Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-20 / 8. szám

most is érezzük theologiánk elnéptelenedését és a papi pályára jövők értékbeli csökkenését. Neheztelünk a javaslatra a miatt is, hogy protestáns egyházaink történelmi fejlődését s ennek következtében az államhoz való történelmi viszonyunkat figyelembe nem véve, a míg az uralkodó rk. egyházat ismét kiváltságban részesíti, minket egy kalap alá von a nemzetiségi egyházakkal s velünk is itatja azt a keserű levet, a mit jogosan csak a nemzetiségi fószkelődósekkel teljes szerb ós oláh egyházakkal kellene megitatnia. E réven oly erősen belenyúl autonomikus jogkörünkbe a szigorú állami ellenőrzésekkel, hogy bizony múlhatatlanul szükséges, hogy konventjeink a javaslat szigorú intézkedésein enyhítsenek. Szeretjük ugyan hinni, hogy azok az állami ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, melyek a javaslatban foglaltatnak, ellenünk protestáns és épen református keresztyének ellen nem igen kell, hogy alkalmazásba vétessenek, de bánt és fáj, hogy hát mindig csak nekünk, kik hazánknak hű fiai voltunk ós leszünk, nekünk kell rövidet húznunk s autonomikus jogainkból engednünk a nemzetiségi fészkelődök miatt?! Az államnak ezen, az autonomikus jogkörbe mélyen belenyúló ellenőrzési javaslatai komoly figyelmet érdemelnek, különösen az új egyházak alakulására (2. §.), a jövedelem kiegészítésének megvonhatására (7., 8 és 9. §.), valamint a 15. § nak az affiliációra vonatkozó részei. Ezek is szerintünk,feltótlenül megkövetelik, hogy egyetemes egyházunk hivatalosan nyilatkozhassék felőlük. Inkább ne lépjen életbe a törvény a jövő óv elejével, mintsem hogy ezután támaszszon elégedetlenséget s teremtsen oly helyzetet, a melyen változtatni már nem lehet. Fentartva magunknak a javaslat egyes propozicióihoz való részletes hozzászólást, a dolog sürgősségére és nagy fontosságára való tekintetből óhajtásunkat abban foglaljuk össze, hogy egyházunk vezetői s épen konventi elnökségeink hassanak oda a kormánynál, hogy a javaslat ne vétessék a törvényhozásban tárgyalás alá addig, míg egyetemes konventeink rendkivülileg össze nem jönek s véleményöket úgy a kormánynyal, mint a törvényhozással nem közlik. Ezt kivánja a Sárospataki Lapokban megjelent s Kun Bertalan konventi elnökhöz intézett nyilt levelében Fejes István is, ezt követeli a dolognak egyházunk jövendő életére kiterjedő rendkívüli fontossága is, mert mint Fejes István igen helyesen mondja : »egy ily törvényben vagy megnyugvást kell találnia egyházunknak, vagy ha az nem lehetséges, le kell arról mondanunk«! Hamar István. A Biblia Lexikon érdekében. Magyar Protestáns Irodalmi Társaságunk ama korszerű határozata, hogy magyar közönségünk számára Bibliai Lexikont ad ki, technikailag ós irodalmilag elő van készítve. Az igazgatóválasztmány legutóbbi ülésében megállapította a mű tervezetét, Kenessey Béla kolozsvári theol. igazgató személyében megválasztotta a szerkesztőt, elrendelte a szakértő munkatársak felkérését, a szerkesztővel mutatvány részleteket készíttetett, megtette az előzetes költség-számítást, ajánlatokat kéretett a nyomdákból, lépéseket tétetett az illusztrációhoz szükséges clichék beszerzése iránt, s elhatározta, hogy az ügy népszerűsítése irodalmi ós társadalmi úton megkezdessék, s a közel tízezer frt előállítási költség beszerzése ügyében társadalmi actio indíttassák s a két protestáns egyház konventje alkalmával konferencia tartassók. E fontos lépésre egyházi irodalmunk ós közönségünk ama több ízben és több felől kifejezett szüksége bírta, hogy végce-valahára egy olyan bibliai kézi lexikonunk legyen, a mely encyclopaeclicus tömörséggel és tárgyilagossággal, tiszta evangéliumi alapon, betűrendben ölelje fel ós szabatosan magyarázza meg a Szentírásban előforduló összes történeti, földrajzi, régiségtani, irodalomtörténeti, theologiai stb. kérdéseket, dolgokat és alapfogalmakat s pontosan ismertesse a bibliában szereplő személyeket. Az elfogadott tervezet mindezt oly módon kontemplálja, hogy egyes cikkek tisztán a bibliai adatokra ós anyagra támaszkodjanak, s az egyes kérdéseknél csak azt konstatálják, hogy mit tanít erről vagy arról maga a biblia ós ne bocsátkozzanak kritikai hozzávetésekbe ós még pör alatt levő hypothesisekbe. Mert a munka célja tudományos ugyan, de egyszersmind gyakorlati építő is, s a mű maga a bibliai ismereteknek olyan tárháza akar lenni, melyet csak fel kell nyitni, hogy bármely bibliai kérdésben pontos és szabatos tájékozást nyerjünk. A külföldi egyházi irodalom ilyen bibliai lexikonokban felettébb gazdag, mert az ily természetű munkák rendkívül jó, tudományos ós gyakorlati szolgálatot tesznek, úgy az igehirdető lelkészi karnak és a vallástanítóknak, mint a biblia-olvasó közönségnek. A mi magyar egyházi irodalmunk ós közönségünk mind ez ideig nélkülözni kénytelen az ilyen fajta bibliai kalauzokat ós tájékoztatókat. Bod Péter Szentírás értelmezésére vezérlő »Magyar Lexikon« a ma már elévült s csak könyvészeti értékkel és érdekkel bír s antiquariusi ritkaság számba megy. Maldári Pap Lajos ©Bibliai Egyezményes Szótár«-a igen lő*