Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
A lelkes férfiaknak rokonszenvre, támogatásra van szükségük, mert a cél elérése nem lesz" könnyű. Ha a magyar róm. és gör. kath. klérus valóban úgy érezné a magyar haza s a magyar nemzet iránti kötelességeit, a mint kellene s a mint szóval hangoztatni szokta, akkor a nemes törekvés talán elég könnyen diadalra jutna; mert lehetetlen, hogy egy oly hatalmas, egyháznak, mint a magyar római és gör. kath. egyház, ha együttesen felemelné szavát, ne lenne oly tekintélye és súlya a pápai szék előtt, a mely elől elzárkózni s a mit rövid úton elutasítani lehetne. Már a hajdú-dorogi mozgalom alkalmával kitűnt azonban, hogy ha az alsó papság lelkes hive is a magyar liturgiának: a felső klérus vagy épen nem, vagy csak úgy kénytelen kelletlen rokonszenvez e nemes törekvéssel. így a magyar liturgiát sürgető görög katholikusoknak elég dolgot fog adni már csak az is, hogy a törekvésnek a saját felső klérusukat megnyerjék és jogos s méltányos óhajtásukat a pápai szék előtt általuk is támogattathassák. E támogatást peclig meg kell nyerniök, mert a ki a pápás egyház szervezetét és szellemét ismeri, az tudhatja, hogy valamit békés úton elérni csupán a felső klérus támogatása mellett lehetséges, s nemzeti s laikus közvélemény vagy kívánság Rómában másként meghallgattatásra nem talál. A felső klérus e megnyerésére s ha kell, kényszerítésére azonban már lényeges befolyást gyakorhat a nemzeti és társadalmi közvélemény s a magyar kormány energikus magatartása. A nemzeti, társadalmi közvéleménynek s a magyar kormánynak e támogatását kéri a végrehajtó bizottság felhívása, s a ki hazáját, nemzetét, édes anyanyelvét igazán szereti: e támogatást nem is vonhatja meg a nemes célú törekvéstől. Mi, bár egyházi tekintetben, hitfelfogásban más táborhoz tartozunk s nagy űr által vagyunk elválasztva görög katholikus honfitársainktól, mégis, mint hazánkat, magyar nemzetünket s édes anyanyelvünket igazán szerető magyarok, szívesen csatlakozunk rokonszenvünkkel e mozgalomhoz, s a mennyire tehetjük, támogatásunkat is készségesen felajánljuk. Legyenek üdvözölve általunk a végrehajló bizottság érdemes tagjai. Haladjanak nemes céljuk felé bátran, megalkuvás nélkül. Ne rettenjenek vissza a bizonyosan feltolakodó akadályoktól: a magyar nemzet elismerő közvéleménye kisérendi törekvésüket s ha meg nem lankadnak, el fogják érni, a mit szívok, lelkök óhajt, s édes anyanyelvükön adhatnak hálát Istennek, ki őket megsegítendi. H. I. Az ev. ref. egyház egyházi és iskolai adózása reformjához. (Folytatás.) VIII. Egyházközségi személyadót fizetni minden nagykorú vagy törvényesen nagykorúsított egyháztag, kivétel nélkül fizetni köteles, ha vagyontalan napszámosi minőségében állami keresetadóval megróva nincs is. A személyadót tehát, valamint a napszámosok, úgy a munkások (mezőgazdasági, ipari, gyári, bányai stb.), valamint a családfővel közös háztartásban élő, vagyis — mint a köznép mondja — egy kenyéren levő mindkét nemű nagykorú családtagok (gyermekek, unokák, vők, menyek), nemkülönben az évszámra szegődött állandó cselédek is fizetik. Azonban a vagyontalan napszámosok, munkások és cselédek egyházi személyadóját csak az egy napi keresménynek átlag megfelelő évi 50 krajcárban vélném, főleg azon tekintetből megállapítandónak, hogy ők ebből lássák, miként az egyház őket is saját tényleges, és pedig rendes adófizetés mellett szavazati joggal biró tagjainak tartja. A vagyon- illetőleg jövedelemadó után megrótt családfők és nagykorú családtagok, valamint minden más, bármely állású és osztályú egyháztagok évi személyadóját, különbség nélkül egy (1) forintban vélném megszabandónak. IX. A vagyon-, illetőleg jövedelem után járó egyházi rendes és rendkívüli egyházközségi adót, kiskorú személyek helyett a törvényes, illetőleg kirendelt gyámok; gondnokság alatt álló nagykorú egyháztagok helyett a megbízott gondnok; állandó cselédek helyett a gazdák, a szegődött bérbe beszámíthatólag; csőd alatt álló egyháztagok helyett az illető csődbíróságok által kinevezett tömeggondnokok; birói zar alá vett ingók és ingatlanok tulajdonosai., mint egyháztagok helyett a bíróilag kinevezett zárgondnokok volnának kötelesek, számadás mellett, pontosan kiszolgáltatni, épen úgy, mint ebbeli kötelezettségük az állami adókra nézve fennáll. X. Miután az egyházközségi rendes adó fizetése személyhez s ennek rendes 'és állandó lakásához van kötve: nézetem szerint egyházközségi rendes adó — a kettős lakás kivételével (lásd a VII. pontot) — csakis egy helyen, vagyis egy egyházközség részére volna fizetendő, miből következőleg: XI. Ha valamely egyénnek több polgári községben, illetőleg több egyházközség területén van föld- vagy házbirtoka, illetőleg jövedelmező üzlete (ipar-gyártelep, vállalat), ott egyházi, sőt még iskolai rendes adóval sem volna megróvható. Ha peclig egyházközségi rendkívüli adó ki-