Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-03 / 14. szám

titkait s igaz keresztyén érzületet és rendületlen egyházszeretetet vigyenek ki szivökben az életbe ? 1 — Bizony, bizony szomorú dolog, hogy a békési s hozzá hasonló eljárás miatt még mindig méltatlankodnunk kell! Elrendelte továbbá a konvent, hogy a gimnáziumok értesítői az egyetemes tanügyi bizottság elnökéhez 1—1 példányban megküldessenek. Elhatározta, hogy a felekezeti gimnáziumi tanárok kedvezményes vasúti utazása ügyében újból felir a kultuszminiszterhez. Elrendelte, hogy a gimnáziumi alapítványi vagyonok és a közép- és főiskolák történetének és stat. adatainak összegyűjtésére rovatos ívek készíttessenek. A tanárok conduit listájának összeállítására vonatkozó indítványt azonban a konvent nem találta fontosnak, s ezt a dolgot még halaszthatónak ítélte. Kiss Béla kecskeméti vallástanár kérvényét, miután a kerületen nem tárgyaltatott, a konvent visszautasította azzal, hogy folyamodó a kerülethez adja azt be első sorban. A nagyváradi ref. leányinternátust a konvent a jótékonycélú államsorsjátékból leendő segélyezésre fogja ajánlani. A kassai vallástanítás ügyében, miután a statisztikai adatok csak most fognak összegyűjtetni, a konvent most nem határozott, hasonlóképen a nyíregyházi ág. evang. gimnázium hitoktatási ügyében sem. A kecskeméti ref. főgimnázium államsegély szerződése kérdésében, még nem jővén létre teljes megegyezés a miniszter és a fentartótestület között, nem határozhatott a konvent, de kimondta, hogy ha e megegyezés a két fél közt létrejő, a szerződést helyben hagyhatja és felterjesztheti az elnökség. Tudomásul vette a konvent, hogy a miniszter a székely-udvarhelyi és a nagykörösi gimnázium államsegélyezését elfogadta, hogy a nagyenyedi gimnáziumnak 3000 frtot utalványozott és hogy a mezőtúri gimnázium beruházási kölcsöne iránt intézkedett. Elhatározta továbbá, hogy miután a felsőbb intézetek közül a jogi szakoktatás reformjavaslatát a miniszter már elkészíttette, azt véleményezés végett lekéri s az iránt a jogakadémiák véleményét kikérvén, azokat a miniszterhez felterjeszti. Az udvarhelymegyei kántor-tanítók kérvénye alapján elhatározta a konvent, hogy felír a miniszterhez az iránt, hogy a kántor-tanítók nyugdíja ne a tisztán tanítói jövedelem után állapíttassék meg, hanem annak a fizetésnek megfelelőleg, a mely után az évi járulékot fizetik. Dévaványa kérelmét az iránt, hogy iskola-építésre állami segélyt nyerjen, a konvent nem pártolhatta, miután ily címen állami segély nem adatik. Elhatározta továbbá a konvent, hogy a kecskeméti ref. jogakadémia új rendtartási szabályait, valamint a karcagi gimnáziumnak államsegély iránti kérvényét a miniszterhez felterjeszti. A missziói bizottság jelentését referálta ezután Szabó János, kiemelve, hogy e téren örvendetes tevékenység és haladás konstatálható. A Dunántúl szlavóniai missziója rendeztetett s az új -püspök mindent megtesz, hogy az eddig elhanyagolt misszió ügyét teljesen rendbe hozza. Sikerült a daruvári Koppi Mária-féle 2000 frtot is behajtani, sőt a 2151 frt 27 krra menő kamatokat is, a mikből most az egyház kifizetheti tartozásait. A misszió céljaira a közalapi 10%-os járulékból 21,386 frt 25 kr. jut; miután azonban Tiszakálmánfalva részére 500, és Piszanicza részére még 200 frt szükséges,, a konvent ezt a közalapi segélyezéseknél fenmaradt rektifikácionális öszszegből pótolta. így a folyó évre állandó missziói segély lesz 20.030 frt. rendkívüli segély pedig 2500 frt, összesen 22,530 frt. A közjogi bizottság jelentése következett ezután, a melynek folyamán a konvent elhatározta, hogy a Volafka Nándor debreceni r. kath. püspök által a törvény megtartása nélkül átvettek ügyét felterjeszti a kormányhoz; ugyancsak felír a török-szt-miklósi Polgár-féle alapítvány ügyében kiadott miniszteri leirat ellen s annak visszavonását követeli. A tiszavárkonyi, ádándi és ceglédi vallássérelmi ügyeket a konvent a kerülethez utasította vissza. Az esperesek és gondnokok helyettesítésének ügye, miután a kerületek véleményei még nem érkeztek mind be, függőben hagyatott. Nagy Bálintnak, lelkészi jellege visszaállítása iránti kérvényét bírósági útra utasította a konvent; a mezőtúri presbyteriumnak pedig azt a kérelmét, hogy a felsőbb egyházi hatóságok határozatai a presbyteriumban való felolvastatással tekintessenek kézbesítetteknek, a konvent elutasította s továbbra is az eddigi gyakorlatot, vagyis azt hagyta meg, hogy az elnökségnek való kézbesítéstől számíttasék a végzés jogerőssége. A közigazgatási bizottság jelentése kapcsán elhatározta a konvent, hogy mielőtt a kolozsvári szeretetház ügyében határozna, leteszi az ügyet a kerületekhez véleményezés s nyilatkozás végett arra nézve, hogy vájjon a kerületek s az egyházmegyék nem volnának-e hajlandók alapjaikból segélyezni a szeretetházat? Néhány, pusztán csak tudomásul szolgáló ügy meghallgatása után a konvent a jelentés többi részének tárgyalását a hétfői ülésre halasztotta. (B) Negyedik nap március 28-án. A konvent március 28-diki ülésében, az előző ülés jegyzőkönyveinek hitelesítése után szőnyegre került: Tisza Kálmán határozati javaslata az egyházi adó rendezése tárgyában, mely a következő négy rendelkezést tartalmazza: 1. Hassanak oda az egyházkerületek, hogy az egyházi adó az E. T. 246. és 247. §-okban megjelölt módon rendeztessék. 2. Készíttessenek hiteles kimutatást arról, hogy egyházanként mily nagy egyházi adót fizetnek azon hívek, kiknek állami egyenes adójok 10 frtnál kisebb, s mutassák ki lehetőleg azt is, mennyi az egyes egyházakban a reformátusok összes állami adója, mennyi az egyház évi rendes kiadása s ebből mennyit fedeznek a hívek egyházi adó útján. 3. Mutassák ki azt is, hogy a hol felekezeti iskola van. mennyi pénzértéket fizet tandíj fejében az a szülő, kinek egyszerre két gyermeke jár iskolába. 4. Ezeket az adatokat a konvent által készítendő rovatos ívekbe minél előbb, de mindenesetre a legközelebbi konventet megelőzőleg terjeszszék fel a konventre. A kinyomatott és Radácsi Gy. által felolvasott javaslathoz először hozzászólott: Dókus Ernő, ki a javaslatot elfogadja, de kívánja, hogy a 10 frtnál kisebb egyenes állami adót fizető egyháztagok másnemű pl. községi stb. adója is összeírassék; mert így lehet a hívek adóterhét egész pontosan megállapítani. Fejes István hosszabb beszédben örömmel üdvözli a javaslatot, különösen örül annak, hogy Tisza Kálmántól indult ki az adórevizió, mit az egyházi sajtó és az egyházi gyűlések mostanság annyira sürgetnek. De ő egyetemesebb és gyökeresebb adóreformot óhajt, ezért a javas. latnak kiegészítését ajánlja a következő pontokkal: 1. Részletes és kimerítő kimutatás készítendő az összes állandó