Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-27 / 13. szám

vételével — erélyesen fel fognak lépni; de különösen az egyházi adó terhe alatt sinlő protestáns egyház orvoslást igénylő állapotának könynyebbítését is szivükön hordozva, hitfeleik lehető tehermentesítését készségesen előmozdítandják; mert nem elég, hogy az állam elsőrendű kötelességének ismerje mindazt megtenni, a mit saját hatáskörében a lelkészi intézmény emelésére ós célnak megfelelőbb működésére nézve megtehet a nélkül, hogy ez által a vallásfelekezetek autonom hatáskörébe avatkoznék (lásd a miniszteri törvényjavaslat átalános indokolását): a súlyos egyházi adót viselő nép érdekeit is figyelembe tartozik venni ós nem kevésbé elsőrendű kötelességének tartani a polgári társadalom vallási és erkölcsi megingott alapjának, a lábra kapott szociálizmus ós felburjánzó felekezetnólkülisóg ellenében erősbítósét, mi különösen a két felekezetű ev. egyházra vonatkozólag, a lelkipásztori gondozás fokozása s a valláserkölcsi élet élénkítése mellett a hitfelekezeti terhek enyhítésével érhető el. Nem fogadható tehát el, hogy a törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészítésénél kizárólag a lelkészek tudományos előképzettségét — mely a protestánsoknál különben kivétel nélkül megvan — tartsa szeme előtt, mint ezt a részletes indokolásban hangsúlyozza. Tóth Lajos, ügyvéd, egybáztanácsos. ISKOLAÜGY. A kecskeméti jogakadémia szabályai, felső oktatásügyünk és a konvent. A református egyház március 24-én összeülő egyetemes konventjének tárgyát fogja képezni a kecskeméti jogakadémia szabályainak szervezeti, kormányzati, tanulmányi és vizsgálati része is. Egy látszólag helyi érdekű tárgy; de ha keletkezési okával összefüggésben veszszük, az egész magyar protestantizmust,, felső oktatásügyének kérdésében közelről érdeklő. Az 1894. konvent 75. határozatával fentartotta magának a főiskolák szervezésének, tanulmányi és vizsgálati rendszerének megállapítását. Az 1893-i egyházi törvény 495. §-a szerint a tanítás rendjére, rendtartására és a tanulók feletti fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályrendelet tervezetének elkészítését bizta volt a dunamelléki egyházkerület 1894. október 29-ki közgyűlése a kecskeméti jogakadémiát illetőleg annak igazgatótanácsára, mely is az egyházkerület 1896. őszén tartott közgyűlésétől új szervezeti szabályzatok tervezésére is nyervén megbízatást, ez alapon terjesztette az 1897. októberi közgyűlés elé azon javaslatot, melynek szervezeti, kormányzati, tanulmányi és vizsgálati részét rendelte az egyházkerület a konvent elé terjeszteni. A tény, a melylyel szemben áll a konvent, az, hogy a kecskeméti jogakadémia szabályainak felterjesztett részében külön van szabályozva egy főiskola részére az, a mit 1894-ki 75. határozatával magának tartott fenn: a főiskolák szervezése, tanulmányi és vizsgálati rendszere. Határoznia kell tehát mindenekelőtt a felett, helyesnek, megengedhetőnek tartja-e, hogy ne egységesen, egyformán szabályoztassék valamenyi ref. főiskolán, illetve jogakadémián a tanulmányi, vizsgálati rendszer, hanem mindeniken más-más formán s ezen szabályok megállapításánál az ő szerepe e szerint csak jóváhagyó legyen, ne pedig a különböző vélemények meghallgatása mellett egyedül és minden hasonnemű intézet számára egyöntetűen határozó. A mi a szoros értelemben vett szervezeti szabályokat illeti, itt természetes, hogy azok megállapításánál a különböző intézetek egyediségére tekintettel kell lenni s így a konvent egyöntetűen csak a szervezeti elveket állapíthatja meg. Tudjuk, hogy a mióta 1874-ben avallás- és közoktatásügyi miniszter az egyes egyházkerületeket felhívta, hogy szervezzék jogakadémiáikat az 1874-ki 12,917. sz. rendelettel az állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogakadémiák számára kiadott szabályzatnak megfelelőleg, mert különben államvizsgálati bizottságokat melléjük nem engedélyez : jogakadémiáink jóformán arra szorítkoztak, hogy a miniszteri rendeleteket saját szabályaikul recipiálják. A kecskeméti jogakadémia felterjesztett új szabályainak tanulmányi és vizsgálati része is lényegében ezt a képet mutatja. Nagy részében csak stiláris módosítások és a szakaszok eltérő elhelyezése által változtatott kiadása az az 1883-ban kiadott s a tudomány-egyetemek és kir. jogakadémiák tanulmányi és vizsgálati rendjére vonatkozó, valamint az 1889: XXVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott szabályzatnak, kiegészítve egyes az 1874-ki szabályzatból vett, valamint a jelzett szabályokon kivül kelt miniszteri rendeletből alkotott szakaszokkal. Egyes részeiben az intézet eltérő szervezete által indokolt módosításokkal találkozunk, másutt a célszerűségi kérdések eltérő felfogása magyarázhatja meg a változtatást; van azonban egy érdembe vágó és határozottan előnyös módosítás, nevezetesen az, mely a végbizonyítvány kiállításának feltételéül az előírt tárgyakból sikeres colloquiumokat kiván. A konventre nézve itt az a kérdés merül fel, helyes-e, indokolt-e a miniszteri rendeletek tartalmához való szoros radaszkodás, s a mennyiben indokolt, helyes-e azok más alakban való szövegezése s olyan intézkedésekkel összefoglalása, melyek a minisztériumtól függetlenül eszközölhetők ? Ez a kérdés végeredményében ugyanazon tanulmányokat igényli, melyeket azon kérdés megoldása, hogy a felsőbb iskoláknak törvénynyel szabályozása esetén mi legyen álláspontunk. Meg kell állapítani azon jogkört, mely egyfelől az államot, másfelől pedig az egyházi főhatóságot a protestáns főiskolákkal szemben az 1791: XXVI. t.-cikk értelmében megilleti, s ennek megállapítása után venni fontolóra, mennyiben kívánatos, hogy annak szigorú szemmel tartását az államtól kívánjuk, illetve a felekezetünket illető jogkörből önkényt engedjünk? Az 1791: XXVI. t.-cikk 5. pontja csak a theologiai intézetek felett adja meg a kizárólagos rendelkezés jogát a protestánsoknak, ellenben a világi vonatkozású intézetekre nézve fentartja a coordináció, vagyis az egyenlő fokú képzettséget biztosító intézkedés jogát, úgy, hogy arra való tekintettel, hogy a tanítás és tanulás módszerének, szabályainak és rendjének saját iskoláikon meg-