Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-13 / 7. szám

a haszonbérszerződés szerint, vagy utolsó ötévi (1893— 1897) jövedelem átlagát igazoló közhatósági okirat alapján. 4. A hívek állal közvetetlenül vagy a hitközségtől, valamint a kegyúrtól pénzben, terményekben, kézi- vagy igásmunkában évenkint visszatérőleg teljesített szolgálta tásokból befolyó jövedelem. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénz­értékét, a helyi viszonyoknak megfelelően, az utolsó öt évi (1893—1897) átlag szerint, a felekezeti hatóságok meg­hallgatása után a közhatósági közegek állapítják meg és az ilyképen megállapított jövedelem egyhatod (Y6 ) része behajtási költség címén levonandó. Ezen rendelkezés az első rendezés alkalmával any­nyiban mellőzhető, a mennyiben a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter, a törvény hatályba lépte előtt, a felekezeti hatóságok jóváhagyása mellett beszolgáltatott értékbecslési adatokat elfogadhatóknak találja. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénz­értékének megállapítása mindenkor csak tíz évre szól, ennek elmultával újabb megállapítás eszközlendő. 5. Az avatási és temetkezési stóla-díjakból, valamint egyáltalán az egyházi cselekvényekért, a jogszokás alap­ján követelhető díjakból (pl. házszentelési koledából) befo­lyó jövedelem, melyet az egyházi hatóság, az utolsó öt évi (1893—1897.) átlag szerint állapít meg és igazol. Az esketési stóladíjak fölszámítás tárgyát nem képezhetik. 6. A misestipendiumok, istentiszteleti cselekvények végzése céljából telt és egyéb alapítványok kamatjö­vedelme. A jövőben ezen jövedelem csak akkor lesz beszámít­ható, ha a beszámítást az alapítólevél nem tilalmazza. 7. A politikai község (város) házipénztárából, az egyházmegyei vagy bármely más közalapból kongrua-kie­gészítés. állandó segítség, lótartás vagy bármely más címen húzott jövedelem. 8. Helybeli templomvagyon (fabrica) jövedelmi több­lete, a mennyiben az a fönnálló szabályok szerint a lelkész javadalmazására fordítható. 11. Levonható kiadások: 1. A lelkész által élvezett jövedelmekre kirótt állami, törvényhatósági, községi és egyéb, valamely törvényben gyökerező közterhek, továbbá­vizszabályozási költségek, valamint az országos és az egyházmegyei gyámintézeti, nyugdíj és egyéb alapok számára teljesítendő rendes évi fizetések. 2. A lelkészi jövedelmet bizonyos kötelezettség címén terhelő fizetések, úgymint a segédlelkész (segédlelkészek) ellátása, az ingatlanokra fölvett kölcsönök törlesztése, a lótartási átalány és a fuvarköltség. A segédlelkész tartásáért személyenkint 250 forintnál több föl nem számítható; lótartási átalány és fuvarkölt­ség címén 200 forintnál több le nem vonható. 3. Ama mise- és istentiszteleti alapítványok jöve­delme, a mely misék és istentiszteleti cselekmények elvég­zését a lelkész másoknak átengedni kénytelen. Az elvé­gezhető misék és egyéb istentiszteleti cselekmények szá­mát az egyházmegyei főhatóság (püspök) igazolja és állapítja meg. Ellenben nem vonhatók le a személyi ellátás (ház­tartás) körébe tartozó, úgyszintén a földbirtok kezelésé­vel járó, valamint a lelkészségi épületek jókarban tartá­sából eredő kiadások. 12. §. A jövedelmek és kiadások bevallásának és igazolásának módozatait a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, a felekezeti hatóságok meghallgatásával, rende­leti úton állapítja meg. 13. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek jo­gában áll a vallásfelekezetek által közölt adatok helyes­ségéről a közigazgatási közegek útján is meggyőződést szerezni. Ha a fölül vizsgálat során, vagy később az tűnnék ki, hogy a lelkész jövedelmet tudva elhallgatott, vagy vala­mely nem létező kiadást tudva hamisan vallott be, az ilyen lelkész, míg azon lelkészi állásban marad, melyben a hamis bevallást tette, a jövedelmi kiegészítésben való igényt elveszti. Ha a bevallás helyességéért felelős más hatósági személyek tudva hamis bizonylatot állítanak ki, az állami kincstár részére okozott kár magasságának megfelelő pénz­birsággal sujtandók. A büntetés kimondása a vallás- és közoktatásügyi minisztert illeti, de a büntetéssel sújtott lelkész vagy más felelős hatósági személy, az értesítéstől számított 30 (har­minc) nap alatt, a közigazgatási bíróság előtt panaszjog­gal élhet. 14. A kiegészítés végett bejelentett lelkészi állás jövedelme, jelen törvény hatályba lépése után, a vallás­felekezet részéről a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulása nélkül többé le nem szállítható, és minden növekedése a vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek három hónap alatt bejelentendő. A mennyiben a jövedelmi növekedés akár a hitköz­ségnek, akár egyeseknek önkénytes tehervállalásából, akár újonnan keletkező alapítványokból ered, az állam által nyújtott jövedelmi kiegészítés nem csökkenthető. A jövedelmi növekedés eltitkolása, a lelkészre nézve abban a lelkészi állásban a jövedelmi kiegészítési igény elvesztését vonja maga után. A jövedelmi kiegészítésre való igény elvesztése iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz, de a bün­tetéssel sújtott lelkész, az értesítéstől számított 30 (har­minc) nap alatt, a közigazgatási bíróság előtt panaszjog­gal élhet. 15. §. Ha valamely jövedelmi kiegészítéssel ellátott lelkészi állás jövedelme a felekezeti hatóságoktól és a hitközségtől nem függő körülmények következtében csök­ken, az illetékes felekezeti hatóság a vallás- és közokta­tási minisztertől a jövedelmi kiegészítés fölemelését kérheti. A jövedelmi csökkenés igazolása esetén a kiegészí­tés fölemelése meg nem tagadható, ha csak a hívek csekély száma a hitközségnek más hitközséghez csatolását (affi­liatio) indokolttá nem teszi, mely esetben a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll a felekezeti fő­hatóságot az illető hitközség önállóságának megszünteté­sére fölhívni. A jövedelmi kiegészítés fölemelése esetén a maga­sabb kiegészítési összeg a jövedelmi csökkenés beálltának időpontjától számítva utalványozandó. 16. §. A 2-ik §-ban említett vallásfelekezetek tar­toznak három hó alatt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a kiegészített jövedelemmel bíró lelkészi állá­son előforduló minden személyváltozást bejelenteni. Ha pedig a bejelentés három hónap alatt meg nem történt és az újonnan alkalmazott lelkészek minősítése okmányokkal nem igazoltatik, a 4. §. értelmében maga­sabb minősítéssel bíró új lelkész nagyobb jövedelmi ki­egészítése csak a bejelentés napjától kezdve utalványoz­ható, ellenben, ha kisebb minősítéssel bíró lelkész nyert alkalmazást, a 400 frtot meghaladó jövedelmi kiegészí­tésre kifizetett összeg a személyváltozás idejétől fogva visszatérítendő. 17. §. A 2-ik §-ban említett lelkészeknek az állam által a lelkészi jövedelem kiegészítésére engedélyezett ösz­szegek az egyes lelkészi állások és lelkészek fölsorolásá­val utalványoztatnak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom