Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-09 / 2. szám

1446 személy. Természetes szaporodása az egyháznak 324. Törvénytelen szülött volt 218, a mi szomorúan magas arányszám. Házasságra lépett 334 pár, ebből 67 vegyes. Áttért 31, kitért 15. Az anyakönyvek szerint az ev. ref. hívek száma Debrecenben az 1897. év végén 45029 lélek. (J.) Új egyházmegye. A hegyaljai ág. hitv. ev. egyházmegye egyrészéből alakult nem rég a tiszavidéki ág. ev. egyházmegye. Ez új egyházmegye e hó 5-én Debrecenben tartotta első közgyűlését, melynek legfőbb tárgya volt a választott elnökség: Materny Lajos debreceni lelkész főesperes és Meskó László felügyelő beiktatása. Megválasztották a többi esperességi tisztviselőket is s végül a hegyaljai esperességgel közösen fennálló anyagi viszonyok rendezésére bizottságot küldtek ki. (J.) ISKOLA. A középiskolai tanárok közt nagy ellenszenvet keltett a kultuszminiszter ama rendelete, melyben eltiltja a tanárokat a pénzintézeteknél viselhető állásoktól. Az országos tanáregyesület választmányának mult évi decemberi közgyűlésén is szóba került e rendelet s a választmány, a debreceni kör indítványára kimondta, hogy a legnagyobb sajnálkozását fejezi ki felette, mert a rendelet a míg egyfelől ferde erkölcsi megítélésre szolgáltat alkalmat, másfelől rendkívül korlátozza a tanárok társadalmi érvényesülését. A középiskolai tanáregyesület mult évi decemberi választmányi ülésén, a kassai kör indítványára, szóbakerült a felekezeti, a helyettes- és hittanároknak adandó vasúti kedvezmény kérdése s a választmány elhatározta, hogy e tárgyban ismételten felterjesztést intéz. Bizony, méltánytalan dolog is, hogy míg minden állami középiskolai tanár és tanító megnyeri a kedvezményt, addig a felekezeti és hittanárok abban nem részesülhetnek. Ideje volna e téren is megvalósítani már az egyenlőséget. A magyar ev. ref. tanítók országos választmánya december 28-án Sinka Lajos elnöklete alatt Debrecenben tartotta gyűlését. A tagok szép számmal jöttek össze távoleső megyékből is. Sinka elnöki megnyitója után megválasztották a jövő évi nagygyűlés előadóit. A tanterv revisióról Vincze József földesi, a közoktatásügyi törvények revisiójáról Simon Károly hadházi és az ev. ref. egyet, tanügyi bizottság elé terjesztendő kívánalmakról Kiss Sándor szoboszlói tanító fognak előadást tartani. Kimondották továbbá, hogy az egyesületnek Debrecenben megjelenő közlönyét, a Tanítók Lapját áldozatok árán is fentartják. Csurka István ismertette a Ferenczy-féle ismeretes egyházi adó reformjavaslatot. Indítványára a választmány kimondta, hogy az egyedül helyes adózási rendszernek a birtok és jövedelem megadóztatását fogadja el, Erről még a nagygyűlésen bővebben tárgyalnak. Sólyom Antal indítványára a tanítói ötödéves kórpótlékok biztosítása érdekében a konventhez fordulnak. Végül Sinka Lajos a népiskolai vallástanítást illetőleg terjesztett elő fontos javaslatokat. (J.) A tiszántúli ev. ref. tanáregyesület decz. 29-én Debreczenben tartott közgyűlésén — mint azt a jelekből előre is következtettük — három évi tespedés után újraéledt. A leköszönt tisztikar (Géresi Kálmán elnök, Elek Lajos jegyző és Sinka Sándor pénztárnok) helyébe új lépett, lelkes szeretettel az egyesület ügyei és jövője iránt. Elnök lett ugyanis a debreceni főgimnáziumnak országszerte nagy tekintélyű igazgatója, Dőczi Imre, a kiváló tanügyi író; jegyző: S. Szabó József\pénztárnok: dr. Gulyás István, mindkettő a debreceni főgimn. tanára. Utóbbi legközelebb megjelent magyarnyelvtanával a legkitűnőbb tankönyvírók sorába emelkedett. A gyűlés nagyon látogatott volt. A vidéki középiskolákból mintegy 25-en, a központi tanárok közül is nagyon sokan vettek részt abban. Géresi Kálmán elnöki megnyitója egyszerre magas nézőpontra emelte a lelkeket, melyen azok aztán mindvégig megmaradtak s igazán emelkedett hangulattal és színvonalon tárgyalták a fölvetett kérdéseket. A gyűlés legkiemelkedőbb s legszebb vitára okot szolgáltató része volt Dóczi Imre nagyszabású felolvasása az államsegélyről és a prot. középiskolák autonómiájáról. A prot. tanárképzés mielőbbi megvalósítását illetőleg a gyűlés állást foglalt s felhívja a kerületet s a kerület és konvent útján a többi kerületeket, hogy addig is, míg prot. tanárképezde nincs, képezzenek ki és kötelezzenek el maguknak egyetemeinken bizonyos számú tanárjelölteket. S. Szabó József a központi bizottság indítványait terjesztette elő az egyesület jövője érdekében. Óhajtja, hogy az egylet vegye feladatai közé a prot. szellemű tankönyvek készítését, kiadását; a gyakori érintkezés végett tartson időközi (szakasz) értekezleteket ; a közönségre való hatás céljából rendezzen felolvasásokat és végül tegye hivatalos közlönyévé a Debr. Prot. Lapokat. Mindezeket elfogadták s bővebb kidolgozás végett a központi bizottsághoz áttették. Rendkívül érdekes és élvezetes volt dr. Pallagi Gyula, kisújszállási főgymn. igazgató felolvasása a psychologia legközelebbi feladatairól a paedagogiában. Úgyszintén gyönyörködtette a gyűlést E. Kis József mutatványa és magyarázata is a huzal nélküli távírásrói. Kedélyes közebéd és vacsora után a tagok az egyesület jövő működését illető legszebb remények között oszlottak szét. (J.) Ösztöndíj-pályázat. A Bésán József-féle alapítványból a középiskolai tanulók számára rendszeresített ösztöndíjak közül az 1897/98. tanév kezdetétől számítva két 300 frtos, két 250 frtos, két 200 frtos, két 150 frtos és öt 100 frtot állomás lesz betöltendő. Ezen ösztöndíjakra bármily középiskolába járó s bármely vallásfelekezethez tartozó, jeles előmenetelű s jó magaviseletű tanuló pályázhat, azzal a megszorítással, hogy a 300, 250, 200 és 150 forintos állomásokat csak Bésan-féle ösztöndíjat élvező tanulók nyerhetik el előléptetésképen. A pályázati kérvények felekezeti iskolákban az igazgatóság és a felekezeti főhatóság útján terjesztendők fel a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz.