franciát is tanítani —se mellett pedig mind jobban háttérbe szorul, mit Jézus Márthának és Máriának -jelölt ki az *egy szükséges dolog« felől ... A dologi kiadásokból említsük meg, hogy a szabadkai internátus költségeire 8455 frt vétetett föl, mivel 100 növendék számára létesíttetett, a kik által befizetett tartási díjakból mintegy 8000 frt térül meg. 7. Felekezeti képezdei tanárok illetményei kiegészítésére, mint tavaly, az idén is 4000 frt vétetett föl. 8. Testi nevelés kiadása — mint tavaly — 11,500 frttal szerepel, még pedig: tornatanítók képzése 5000, tornaversenyek rendezése 5000, a budai tornaegylet segélyezése 500, egyéb segélyekre 1000 frt. 9. Gazdasági ismétlő iskolákra a tavalyi 8000 frttal szemben az idén 16,000 frt vétetett föl. Ezen új intézmény az 1897. évben mindazon községekben megnyílt, a honnan a tanítók az 1896-ik nyarán rendezett gazdasági tanfolyamokon részt vettek. A f. évben az ily irányú kiképzés még nagyobb volt, a mennyiben a földmívelési miniszter gondoskodott, hogy 170 néptanító a szőlőszeti és borászati, 230 néptanító mezőgazdasági, 25 beregmegyei néptanító pedig a tejgazdasági tanfolyamon nyert kiképzést, a kik mind az 1897/98. tanévben szervezendő gazdasági ismétlő iskolákban nyernek alkalmazást, melyek költségeit első sorban az illető községek tartoznak ugyan hordozni, de indokolt esetekben az államsegély sem tagadható meg, a miért a mult évi összeget 6250 frttal kellett emelni. »Ugyancsak a földmívelési miniszter a közokt. miniszterrel egyetértőleg az 1896/97. tanévben 7 oki. néptanítót vett fel a földmíves iskolák két évi tanfolyamára oly célból, hogy ezen tanítók teljes gazdasági kiképzést nyervén, oly nagyobb községekben, a melyekben a gazdas. ismétlő iskola nagyobb jelentőséggel bír, ilyen iskolákhoz mint rendes gazdas. szaktanítók alkalmaztassanak, egyenként 600 frt évi fizetéssel és 150 frt lakbérrel«. Ezen üdvös intézkedés horderejét nem szükséges bővebben méltatni; dicséri és kiemeli az magamagát. 10. Kisdedóvónők és menedékházvezetőnó'k képzésére a tavalyi 65,500 frttal szemben 66,400 frt s így 900 frttal több vétetett fel, bizonyos személyi járandóságok kiegészítése céljából. 11. Kisdóvó-intézetek és menedékházakra 251,101 frt (tav. 226,200), tehát több 24,901 frttal, mivel a miniszter ott, hol a községek kötelezettsége meg nem állapítható, fokozatos fejlesztéssel 1898-ra legalább 20 új kisdedóvoda felállításáról akar gondoskodni. Ötödéves korpótlékra 1275 frt, dologi szükségletekre 3,498 frt, községi kisdedóvodák segélyezésére pedig 5000 frt van előirányozva. 12 Balatonfüredi»Erzsébet* szeretetház kiadása 16,043 frt (25 frttal, több mint tavaly), bevétele 3100 frt. A kiadásból személyi járandóság 3043 frt; dologi kiadás pedig 13,000 frt. Ezen intézetnél a két hitoktatónak díja, tekintettel terhes működésükre, egyenként 100 forinttal emeltetik föl 1898-ra. Ha az 1—12. sz. a. tételek kiadási rovatait öszszegezzük, akkor a népnevelés és azzal kapcsolatos szeretetházi intézmények kiadása 1898-ra 5.372,517 forintra megy s így 346,769 frttal több, mint az előző évben. Ezzel szemben ezen rovatok bevételi összege 297,266 frt, vagyis 31,310 frttal több, mint tavaly. Ezen plus bevételt ha leütjük a plus kiadásból (346,769 frtból a 31.31.0 forintot), még akkor is 315,459 frttal lépi túl a népoktatási budget a tavalyi költségvetést. Ügy, hogy ha ezután is évenként legalább ekkora plus fordíttatik a népoktatás intensiv fejlesztésére, anyagi és személyi járandóságainak fokozatos növelésére: akkor is még messze fogunk állani ugyan az óhajtott állapotoktól és az ideális céloktól, de a gyakorlati igények és a kézzelfogható szükségek lassanként ki lesznek elégítve s illetőleg a tanítóknak ma még jogosan ú. n. »égbekiáltó nyomorúságaik* többékevésbbé el lesznek enyésztetve. Quod faxit Deus! Sepsi-Szentgyörgy. Benke István, ev. ref. kollégiumi tanár. BELFÖLD. Az 1848: XX. t.-cíkk 3-ik §-ának rendelkezése megvalósítható-e ma már félszázad múlva az egyházi javaknak, s a vallás, tanulmányi és egyetemi alapoknak államosítása nélkül? s az esetleges államosításnak volna-e jogos és törvényes alapja az úgynevezett kath. autonomia ellenében? (Folytatás.) Történelmileg bizonyos, hogy a keresztségben István nevet kapott s később szentté avatott honszervező első királyunk a pogány nemzet által bevett keresztyén vallásnak meggyökereztetésére s ezzel kapcsolatosan a keresztyén népoktatás üdvös céljának minél terjedelmesebb előmozdítására alapította és adományozta az esztergomi főérsekséget s a legrégibb püspökségeket, hozzájok csatolt székes káptalanaikkal, valamint a hazánkban legelsőben megtelepedett s meghonosult szent Benedek-rendi apátságokat is. Hogy pedig első királyunk ezen fejedelmi birtokokkal ellátott adományozást nem másból, hanem csak azon tágas földterületekből tette, illetőteg tehette, melyek a Kelet-Ázsiából kiindult s Európában tömörebbé szervezkedett pogány magyar — nép első választott fővezérének Árpádnak idejében a nem oly nagy népességű honfoglaló törzsnemzetségeknek ki nem osztva, az egész nemzet részére közös tulajdonul fentartattak, onnan tartom alaposan következ-