Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-19 / 25. szám
díszgyűlést a Petőfi-Társaság, melynek az ünnepelt tagja, táviratilag üdvözölte. * Nyugalomba vonuló tanár. Pákh Károly iglói főgimnáziumi tanár a folyó tanév végével nyugalomba vonul. Nyugalombavonulását a f. hő 15-ikén tartott egyházi közgyűlés meleg köszönet nyilvánítás mellett vette tudomásul s fel fogja terjeszteni a nyugdíjaztatási ügyet a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Pákh Károly nemcsak legkorosabb, hanem szolgálati éveire is legrégibb, működésére nézve legérdemesebb tanára az iglói főgimnáziumnak. Negyvenkét éven át, mint családot nem alapított férfiú, valóban e tanintézetnek, e nagy családnak szentelte legnemesebb, leg„obb erőit, minden idejét. Ott volt ez ifjú tanintézet keletkezésénél, és munkája és szelleme, a mely tudta lelkesíteni minden jóra kartársait is, eredményezték nagyrészben ez ifjú tanintézet ritka gyors felvirágzását. * Gladstoneról, a közelebb elhunyt nagy angol állam férfiról, mint vallásos emberről erdekes dolgokat közöl a Contemporary Review című folyóiratban G. E. W. Russel. A közleményből kiemelünk néhány részletet. »Az a vallás — mondja az író — a melyben ő (Gladstone) élt és mozgott, egy rendkívüli élénk és energikus princípium vala, a melyet érzelmi oldaláról hevesség, alapelveiben szilárdság, követelményeiben parancsolás, eredményeiben gyakorlatiság, láthatóság és érzékelhetőség jellemzett.* A nonconformistákboz való viszonyát így jellemzi az író: »Az ő utóbbi magatartása a noncouformistaság és a noncnnformisták iránt, mely oly igen különbözött korábbi magatartásától, részben az ő politikai helyzetének szükségességéből folyt ugyan, de még inkább folyt ama. folytonosan erősbödött meggyőződéséből, hogy az angol nonconformistaság nem más, mint erőteljes és szilárd képviselője annak a követelménynek, hogy az Isten országa elvei a gyakorlati életben is megvalósulást nyerjenek. Ő elismerte azt. hogy a mikor a gyakorlati életben a politika útjai keresztezték az erkölcsiség ösvényeit, akkor Anglia nonconformista felekezetei habozás nélkül mindig a jog és a méltányosság pártján állottak, míg a mi (episkopalis) hangadó vallásos tanítóink igen gyakran hallgattak, vagy pedig a roszat vették pártfogásukba.* A pápás egyház iránt táplált érzelmeiről ezt mondja: »Sohasem láttam, ki inkább Róma-ellenes lett volna, mint Gladstone. Ő maga így nyilatkozik a »Vaticanismusról« írt művében: »Senki sem Mehet az ő (Róma) konvertitája, a nélkül, hogy le ne mondjon erkölcsi és elmebeli szabadságáról s a saját polgári loyalitását és kötelességét alá ne rendelje egy másiknak. Ő (Róma) épúgv megveti a modern gondolkozást, mint a hajdankor történétét«. »Gladstone magát történeti alapon álló kalholikusnak tartotta ugyan, de az ő vallása mélyebb és szilárdabb alapokon nyugodott. Ő valójában, szive bensejében evangélikus vala, ki a gyermeki hit szilárdságával és egyszerűségével ragaszkodott az egyéni bűnösség és a Krisztus keresztje által szerzett váltság központi igazságaihoz.« * A zöld püspök legújabb stiklije. Ezen a címen emlékezik meg egyik napilap gróf Majláth Gusztáv erdélyi róm. kath. püspök ama türelmetlenségéről, a melyet püspöki körútja alatt a protestánsok iránt újra megmutatott. Püspöki beszédeiben a zöld püspök élesen támadta a reformátusokat és az unitáriusokat, a mi Abrudbányán és Verespatakon, hol a lakosság túlnyomó része református és unitárius, a legnagyobb megbotránkozást keltette fel, még a római katholikusok körében is. Hogy a zöld püspökkel szemben elégtételt szolgáltassanak a sértett protestánsoknak, érdekes dolog fog történni nemsokára a bányavidék e két városában. Az unitárius püspök, Ferencz József júliusban ugyanis meg fogja látogatni a két egyházat s ez alkalommal az unitáriusok és reformátusok a püspököt legnagyobb ovációkkal fogják fogadni. Hogy ez az ellentüntetésszerü aktus minél erősebb és impozánsabb legyen, az összes aranyosszékköri protestáns papok, esperesek, tanítók, egyházi emberek Abrudbányára utaznak, s mint értesülünk, Kolozsvárról is többen készülnek oda. Ferencz Joz.-ef unitárius püspököt az előre készített terv szerint ünnepélyesen fogadják már Gyulafehérvárt és úgy kísérik Abrudbányára és Verespatakra. Mindenütt diadalkapukat állítanak föl. A két város lakossága, melyet Majláth püspök agitációja annyira felháborított, izgatottan várja a bekövetkező eseményeket. * A »Zionismus«, a zsidóságnak Palesztinába való visszatelepítésére irányuló mozgalom Németországban mindinkább erősebbé válik. A mozgalom vezetői nemzeti zsidó szövetségeket szerveznek Németország nagyobb városaiban és eszméjök népszerűsítése végett gyűléseket és felolvasásokat rendeznek. »Utazó testvéreket* küldenek ki Európa vagyonosabb zsidóihoz, hogy azokat is megnyerjék a mozgalomnak. Jelenleg 25 zsidó kolonia van már a szent földön, legnagyobb részben a tengerparton Askelon és a Karmel között, továbbá a Jordán mellett, a Merőm tava és a Galileai tenger vidékén. Ezekben a koloniáki an mintegy 10 ezer zsidó él, a kik legnagyobb részben földműveléssel foglalkoznak. A második zionista konferencia a folyó évben Baselben lesz, augusztus 27—30 közt. Pályázat tanári állásra. A mezőtúri államilag segélyezett ev. ref. főgimnáziumnál német-magyar tanszékre pályázhatni. A választandó rendes tanár , évi díja 1200 frt törzsfizetés 200 frt, lakbér, 100 frtnyi évötödös korpótlék ötször, mely azonban a megválasztott tanárnak csak itteni működésétől számít. A törzsfizetés utóbb üresedés esetén 1300, 1400, 1500, 1600 frtig emelkedhetik. A hivatalba lépő köteles tagja lesz az országos tanári nyugdíjintézetnek s az 5°/0 fentartóidíj 2 /5 részét ő viseli. Ev. ref. vallású egyéneken kivül ág. hitv. evangélikusok is figyelembe vétetnek. Nem okleveles csak helyettesi minőségben alkalmazható, 800 frt évi díjjal; ha azonban sikeresen működik és oklevelet szerez, a rákövetkező tanévben már 1200 frt törzsfizetés s 200 frt lakbér mellett rendes tanárnak állandósíttatik. A pályázók életkorukra, vallásukra, tanulmányaikra, képesítésükre, egészségükre, eddigi szolgálataikra, katonai kötelezettségükre vonatkozó irataikat az egyháztanácshoz címezve, /. évi július l-ig a fögim. igazgató-tanács elnökének küldjék be. A megválasztott tanár augusztus végén tartozik hivatalát elfoglalni. Mező-Túr, 1898. június 4-én. Dr. Adám Sándor, 2—2 a főgim. ig.-tanács elnöke. Felelős szerkesztő : Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. H0RNYÁNSZKY VIKTOR CS. É8 KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN. RelorraííüT^v I «* PÁPA V /
