Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-22 / 21. szám

első iskolafelügyelő Zsigmondy Géza, második iskolafelügyelő Vetsey István dr., iskolagondnok Fancsali Joób Károly, szindikus Zsigmondy Jenő dr. A magyar egyház felügyelője lett Wágner Géza dr., gondnoka Beliczay*Béla jegyzője Posszert Gyula. A német egyház felügyelője lett. Fűszer Tivadar, gondnoka Hottelmann Ágost, jegyzője Broschkó Gusztáv Adolf. Ezt az eredményt hivatalosan vasárnap hirdetik ki az egyházközségi közgyűlés alkalmával. Budapesti egyházunk tanácsa május 14-iki ülésében foglalták el székeiket az egyház új gondnokai, Hegedűs Sándor főgondnok és Szilassy Aladár gondnok. Az egyhangúlag és lelkesedéssel megejtett választásról Szász Károly püspök tett jelentést. Szilassy Aladár letette le a törvényszabta gondnoki esküt, Hegedűs Sándor főgondnok levele alapján pedig Szász Károly püspök bejelentette az új főgondnok adományait: 10 ezer koronát egy újabb lelkészi állás fizetéspótlására, ezer koronát a budai templomban állítandó orgonára és ezer koronát a kőbányai templom építési költségeire. A Fazekas-téri lelkészlakás és bérház ügyében bemutatták a felkért építészek terveit, az építészeti szakértők (Ziegler, Feszty és Nagy D.) bírálatát és a pénzügyi bizottságnak jezekre vonatkozó véleményes jelentését. Ezek szerint a Sándi és Kommer. építészek tervei a legalkalmasabbak, de a legjövedelmezőbbnek a Sándi terve szerint építendő háromemeletes bérház mutatkozik. Ennek alapján az egyháztanács elhatározta, hogy a Sándi terve szerint építtet, hogy az építést augusztus l-én megkezdeti, hogy Sándit a művezetéssel megbízza, hogy a többi tervezőknek 600—600 frt tiszte- JU&ví' ilJLJ íj "'•JSift'! flfifj letdíjat szavaz meg, hogy az építés ellenőrzésére és felügyeletére építési bizottságot (dr. Kiss Áron elnöklete alatt Kun Gyula, Nagy Dezső, Takáeh László, Kiss Károly és az építész, szervez, s hogy a mintegy 160 ezer frtnyi építési költséget a bérház jövedelméből fedezendő hitelművelet útján szerzi be. A kőbányai templom és papi lak építésének időközben fennakadást szenvedett ügyében, a pénzügyi bizottság javaslatára elhatározta az egyháztanács, hogy a kőbányai építési bizottság készítsen új javaslatot, s mely a 63 ezer frtnyi építési alapnál többe ne kerüljön s ezzel igyekezzék minél előbb elkészülni, hogy a pénzügyi bizottság és a presbyterium még június hóban, a nyári szünet előtt végleg határozhasson e régibb idő óta húzódó ügyben. (F.) A tiszáninneni ref. egyházkerület folyó hó 10— 12-én tartotta meg közgyűlését Miskolcon Kun Bertalan püspök és báró Vay Béla főgondnok elnöklete alatt. A gyűlés a püspöki jelentés meghallgatása után Szalay László új világi főjegyzőt eskette fel és iktatta hivatalába. Majd Fejes István felszólalására élénk vita indult meg a konvent által elrendelt díjlevél-revizió felett. A közgyűlés ez ügyben érdemleges intézkedést nem tett, hanem határozatát akkorra tartotta fenn, a mikor a konventi végrehajtó bizottság a kiigazításra vonatkozó kérdő íveket szét fogja küldeni. Mocsáry Lajos egyházkerületi tanácsbiró bejelentette az e tisztéről való lemondását, a közgyűlés azonban azt nem fogadta el, s felkérte Mocsáryt annak visszavonására. Elhatározta a közgyűlés, hogy az országos lelkészi özvegy-árva gyámintézet mellett a kerületi özvegyárva gyámintézetet továbbra is fentartja, de számára új alapszabályokat dolgoztat ki. A népiskolák államosítására nézve kimondta a közgyűlés, hogy az csak a végszükség esetén engedhető meg. Utasította továbbá a miskolci ref. főgimnázium-igazgató tanácsát, hogy a vallástanári állást a konventi határozat értelmében rendszeresítse. A kerületi bíróság a karádi papválasztást helyben hagyta és Fürjész Tamást Karádon megerősítette; az átányi lelkészválasztást azonban megsemmisítette s Bihari Lajos dolhai missziói lelkészt az újabb választásból kizárta. Templomok fűtése. Debrecenben Komlóssy Arthúr, városi főjegyző és ref. presbyter, az egyháztanácsban indítványt tett a templomok fűtése iránt, ily módon is óhajtván a hivek meglohadt vallásosságát éleszteni és a templomok látogatását télen át is kiterjedtebbé tenni. A presbyterium ez indítványt ápr. 22-én tárgyalta s ez alkalommal a belmisszió is szóba kerülvén, a presbyterium megbízta a lelkészi kart, hogy ez irányban munkálatát minélelőbb készítse el, a maga részéről késznek nyilatkozván a lelkészek által kijelölendő alapokon és módokon a belmisszió nagy munkájában szívvel-lélekkel résztvenni. Ha belől belső, isteni tűz hevíti a lelkeket — így gondolkozik a presbyterium — a templomok fűtése, minthogy alap úgy sincs reá, egyelőre még elmaradhat. Szép, szép mindez, de sok effélét halottunk és írtunk már mi Debrecenből, lássuk már végre a tettet is, »mert nem beszédben áll az Istennek országa.* ÍJ.) jtotar* • • • ' - - . , | Gyurátz F. dunántúli evang. püspök, mint a dunántúli egyházkerületi lelkészegylet tagja, lelkesen karolta fel az egyház belső építésének munkáját s ezt gyülekezetei körében is igyekezik életbe léptetni. Hogy ez ügyet a lelkészek komoly megfontolása tárgyává tegye, a mint az »Ev. Egyház és Iskolában* olvassuk, az egyházmegyei lelkészegyleteknek a következő kérdéseket ajánlotta figyelmébe: 1. Mi által gyakorol az egyház üdvös hatást a sociális bajok orvoslásánál? Mi itt a feladata a templomnak, iskolának, lelkésznek, tanítónak? 2. A konfirmációi oktatásnál a tananyagra, tankönyvre nézve igen lényeges eltérések tapasztalhatók; nem tartja-e indokoltnak a lelkészi egylet a tananyag meghatározását, illetőleg az eddiginél nagyobb összhangzat létesítésére törekvést? Nem vona-e szükséges határozatilag kimondani, hogy a nyilvános bírálatot kikerülő irott füzetek használata eltiltatik ? 3. Mikép emelhető a konfirmáció ünnepének jelentősége? Nem ajánlható-e e célból a lelkészeknek azon törekvés, hogy konfirmációi emlékül minden növendék egy vallásos munkát, p. o. a legszegényebb által is megszerezhető kis bibliát, illetőleg újszövetséget, ima, vagy énekes könyvet kapjon? Mi módon volna ez legkönnyeben eszközölhető? 4. Nem tartja-e az egylet a hívek lelkiszükséglete kielégítésénél tanácsosnak azon gondoskodást is, hogy az egybáziasság ápolására alkalmas valláserkölcsi olvasmányok terjesztessenek népünk körében ? Mikép volna e feladat megkönnyíthető ? A Luther társaság, a M. Prot. Irodalmi Társaságnak mely kiadványai ajánlhatók leginkább e célra ? Az angolból magyar s német nyelvre fordított »vallásos iratok« mennyiben gyakorolhatnak jó hatást a mi népünk gondolkozásmódjára. 5. A községi hitelszövetkezetek jelentőségük a mostani viszonyok közt.