Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-08 / 19. szám

megállapított terv alapján az építés megkezdessék, még pedig akként, hogy először a lelkészlakás építtessék föl, mely, míg a templom fölépül, imaházul szolgál, azután folytatólagosan maga a templom. Az építkezések összes költsége mintegy 70 ezer frtra van előirányozva, miből az ideiglenes imaházul szolgáló lelkészlakásra 14- ezer frt esik. Az építés fedezetéül a templomépítési alap (27 ezer frt), a fővárosi segély (30 ezer frt) és az ezutáni gyűjtések szolgálnak. — A főgimnáziumi tanárok korpótléka ügyében, az igazgató-tanács javaslatára elhatározta a presbyterium, hogy a részben már folyósított s pár év múlva teljesen folyósítandó államsegélyből a tanári korpótlékok, a szolgálat kezdetétől fogva folyósíttassanak, még pedig akként, hogy a más prot. iskolánál töltött évek is beszámíttassanak, s a folyósítás 1898. szeptember 1-én vegye kezdetét. Ez a határozat különösen az idősebb tanárokra nézve fontos, mert nekik eddig csak az 1885. óta eltöltött szolgálati éveik számíttattak be. — A budai bérház és paplak építése ügyében beérkezett épülettervek szakértőknél vannak bírálat végett. (F.) ISKOLA. A középiskolai tantérv-revizió. A közokt. tanács állandó bizottságának a tanterv revíziójára vonatkozó munkálata elkészült. Úgy vagyunk értesülve, hogy a munkálat már a miniszternél van, a ki hír szerint pünkösdre fogja összehívni a közoktatási tanács plenumát. A miniszternek az a terve, hogy döntés előtt a tanárságnak is alkalma legyen nyilatkozni a javaslatról s a maga részéről óhajtja is, hogy az eszmecsere mennél szélesebb körökre terjedjen, mert a reformban annál inkább bízhatnii mentül inkább mindnyájunk érdeklődő munkájának közös eredménye lesz. Ugyanez a kívánság vezeti magát a javaslat készítőjét: a közoktatási tanács állandó bizottságát is, mert tudomásunk szerint arra kérte a minisztert, hogy a kinyomatott munkálatot küldesse meg minden egyes középiskolának. A közoktatási tanács állandó bizottsága látható jelét is adta annak, hogy mily méltánylattal fogadta a tanári körök revizionális eszmecseréit, melyeknek anyagából nem egy pont van benne a javaslatban is. Tanári körök méltán nagy érdeklődéssel várják a munkálatot. A nagykőrösi ev. reform, főgimnázium tanári testülete a néhai való jó Losontzi István nagykőrösi rector-professor (1741—1769.) emlékére, első sorban saját gyermekei, ilyenek nem létében bármely növendék részére az itteni főgimnáziumban tanulás és ev. ref. vallásunkhoz tartozandóság kikötése mellett, 400 frt ösztöndíj-alapítványt tett. Az alapítványozó testület eljárása annyival nagyobb méltánylást érdemel, mert ez által oly tisztes alak nevét újítja meg, kit egyéb tankönyvein kívül Hármas Kis Tüköréből az egész haza, halotti énekeskönyvéből, s ref. Énekeskönyvünkben megmaradt buzgó énekeiből a magyar reform, felekezet hálásan ismer és tisztel, vagy legalább ismerhetne és tisztelhetne. A tanári testület a magyar irodalom, főleg neveléstörténet és felekezetünk érdekében is közreműködött, s bár a mult század kimagasló, tudós és ihletett vallásos költőhöz képest kis körben gyújtotta meg az emlékezés fáklyáját, de tette az által nyer jelentőségében, hogy tőle telhető módon, sokaknak mulasztását pótolja. A sárospataki ev. ref. főiskola köréből. A sárospataki főiskola igazgató-tanácsa február közepén gyűlt össze a kollégium anyagi ügyeinek megvizsgálására. Három napon át tartott vizsgálatának eredményéről külön nyomtatott jegyzőkönyvben számol be, melyből örömmel látja, hogy ennek a majdnem 400 éves kálvinista iskolának anyagi ügyeit, minden legkisebb dologra kiterjedő figyelemmel igyekszik rendben tartani az intézet igazgató-tanácsa, melyben a tanári kar is 6 taggal van képviselve. A pataki kollégium tiszta vagyona az 1897. év végén 982,999 frt 92 kr. volt. Egy év alatt 53;

320 frt 63 krral szaporodott. Az intézet évi bevétele 99,164 frt 86 kr., kiadása pedig 101,272 frt 60 kr. volt. A túlkiadás főleg a tanári lakások kényelmesebbé lételére, a főiskola nyomdájának felszerelésére s írói díjakra fordíttatott. A folyó évre a bevétel 104,631 frt 70 krban, a kiadás 103,085 frt 62 krban van előirányozva. Ebből a tanárok díjazására 50,691 frt 66 kr. fordíttatik. A főiskolának külön orvosa van 1100 frt évi díjjal és a gimn. igazgató 400 frt évi tiszteletdíjat kap; a tanárok nyugta-bélyegét a főiskola pénztára fedezi. A könyvtár gyarapítására 1138 frt 76 kr., a természetrajzi és természettani gyűjteményre 300 frt, az iskola kertjére 200 frt, a tornacsarnokra 200 frt van felvéve. Gondoskodva van a tanulók fürdéséről is. Uszoda fentartása címen 200 frt szerepel a költségvetésben. Azt is méltó megemlíteni, hogy a főiskola évi 600 frt ösztöndíjat ad két olyan volt jeles növendékének, a kik a budapesti műegyetemen tanulnak. Külön kimutatás van a főiskola tápintézetéről is. Ennek 1897. évi kiadása 17,880 frt 49 krra ment. A jegyzőkönyvben közölve van a tanári karnak egy derék dolgozata is a párhuzamos osztályok fokozatos felállításának módozatairól. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület tanügyi bizottsága e hóf

2-án tartotta gyűlését Debrecenben. Jelen voltak Kiss Áron pöspök és gr. Degenfeld József főgondnok elnöklete alatt Széli Kálmán, Dóczi Imre, Borsos Benő, dr. Baczoni Lajos, Kovács Lajos, Farkas Antal, Bencsik István, Mitrovics Gyula, Kiss Albert, Dobay Sándor, Szinay Gyula, Simonffy Imre, dr. Öreg János, Sass Béla bizottsági tagok. A jegyzői tollat ez utóbbi vitte. Zsigmond Sándor, mint előadó volt jelen. A gyűlés legfontosabb tárgyát képezte a debreceni főiskolai igazgató-tanács szervezete és szabályzata. Erre vonatkozólag egy kiküldött albizottság készített javaslatot, mely a debreceni egyház presbyteriumának is megküldetvén, az többrendbeli módosítást tett rajta s ahhoz képest külön indokolt javaslatot terjesztett be. így került az ügy a tanügyi bizottság elé, mely némi módosítással az eredeti javaslatot fogadta el és terjeszti föl az egyházkerület elé. A javaslat szerint az igazgató-tanács a főiskola valamennyi tanszakának összes anyagi és szellemi ügyeire kiterjedő hatáskörrel alakíttatik meg, azonban a főiskolai gazdasági tanács