Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-13 / 11. szám

gyalást s Kovács Albert theol. tanárt bízta meg a vita bevezetésével. A javaslat márc. 8-án tárgyalásra ki is tűzetett ugyan s Kovács Albert be is vezette a vitát egy határozati javaslattal, de annak egy eltévesztett pontja miatt az egész tárgyalás eredménytelenné vált, illetőleg oly sajnálatos eredményre jutott, a mely a megelőző napi értekezlet hangulatával s lehet mondani közös felfogásával homlokegyenest ellenkezik. A gyűlés ugyanis, miután zárt üléssé alakult, azt határozta, hogy nem látja szükségét, annak, hogy valami felterjesztést tegyen akár a konventhez, akár a kormányhoz. E meglepő határozat Kovács Albert határozati javaslatának egy eltévesztett pontján s Szilágyi Dezső elnök ügyességén épült fel; de erről miután az ülés zárt ülés volt, nem szólhatunk, legfelebb sajnálatunkat fejezhetjük ki felette. A dunántúli örségi ref. egyházmegye márc. 2-án tartott közgyűlésén, Szűcs László senyeházi lelkész indítványt terjesztett a gyűlés elé, hogy annak a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit módosító pontjait elfogadván, terjesztessék föl a legközelebbi kerületi gyűlésre elfogadás végett. A módosítást igénylő rendelkezések, illetve a törvényjavaslatba beveendő pontok a következők lennének : 1. Az államilag kiegészített fizetést élvező lelkészeknek esetleg felmerülő valláserkölcsi fegyelmi ügyeibe az állam beavatkozása: az autonomia sérelme, amennyiben az egyháznak vannak e tekintetben Ő felsége által szentesített törvényei, melyek szerint az eljárás megindítható. Tehát erre nézve a törvényjavaslat módosítandó. 2. A lelkészi fizetések ne 10 év alatt, de egyszerre egészíttessenek ki 800 írtra. 3. A 800 frtot élvező, vagv annyira kiegészített fizetésű lelkészeknek nyujtassék négy ízben 100—100 frt ötödéves korpótlék, hogy fizetésük, legalább 1200 frtig emelkedhessek. 4. Rendeztessék a hívek egyházi adózása olyképen, hogy a hívek egyházi adója az állami adónak 25%-ánál nagyobb ne legyen. (H.) ISKOLA. Az 1848-ki törvények ünneplése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter f. é. február hó 28-án 13714. és 13537. sz. a. kelt rendeleteivel a nép-, polgári és kereskedelmi iskolák, tanítóképezdékre és középiskolákra nézve elrendelte, hogy az emlékünnepély április hó 11-én tartassék és e nap. mint iskolai nemzeti ünnepély, minden évben megünnepeltessék. A közoktatásügyről s a tanitói nyugdíjalapról szóló 27-ik évi jelentését a napokban mutatta be a képviselőháznak a kultuszminiszter. A terjedelmes jelentést, mely a közoktatásügy minden ágára részletesen kiterjeszkedik, legközelebb behatóan ismertetni fogjuk. GYÁSZ ROVAT. f Tisza Lajos grófnak, a dunamelléki ref. egyházkerület s a pesti ref. egyház néhai gondnokának gyászünnepélye f. hó 6-án folyt le a budapesti Kálvin-téri ref. templomban. A gyászlepellel bevont templomban, a gyászoló családon kivűl jelenvoltak a dunamelléki ref. egyházkerületi rendkívüli közgyűlés és a pesti ref. egyház presbyteriumaink tagjai; a püspökök közül Kun Bertalan tiszáninneni, Szász Domokos erdélyi és Antal Gábor dunántúli püspökök. A kormány tagjai közül megjelentek báró Bánffv Dezső miniszterelnök, Wlassics Gyula, Darányi Ignác, báró Dániel Ernő és Jozsipovics miniszterek. A notabilitások közül ott láttuk még Szilágyi Dezsőt, Wekerle Sándort, Bethlen Andrást, Szápáry Istvánt, Teleki Józsefet, Károlyi Tibort, Bedő Albert, Láng Lajos és Berzeviczy Albert képviselőházi alelnököket, Dessewífy Aurélt, Czorda Bódogot, Eötvös Lorándot, Prónay Dezsőt, Fabinyi Teofilt, Hegedűs Sándort, Márkus József főpolgármestert, Matuska Alajos polgármestert, Ádám Andrást, Vécsey Tamást Bogisich Mihály címzetes püspököt, a ref. theol. akadémia s a pesti ref. főgimn. tanári karát. A zsúfolásig megtölt templomban d. e. 10 órakor kezdődött meg a gyászünnepély a XC. zsoltár 2-ik versének eléneklésével, a mely után Papp Károly pesti lelkész tartotta a gyászimát. A theol. és a gimnáziumi ifjúságból alkotott énekkar éneke után Szász Károly tartotta meg a zenések könyve II. fejezet 2. és 10. verse alapján a gyászbeszédet, felmutatva az elhunytnak fáradozásait, tűrését s azoknak jutalmát. Az énekkar éneke s a gyülekezet közéneke zárta be a gyászünnepélyt. f Dr. Külley Zoltán pécsi kir. közjegyző, a pécsi ref. egyház gondnoka s a felső baranyai egyházmegye tanácsbirója, 39 éves korában elhunyt. Az élet erős és tevékeny férfiút szívszélhűdés ölte meg. KÜLÖNFÉLÉK. * Dunamelléki ref. egyházkerületünk rendkívüli közgyűlése f. hó 5 - 8-án folyt le. A gyűlés lefolyásáról külön számolunk be lapunk Belföld rovatában. Térszüke miatt azonban tudósításunknak csak egy részét adhatjuk s a folytatást jövő számunkban közöljük. * Egyházi választások. A dunamelléki ref. egyházker. rendkívüli közgyűlése a Baldácsy-bizottságba rendes tagokul Szász Károly püspököt és Szilassy Aladár egyházul, gondnokot, póttagul Karap Ferenc egyházker. tanácsbirót választotta meg, míg a harmadik rendes tag helyét a megválasztandó főgondnok számára tartotta fenn. — Az államsegélyt osztó bizottság üres helyeire a közgyűlés gróf Degenfeld Lajos egyházm. gondnokot s Bocsor Lajos és Dányi Gábor espereseket választotta meg, míg a megürült számszéki előadói állást, egyelőre csak három évre, Sógor Endre sámodi lelkészszel töltötte be. — Az Örségi egyházmegyei gyűlés az üresedésben levő kerületi egyházképviselői tisztségre Mezey János őri szent-péteri lelkészt választotta meg. — A dunántúli egyházker. világi aljegyzői állására dr. Segesdy Ferenc balatonfüredi járásbirő választatott meg ; a felső-szabolcsi egyházmegye pedig az egyik papi aljegyzői állását Lic. Rácz Kálmán balsai ref. lelkészszel töltötte be. — Az ungi ref. egyházmegyén a lemondott tanácsbiró állásokra Jászay Mihály, Minai István, Nyomárkay Aurél, Stépán László és Szabó Győző választattak meg. Miután azonban Jászay Mihály a meg-