Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-27 / 9. szám

Debrecenben egy első önálló jogi tanszéket. A szép ünnepélyen Kérészy Zoltán jogtanár, Balogh Béla, Konrád Ernő joghallgatók prózában, Kun Béla pedig versben méltatták Domokos Lajost és korát. * A lelkészi jövedelem kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat felől egyházi lapjainkban megindult már a véleménynyilvánítás. Ezek felett egy kis lapszemlét tartunk mi is, hogy olvasóink közül azok, a kik más egyházi lapot nem olvasnak, tájékozva legyenek a többi egyházkerületek álláspontja felől is. A Sárospataki Lapokban két cikk foglalkozik a javaslattal, egyik Fejes Istváné, a másik Tóth Dániel borsodi esperesé. Fejes István kifogásolja a javaslatban, hogy benne a vallásegyenlőség elve nem foglal helyet, a mennyiben a róm. kath. lelkészek kongrua ügye most is külön van választva s hogy míg a javaslat, a fegyelmi ügyekben igen lényeges ponton érinti prot. egyházaink autonómiáját, addig a róm. kath. lelkészek, bár kongruájok végleges rendeztetéséig is segélyeztetnek az államkincstárból, a fegyelmi ügyekben mégis kivétetnek a többi felekezetekre nézve javaslatba hozott törvény alól. Igen nagy fogyatkozása Fejes szerint a javaslatnak az, hogy egyházi teherviselésünk könnyítésével nem foglalkozik, pedig a javaslat minden esetre elő fogja idézni a kedvezőtlen visszahatást az egyházi adózási készség tekintetében. Fejes tehát haladékot kiván, hogy az egyházak az állami segélyezés kérdését, tekintettel az egyházi adózásra is, összes hatásában fontolóra vehessék. Hogy pedig a segélyezésre szorult lelkészek a halasztás miatt ne károsodjanak, azt kívánja, hogy a kormány az első évre felvett segélyezési összeget, addig is, míg a javaslat törvénynyé válik, bocsássa a konvent rendelkezésére s bízza arra a kiosztást. Tóth Dániel kifogásolja, hogy a javaslat megalkotásánál nem vétetett figyelembe az 1848: XX. t.-c. 3. §-ának azon rendelkezése, hogy a kormány a felekezetek előzetes meghallgatása mellett eszközölje a törvény végrehajtását. Szintén kifogásolja ő is, hogy a viszonosság és teljes egyenlőség elvét mellőzte a kormány, a mikor a r. kath. lelkészek kongrua ügyét a többi felekezetekétől különválasztotta, pedig az ő kongruájok is csak úgy az ország közvagyonából fog kikerülni, mint a többi felekezetek lelkészeié. Ha a kormány kivételt tett a római katholikus lelkészekre nézve, úgy különbséget kellett volna tenni a történeti jogfejlődés és egyházszervezet szempontjából a protestáns és a javaslatban említett többi egyházak között is, s ha a rkath. egyházat szerzett jogaitól nem kívánja megfosztani, akkor a quod uni justum, alteri aequum elvénél fogva méltánytalan, hogy a prot. egyházakat megszerzett autonomikus jogaitól megfosztani s protestáns voltukból lépésről-lépésre kivetkőztetni törekszik. Nagy fogyatkozása a javaslatnak, hogy csupán a lelkészeken kiván segíteni, a gyülekezetek terheit azonban figyelmen kivül hagyja. így a javaslat segedelme csak fél segedelem. — A Debreezeni Prot. Lapban Ujfalusy Béla szól a javaslathoz s igen sérelmesnek tartja, hogy a segélyösszegek épen nem aránylanak az egyházak lélekszámához és tagjaik állami teherviseléséhez. A prot. egyházak mellett aránytalanul nagy összeget kapnak az oláhok és a zsidók, a kiknek a legtöbb esetben minden képzettség nélküli pópáival és saktereivel egy kalap alá kerülni az akadémiailag képzett prot. lelkészekre nézve bizony nem igen hízelgő dolog. Az egyházi teherviselés könnyítésének hiányát ő is komolyan panaszolja s kívánja, hogy a lelkészi javadalmak a törvényjavaslat §-aiban előadott kívánalmak szerint, a felszámítható lerovások kitüntetésével, a törvényes állapotoknak híven megfelelőleg újra írassanak össze. — A Dunántúli Prot. Lapban Thúry Etele, bár autonomikus szempontból nem lát semmi veszedelmest a javaslatban, mégis kifogásolja annak némely részeit. így pl. hogy a 800 frt minimum kevés a prot. lelkészi kar anyagi existentiájának biztosítására s hogy a prot. lelkészeket egy kalap alá fogja a nemzetiségi egyházak s a zsidó hitfelekezet kvalifikáció nélküli hivatalnokaival. De a minimum csekélységét még inkább fokozza az, hogy azt is csak 9 év múlva nyerhetik meg a lelkészek. Á javaslat oly módosítását kívánja tehát, hogy a prot. lelkészek azonnal megkapják és pedig 800 frtban a minimumot. — Az Ev. Egyház és Iskolában Isó Vincze kritizálja meg a javaslatot s bírálata is mutatja, hogy az ev. egyház lelkészei épen nem rajonganak a javaslatért, sőt jelen formájában épen elfogadhatatlannak tartják. Felpanaszolja, és pedig jogosan, hogy az állam még ma sem akarja igazán figyelembe venni s megjutalmazni azokat a nagy szolgálatokat, a melyeket, a magyarországi két prot. egyház tett a magyarság s a magyar államiság érdekében s a mikor segíteni akar is, akkor is csak szük marokkal mér, míg a róm. kath. egyházat most is becézgeti. Nem számolt a javaslatt azzal sem, hogy míg a prot. egyházak a magok híveit a végsőig megterhelték, csakhogy szükségleteiket" önerejükön viselhessék, addig a javaslatban említett többi felekezetek tagjai úgyszólván teher nélkül vannak s a segélyezést mégis egyforma alapokon kívánja keresztülvinni. »Igy nem alkuszunk, nem alkudhatunk az 1848. XX. t.-c. rovására*, mondja Isó. »Immár itt az ideje, hogy megmozduljon a két prot. egyház és latba vesse minden erejét ezen keserű csalódás után, hogy ezen törvényjavaslat a prot. egyház érdekeinek megfelelőleg módosíttassék, vagy törvénynyé tétele megakadályoztassák, hogy akadályt ne képezzen a 48-ki XX. t.-c. megvalósításáért folytatandó további, immár elhatározott küzdelmeinkben.« * Lelkész-beiktatás Chikágóban. Chikágóban a napokban iktatták be lelkészi hivatalába a chikágóiak új lelkipásztorát, Harsányi Sándort, a kit az amerikai református misszió-tanács bízott meg a chikágói református magyarság lelki ügyeinek gondozásával. A beköszönő alkalmával nagyszámú hivő közönség sereglett egybe a közeli és távoli vidékekről, felekezeti különbség nélkül. Rendkívül megható és ünnepies volt az a pillanat, mikor e világváros falai között először zendültek meg Dávid zsoltárainak örökszép hangjai magyar nyelven, és hirdettetett az evangélium ugyancsak magyarul. Az új lelkipásztort hívei elhalmozták ovációkkal, s tiszteierére este nagy társasvacsorát rendeztek, melyen az összes magyarság képviselve volt. A gyülekezetnek s agilis lelkipásztorának különben erős reményök van, hogy a hívek megfeszített áldozatkészségének erejével s némi idegen segélylyel a legrövidebb idő alatt felépítik Isten imádásának hajlékát is. * Sántha Károly sár-szentlőrinci ev. lelkésznek lapunk jelen számában közölt emlékünnepi énekére e helyen is felhívjuk lelkésztársaink s tanítóink figyelmét. A nemzeti szabadságharc félszázados ünnepét gyülekezeteink és iskoláink bizonyára meg fogják tartani s ezeken az ünnepélyeken való éneklésre igen alkalmas Sántha Károly emlékünnepi éneke. Ez éneket szerző sokszorosítja s megrendelésre megküldeni hajlandó. Megrendelések, az összegnek postautalványon való megküldése mellett szerzőhöz Sár-Szentlőrincre (Tolna m.) intézendők. Egy példány ára 2 kr. Felelős szerkesztő: Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.