Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-03 / 14. szám

méhen az illető lelkészek jövedelme különben is 800 frtig kiegészíttetik, az állam az illető vallásfelekezet részére kiszolgáltatja. 21. §. A jelen törvény célja kizárólag a lelkészi jövedelem kiegészítése lévén, Önként következik, hogy az állam pénzügyi helyzetéhez képest továbbra is föladatául tekinti a fejlődő méltányos igényekhez képest a bevett vallásfelekezeteket egyházi és iskolai szükségleteinek, kielégítésében támogatni, miért is a jelen törvény az állami költségvetésben különböző cimek és rovatok alatt a bevett vallásfelekezetek részére fölvétetni szokott mindennemű egyházi és iskolai segítségeket érintetlenül hagyja, kivéve a különböző egyházak csekélyebb illetménynyel ellátott lelkészeinek segítésére szolgáló tételt, mely a költségvetési törvényben meghatározandó összegben jövőre az 1. és a 20. §-ban meghatározandó célra szolgál. A törvényjavaslatnak ilyen módosításai bizonyos tekintetben megfelelnek ugyan egyetemes konventünk óhajtásainak ; azonban a 15. §-nak oly módosítása, a mit a konvent óhajtott, elmaradt. Épen e miatt a módosítások nem elégítenek ki bennünket s kénytelenek leszünk a kérdéshez tovább is hozzászólani; pedig megvalljuk, hogy azt hittük, hogy Tisza Kálmán határozati javaslatai a kormány tagjaival való előzetes megbeszélés eredményei voltak s azt reméltük, hogy a kormány az azokban kifejezett óhajtásoknak megfelelőleg fogja módosítani a. javaslatot. A kongrua-javaslat felett tartott konventi bizalmas értekezletről a »Magyar Hirlap* részletes tudósítást közölt s mi sem tartjuk érdektelennek, hogy azt egyes részleteiben ne reprodukáljuk. Vannak az ott elhangzott beszédekben olyan nyilatkozatok, a melyek megérdemlik, hogy legalább a jövőre nézve tanulságul szolgáljanak. Olvasóink, kik a javaslat feletti eszmecserét s a nyilvánított véleményeket figyelemmel kisérték, bizonyára fel fogják ismerni e nyilatkozatokat. Az értekezlet azzal kezdődött, hogy felolvasták a vegyes protestáns bizottság ref. felének a törvényjavaslatra vonatkozó megállapodásait s ezzel kapcsolatban felolvasták több egyházmegyének a fölterjesztését i? és ezzel megindult a vita. Tisza Kálmán szerint, a törvényjavaslat nem sérti az autonómiát, sőt épen az 1848: XX. törvénycikk végrehajtásában látná annak sérelmét. A papok stólaveszteségét ő is nagynak tartja, de ennek pótlását nem véli a törvényjavaslat keretébe beilleszthetőnek. A dunántúli egyházkerület azt óhajtotta volna, hogy a fegyelmi distinkció külön törvénybe legyen foglalva, de ezzel a véleményével elkésett. A kongrua-javaslat nézete szerint sem segít az egyházak helyzetén, de a míg azt a viszonyok lehetségessé teszik, a lelkészek fölsegélyezésére ezt is el kell fogadnunk. A lelkészek állami fegyelem alá vonása nem sértő az egyházra, mert az szükségképen következménye a jogok adásának. Úgy tudja, hogy a római katholikus egyház az államtól nyert jogok- és javadalmakért szintén erősen függő helyzetben van. Szilágyi Dezső a dunántúli egyházkerület javaslatát magyarázta és szintén nagyon sajnálja, hogy az elkésett. A kongrua-törvény hadd lépjen életbe, de legott gondoskodni kell az egyházi adózás rendezéséről, különös tekintettel a szegényekre. A tehetősebbekre jusson a teher nagy része, a szegény legyen attól a lehetőségig megkímélve. Fejes István esperes a javaslatot az előzmények után általában szintén elfogadhatónak tartja, de javítására a protestáns egyháznak mindent meg kell kísérelnie. •» Kényszerhelyzetbe jutottunk a saját hibánk miatt — mondá — mert nem irtuk össze idejekorán egyházi szükségleteinket és nem sürgettük a szükséges segélyt. Csak a papi fizetések kiegészítéséi kértük, pedig a gyülekezeti tagok egyházi adóterhe miatt nagyobb baj fenyegetett minket.« Bernáth Elemér üdvözli a javaslatot és a bizottság ajánlott pontjait elfogadhatónak véli, de a római katholikus egyház és a többi felekezetek közti különbség a törvényjavaslatban Ő szerinte is megvan és sérelmes. Az erkölcsi vétségekre vonatkozó pontoknak a javaslatból való kihagyását kívánja. György Endre a javaslat első paragrafusába, épen a protestáns egyház megnyugtatására »a hasonló elvek szerint* szavakat kívánná betoldani, t. i. hogy ilyen módon a római katholikus egyház lelkészei is ugyanolyan fegyelmi eljárás alá votiasssanak, mint a többi felekezetek papjai. Nagy súlyt helyezne arra az eddigi segélyek állandósítása törvényben biztosíttatnék. Az egyházi adózás reformját ő is sürgetőnek tartja s ha az eddigi segélyeket törvény biztosítaná, ő meg van róla győződve, hogy a református egyházak saját erejükből is sokat javíthatnának szomorú helyzetükön. Szilágyi Dezsőnek az a véleménye, hogy a felekezeteket a fegyelmezés szempontjából kellő időben lehetett volna különválasztani. De ezzel elkéstünk és a nemzeti politika szempontjai megkívánják a hazafias református egyháztól, hogy e tekintetben nehézségeket ne támaszszon. Antal Gábor püspök a törvényjavaslat 15. §-ához nyújtott be módosítást. Azt kívánta ugyanis, hogy a nagy szükségben levő egyházak már most részesülhessenek állami segélyezésben. Badácsy György konventi főjegyző a tiszáninneni egyházkerület indítványával egyetértőleg sürgetendönek óhajtja a 600, vagyis inkább 800 forintos minimumnak mennél előbb való kiutalását, mert papjaink körében a szegénység kétségbeejtő és a theologiai akadémiák, meg az egész papi pálya veszteni kezdik vonzóerejüket. A szegény, elkeseredett, vagy elcsüggedt papokkal az eszményekért való harcot vinni nem lehet. Meczner Béla aggodalmai a vita folyamán részben eloszlottak ; azonban, tekintettel a szociális mozgalomra, a mely különösen a lelkészi javadalmakat és azok alapjait támadja meg, nagyon szükségesnek tartja az egyházi adózási rendszer megváltoztatását. Az értekezlet végül azokban a pontozatokban állapodott meg, a melyeket a márc. 25-iki ülésben terjesztett elő s a melyeket a konvent el is fogadott. E pontozatokat lapunk más helyén közöljük. EGYESÜLET. Az elzüllött gyermekek megmentését célzó Nagypénteki Ref. Társaság az alábbi kérő szózatot intézi ref. gyülekezeteink lelkipásztoraihoz. Nem mulaszthatjuk el, hogy e felhívást a legmelegebben ne ajánljuk lelkésztársaink és gyülekezteink figyelmébe. Mi is, az érettünk szenvedett és meghalt Jézus Krisztus nevében kérve kérünk mirdeneket, hogy e nemes, keresztyéni célú egyesületet támogatni törekedjenek, mert mint a kérő szózat rövid statisztikája mutatja, az aratásra való gabona bizony sok s mindnyájunknak megfeszített munkával kell törekednünk annak betakarítására, nehogy a mennyei Atya csűre helyett a gyehennának tüzébe kerüljön^