Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-24 / 17. szám

* A konfirmáció alkalmából bizalommal és tisztelettel felhívjuk lelkésztársaink figyelmét a M. Protestáns Irodalmi Társaság vallásos kiadványaira, melyek közül a Koszorú-füzetek az összes növendékeknek, a »Házi Kincstár«-ban megjelent »Csendes órák« a tehetősebb és műveltebb konfirmált ifjúságnak a biblia mellett nagyon alkalmas konfirmációi emlék. E vallásos iratok terjesztésével nemcsak a M. P. I. Társaságnak teszünk szolgálatot, hanem a konfirmált ifjúságot is jó lelki útravalóval látjuk el. A Koszorú kiadványok füzetenként 4 krért, a Csendes Órák szép kötésben példányonként 1 forintért Hornyánszky Viktor kiadóhivatalában (Akadémia bérháza) rendelhetők meg. (Sz. F.) * Lelkészválasztás. A nagyváradi ev. egyház nyugalomba vonult lelkésze helyére egyhangúlag lelkészhelyettesét Materny Imrét választotta meg rendes léikészéül. * Egyházkerületi közgyűlések. A tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűlése május 10-én fog megnyílni Miskolczon; a tiszántúli egyházkerület pedig május 11-én Debrecenben. * Püspöki látogatások. Antal Gábor dunántúli ref. püspök f. hó 18-tól május 15-ig fogja végezni a belsősomogyi egyházmegye gyülekezeteinek meglátogatását. * A pápa intelmei. A húsvétét megelőzőleg a pápa elé járult magyar pápista zarándokokhoz XIII. Leó beszédet intézett, a mely izenet és intelem képen szól a pápás egyház magyar híveihez. Ebből a beszédből, egyebek közt, láthatjuk azt is, hogy hogyan és miként terveződik a magyar róm. kath. autonomia. A Religió szerint ugyanis a pápa főkötelességül az apostoli szentszékhez való, szívből, lélekből fakadó ragaszkodást írja elő, a mit ^ápolni, isteni megmásíthatatlan rendelet következtében az egyház hierarchiai szervezetéhez, vagyis annak élén a püspökökhöz való ragaszkodás van hivatva«, vagyis a magyarországi római katholikusoknak ez idő szerint a legelső és legfőbb kötelességük, hogy a püspöki méltóságot és tekintélyt szeplőtlen (?) épségében megtartsák s a protestáns eredetű laicarchiának az egyház szervezetébe való bármely alakú vagy fokú becsempészését állhatatosan visszautasítsák. »Szentül, vagyis sértetlenül fenn kell tartani az átalakuló viszonyok közt a katholikus egyház hierarchiai szervezetét és azt magával a királyi hatalom világi souverainitásával és egyházi jellegű apostoli privilégiumával szemben is érvényre emelni, ez a mai és jövő katholikus nemzedék nagy feladata Magyarországon*. Ezek után mi csak azt kérdezzük, hogy vájjon mi szükség még tovább is feszegetni a autonomia kérdését? Ilyen alapelvek mellett nem lesz az egyéb, mint fából vaskarika. * Magyar állampolgár és mohamedán közti házasság. A fiumei kormányzó, fölmerült konkrét eset alkalmából azzal a kérdéssel járult nemrég a belügyminiszter elé, hogy vájjon valamely bevett vagy törvényesen elismert felekezethez tartozó magyar állampolgár köthet-e házasságot mohamedán vallású egyénnel. A miniszter egyetértőleg az igazságügyi tárcát vezető miniszterrel, ezt a választ adta a kérdésre: Az Izlam nálunk sem bevett, sem elismert vallás nem lévén, a mohamedán hitű magyar állampolgár noha az 1895: XLIII. törvénycikk értelmében vallhatja és követheti ezt a vallást, vallásfelekezeten kívül állónak tekintendő. Törvényeink a »cultusz disparitas«-t, mint házassági akadályt nem ismervén, a bevett vagy elismert vallásfelekezethez tartozó magyar állampolgár szabadon köthet házasságot a mohamedán vallású, de a mondottak szerint tényleg felekezeten kívül álló magyar állampolgárral. Megköthető ugyan, csak az említett oknál fogva a házasság bevett vagy elismert vallásfelekezetű magyar férfi és mohamedán külföldi nő közt is, még pedig akár Magyarországon, akár a külföldön, mert ily esetben a házasság érvényessége a magyar törvény szerint ítélendő meg s a külföldi nőre nézve csak a kor és cselekvőképesség tekintetében irányadók a saját hazája törvényei. Más szempont alá esik azonban a kérdés, ha bevett vagy elismert vallásfelekezetű magyar nő akar külföldi mohamedánnal Magyarországon házasságot kötni. Ily esetben — eltekintve a kortól és cselekvőképességtől, a mely minden házasulóra nézve kizárólag hazája törvényei szerint ítélendő meg — azt is igazolni kell, hogy külföldi mohamedán férfinak saját hazája törvényei megengedik a bevett vagy elismert vallásfelekezetű vagy felekezeten kívül álló magyar nővel való házasságkötést. * Szász jóakaróink újabban ismét végig panaszkodják a német prot. egyházi lapokat képzelt sérelmeikkel. A panaszok tenorja persze a magyarosítás, a németség elnyomása s azok a szenvedések, a melyeknek a németség Magyarországon ki van téve. Igazán sajnálatos, hogy a németországi prot. egyházi sajtó még mindig felül ezeknek a képtelen panaszoknak s míg az igazi német sovinistaságot a maga körében magasztalja, addig a magyar türelmességre kigyót-békát kiáltani képes. Azoknak a buzgó panaszkodóknak pedig, a kik a külföldi sajtót nem szégyenlik így felültetni, csak azt mondjuk, hogy ha csakugyan olyan tűrhetetlen a helyzetük, ugyan mért nem hagyják itt ezt az átkos, magyarosító hazát s mért nem keresnek olyan földet, a hol panaszra többé nem lesz okuk?! * Az amerikai ref. egyházak köréből. Az amerikai magyar ref. egyházak istentiszteletek s egyházi beszédek tartásával ünnepelték meg a szabadságharc 50 éves évfordulóját, a mely ünnepélyeken angolok is nagy számmal vettek részt. Ilyen ünnepélyes istentiszteletek voltak Pittsburgban, New-Yorkban, Clevelandban, Chicagóban, Bridgeportban, South-Norwalkban, Trentonban és Mount-Carmelben. — Whitmen szuperintendens a mult hónap közepén látogatta meg Nyitray Emil egyházmegyei gondnok kíséretében a bridgeporti, south-norwalki és trentoni ref. egyházakat s mindenütt megelégedését fejezte ki a a látottak felett. South-Norwalkban tanácskozott az egyház elöljáróságával egy alkalmas lelkészi lakás vétele felől, Trentonban pedig Ígéretet tett arra nézve, hogy az egyházat a templom-építésben segíteni fogja s bizonyos pénzösszeget is helyezett kilátásba akkorra, ha az egyház-