Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-22 / 21. szám

plomjelőtt maradt nagyszámú híveknek Fábián Dénes segéd lelkész prédikált. Szabó Aladár theol. akadémiai tanár, a ki a kispesti ref. híveket 1884-ben összeszedte, majd 1885. április 6-án húsvét hétfőjén az első, úrvacsoraosztással egybekapcsolt istentiszteletet tartotta, a ki lankadatlan buzgósággal, fáradságot nem ismerő lelkesedéssel igyekezett híveinek kisded seregében a vallásos szellemet felébreszteni s sziveikben az egyházi élet után való vágyakozás nemes tüzét lángra gyújtani: hat csecsemőt keresztelt; Keresztesi Samu vallástanár pedig egy új párt esketett, a mely után a dalárda és a gyülekezetnek > Tebenned biztunk eleitől fogva* éneke rekesztette be a nagyszerű ünnepélyt. A különböző küldöttségek fogadtatása után, a melyek mind igyekeztek kifejezni és kimutatni, hogy a dunamelléki egyházkerület püspökét mennyire szeretik és tisztelik, ebédhez ült az 50—60 tagból álló szép társaság, melynek soraiból, Szász Károly püspök úr a királyra, Papp Károly úr a kispesti ref. egyház öreg gondnokára Barnáthy Lajosra, Vargha Bálint gimnáziumi tanár a megjelent lelkészi karra, Lukács Gyula országos képviselő a püspök úrra és a ref. egyházra, mint a jog és szabadság védbástyájára ürítette poharát. A Mindenható — így végezte beszédét — erősítse e felekezetet, erősítse a kispesti ref. egyházat. Most felavatott temploma legyen a magyar vallásnak, a tiszta, önzetlen haza szeretetnek hirdetője és őrállója, de dűljön össze azon napon — afmely azonban hite szerint nem fog bekövetkezni soha — a mikor a magyar hazaszeretet Veszta lángja e templomban kialudnék. » Éltették a kispesti elöljáróságot, lelkes jegyzőit, bíróját, Botka Tivadar egyházi gondnokot, a ki évek óta fárad Bertalan Béla tanítóval, s több más lelkes férfiúval, hogy szivök vágya: a templom felépítése és avatása teljesedést nyerjen. Az ünnepélyről azon meggyőződéssel távoztunk, hogy Kispest ref. közönsége hosszas küzdelem után megtalálta, a mit keresett s a miután éhező és szomjazó lelke epekedett: Krisztust és az ő evangéliumát, s hogy az élet fejedelméhez, a világ világosságához törhetlen hűséggel ragaszkodnak, a kispesti ref. hívek, a mely ragaszkodásból viruló élet támad rájok nézve. K. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlése. E hó 11-től 15-ig, tehát négy napon keresztül tartott a kerület ez évi tavaszi közgyűlése Kiss Áron püspök és gr. Dégenfeld József főgondnok elnöklete alatt. A gyűlés a második napon volt a legnépesebb és legérdekesebb, a mikor többek között a különböző választások történtek és a főiskolai igazgatótanács szervezeti szabályzatai állapíttattak meg. A gyűlést első nap Kiss Áron püspök buzgó imával nyitotta meg, mely után a püspöki kimerítő jelentést olvasták fel. A püspök szomorúan emlékezett meg azon veszteségről, mely egyházunkat a vegyesházasságok által érte; szólt a fenyegető socialismusról, mely ellen a saját hatáskörében megtette a szükségeseket; felemlítette a lelkészi fizetések rendezését s ennek kapcsán hálával emlékezett meg azon nagyjainkról, kiknek a fizetések rendezésében oroszlánrészük volt; megemlékezett az ez évben tartott 50 éves jubileumi ünnepségekről s végül kegyelettel idézte fel elhunyt jeleseink: gr. Tisza Lajos, Joó István és Kulin Imre képét, kiknek halála fölött a közgyűlés jegyzőkönyvileg is kifejezte részvétét. Az egyházkerületi világi tanácsbiróra beérkezett szavazatok — a szavazatbontó küldöttség jelentése szerint — többfelé oszlottak ugyan, de 723 érvényes szavazatból 481 Puky Gyula debreceni kir. ítélőtáblai elnökre esett, ennélfogva általános szavazattöbbséget nyervén, tanácsbirónak nyilváníttatott és az esküt nyomban letette, mely után szép beszéddel foglalta el székét; Kiss Áron püspök pedig a kerület nevében melegen üdvözölte. Dr. Farkas Antal, hajlott korára való hivatkozással, beadta lemondását világi főjegyzői állásáról. A közgyűlés azonban, Szabó János esperes indítványára, kimondta, hogy a világi főjegyző távozásába nem nyugszik bele s kéri őt, nagy buzgalommal betöltött tisztségének további viselésére. Majd egy másik lemondás került elé. Tóth Sámuel, egészségének hanyatlása miatt, leköszönt az egyházkerületi levéltárnokságról. Lemondását sajnálattal fogadták el s a levéltár gondozásával a jövő közgyűlésig a jegyzői kari bízták meg. Egyszersmind Tóth Sámuelt, 14 évi fáradhatatlan szolgálataiért, miket a levéltár körül teljesített, az esperesi kar javaslata alapján 150 frttal honorálta a közgyűlés. Még egy harmadik lemondás is következett. Szöllössy Antal kir. tanácsos mint a máramaros-ugocsai egyházmegye gondnoka mondott le tisztségéről, mit a gyűlés mély sajnálattal vett tudomásul. A theologiai tanárok nyugdíjügyében hozott konventi határozat értelmében a jelentéssel és a szervezeti szabályzat elkészítésével a főisk. theol. tanárok bízattak meg oly módon, hogy munkálatukat az őszi közgyűlésre beterjeszszék. Labancz Mihály keresk. iskolai tanár, ki hozzánk, mint volt piarista áttért, pótló lelkészképesítő vizsgálatra kért terminust (egyháztörténet, egyházjog, symbolika és liturgikából). Úgv neki, mint dr. Peczkó Ernő, debreceni főgimn. tanárnak a vizsgálatra a szeptemberi rendes határidő jelöltetett ki. Ugyanezen időre engedtetett meg Kuthy Zsolt amerikai, mount-carmeli missziói lelkész vizsgálata is. ^ Néhány kegyes adományt vett ezután a kerület köszönettel tudomásul. Adományokat adtak ő felsége, a hitbuzgó Hegyi Mihályné és a közokt. kormány (2530 frt a nyírbátori műemlékszerű templom renoválására). Az egyházkerületi költségvetés megállapításával kapcsolatban a gyűlés kimondta, hogy ha nincs is módjában a Debreceni Prot. Lapot állandóan subventionálni, de kész örömmel támogatja s ajánlja a gyülekezetek és egyesek hathatós figyelmébe; sőt az egyházak történetének közléséért, ez év elejétől kezdve évenként 200 frtig menő nyomdai számlát hajlandó kifizetni; végül, ha a lap önálló nyomdát állítana, egyenlő föltételek mellett az egyházkerületi és főiskolai nyomtatványokat annak engedné át. A f'.-szabolcsi egyházmegye a vasárnap megszentelése és az egyházi adózás tárgyában zsinat összehívását indítványozta. Miután a konvent ez utóbbi ügyben már mélyrehajtó intézkedéseket tett, a kerület a zsinattartást feleslegesnek látta; a vasárnap megszentelése végett azonban föliratot intéz a kormányhoz. A nagyváradi leányinternátus (mely a napokban Hirschnétől 4 ezer frt adományt kapott) igazgatótanácsának jelentéséből örömmel győződött meg a kerület az