Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-08 / 32. szám

RÉGISÉGEK. A dunántúli ág. hitv. ev. egyház 1596-diki hittanának előszava s a eoneordiát aláírt papok névsora. (Folytatás és vége.) Ha azt mondja, hogy ő nem látta azokat, a kiket reánk kiáltott (a minthogy nem is látta), hanem csak hal­lotta olyantúl-e, kinek szava hihető, vagy pedig csak valami csél-csap hazug embertől? Ha azt mondja, hogy szava meghihető embertől hallotta, azt feleljük, hogy nem igazat mond, mert azt mondja Salamon: 1 A hazugságot az igaz ember gyűlöli. Ha pedig hazug és csalárd embertül mondja, hogy hallotta, elhiszszük, sőt magunk is valljuk, mert Sala­mon is velünk tartja és így szól: 2 a hamis tanú és csél­csap ember szól hazugságokat. Ezt nem tagadhatja Beythe István, mert lelkiismerete sem hagy tagadást neki tenni, azért mit mondjunk mi ő felőle? csak azt, a mit Salamon mond: 3 A gonosz ember enged az álnok nyelvnek, és a csalárd, a hazug ajakaknak. Hát gonosz és család ember Beythe István, mert ő engedett ezeknek. S mind vagyon dolga? megjelenti szent Pál (Róm. 1.) s azt mondja, hogy Istennek gyülölségében vagyon ő, mikor így szól: Detrac­tores Deo sunt odibiles. Sőt még emberséges emberek előtt is utálatossá lett az, mint Salamon írja, így szólván: Abominatio hominum detractor. Ebből fejelse ki, ha lehet magát Beythe István. De míg ebben foglalatoskodik, ismét azt kérdjük tőle, mind e világ előtt: miért cselekedte ez utálatos szitkoknak reánk kiáltását? Nem reményijük, hogy azt mondja, hogy haragjából és reánk való bosszankodásábúl cselekedte volna, de ha azt mondja, tudja, mit mond Krisz­tus: * omnis qui irascitur fratri suo, reuserit judicio. Azért emlékezzék meg amaz bölcs Sirach intésérül: 5 ne légy gyors a haragra, mert a bolondok kebelében nyug­szik a harag. Ha pedig fordítja szavát s azt kezdi mon­dani, hogy azért cselekedte, mert igazak, a kiket szólt és mert gyűlöli a mi tisztátalanságunkat, noha Istennel bi­zonyítunk, hogy hazúg, mindazáltal az egész emberi nem­zetiségnek romlott voltát magunkban ismervén, azt módjuk a szent Ésaiás prófétával egyetemben: 6 tisztátalanokká lettünk mi mindnyájan és mint a hószámos asszonyi állat nak (Károlyi Gáspár fordítása szerint: megfertőztetett) ruhája, olyan minden mi igazságunk. Mert nincs senki igaz,7 nincs értelmes, nincs Isten kereső.8 Mindnyájan elhanyatlottanak és haszontalanokká lettenek, nincs, ki jót cselekednék, nincsen csak egy is.9 De azért a bölcs Sirachal mi intünk tégedet Beythe István,1 0 ne utáld meg az ő bű­neitől eltérő embert, se szemére ne hányjad azokat, hanem megemlékezzél, hogy mindnyájan a romlottság alatt vagyunk. Mert valamely napon megtér az istentelen az ő istentelen­ségéből, azt mondja Ezékiel,1 1 hogy nem árt neki az isten telensége. Sőt erre is intjük, hogy gondolkodjék Istennek ama mondásárúi, melyet Ésaiás ír, mikor így szól:1 2 A kik azt mondják, menj el tőlem és ne közelíts hozzám, mert tisztátalan vagy, ezek füstté lesznek az én haragom­ban és mind napestig égő tűzzé. Ebbűl is lássa mint fejtőzhetik ki, mert bizony feje fölött a sulyok, mért nem érzi ? 1 Prov. 13. — 2 Prov. 14. — 3 Prov. 17. — 4 Math. 5. — 6 Eccl. 7. — f i Eza. 64. — 7 Széljegyzeten1 : Róm. 3. — 8 U. o. Psal. 13. - 8 U. o. Psal. 62. — 1 0 Ü. o. Eccl. 5. — 1 1 U. o. Ezek. 33. — 1 2 U. o. Esa. 65. Végezetre miért hogy Cicero azt mondja: 1 Carere debet ornni unitio qui in altutn paratus est dicere: azt kérdjük, ha azt tartotta-e maga felől a mit Cicero mond, mikor minket hazugsággal terhelni igyekezett. Ha azt mondja, hogy nem, hát miért hágta által az emberiségnek határát? Miért nem emlékezett meg arról, a mit Isten Ésaiás prófétiájában mond,2 ne féljetek az embereknek gyalázatjátúl és az ő káromlásukról ne tegyetek (Károlyi ford. szerint és azoknak szidalmukért kétségbe ne essetek). Mert mint a ruházatot, úgy eszi meg őket a moly. Ha pedig a Cicero mondása szerint valónak ítélte magát lenni ebbeli cselekedetében, tehát mi bátran képmutató­nak merjük Beythe Istvánt mondani Hieronymussal, ki így szól:3 Hypocrita est qui aliud est et ahud simulat. Mert az ő maga felől való ítéletét cselekedeti tanúsítja. Bár többrűl ne, hanem csak szegény Kálmán deák dolgá­ról (kit. kezével ölt meg) gondolkodjék is, szemetet talál Beythe István a maga háza előtt is, csak győzzön söpörni, ge­rendát talál a maga szemében is, csak vethesse ki. 4 Képmu­tató Beythe vesd ki előbb agerendát a tennen szemedbűi, s akkor aztán inkább ki látod vetni a szálkát a te feleba­rátod szemébűi Ha veszed tőlünk Beythe István, tehát a bölcs Sirachal jódra igyekezvén, intünk:5 ne fueris hypocrita in conspectu hominum et non scandalizeris in labiis tuis: Atfende in illis ne forte cadas; et adducas animae pax in honorationem et revelet, Deus absconsa tua et in medio Synagogae elidat te, quoniam accessisti maligni ad dominum et cor tuum plénum est dolo et fallacia. Mert a te jövendő állapotod felől így szól Jób: 6 A képmutatónak öröme csak egy szempillantásig vagyon. Ha mint az égig felemelkedik is az ő kevélysége és feje a felhőket éri is, mint egy szemét végre elvész, és akkik őtet az előtt látták azt mondják: hol vagyon? mint az elrepülő álom, nem találtatik meg, elmúlik, mint az éjjeli látás. A szem, mely őtet látta az előtt, nem látja többül, sem többül, nem nézi őtet az ő helye. Az ő fiai szegény­séggel törettetnek meg. és az ő kezei megadják néki az ő fájdalmát. Az ő tetemei ifjúságának vétkeivel telnek be, és a porban vele alusznak. De az Isten ítéletére hagyjuk mi a Beythe István cselekedetit. És noha mindezeket méltán s igazán is, ugyan teljes megrázattatott és kifolyó mértékkel önthetnénk visz­sza az ő kebelébe, mind azáltal nem cselekeszszük, hogy bosszúállóknak ne ítéltessünk, követvén a bölcs Salamon intését, ki azt mondja:7 nemond azt, amit velem csele­kedett, én is úgy cselekszem vele és megfizetek minden­nek az ő cselekedete szerint. Hanem Istenünkre bizzuk mi a bosszúállást.8 mert tudjuk ki mondta azt: mea est ultio et ego retribuam.9 Immár ti Uraságtokra fordítjuk szónkat. S ha ti Uraságtok ugyan valóba(«) kívánja megérteni az okát, a reánk kiáltott sok utálatos szitkoknak. Szent Pállal egye­temben azt mondjuk,1 0 hogy azért munkálkozunk és szi­dalmaztatunk, mert bizunk az élő Istenben, a ki minden embereknek s kiváltképen az igazaknak idvezítője. Szent Jánosnak 1 1 amaz írását is példa szerint magunkra alkal­maztatván. a hol azt mondja: propter quid occidit AbeP quia opera ejus erant maligna fratrem autem justa; azt mondja, hogy a mi Káinunk is azért üldöz bennünket, mert az ő cselekedetei rakvák álnoksággal, a mi hitünk pedig, tudományunk és vallásunk — miértbogy Isten igé­jéből vétetett — igaz. 1 U. o. Cicero in oratione contra Sallust. — 2 Ésai. 51. — 3 Hieron. Gap. 22. — 4 ÍJ. o. Math. 7. — 5 U. o. Eccl. 1. — 6 Szél­jegyzeten: Job 20. — 7 U. o. Prou. 24. — 8 U. o. Deut. 32. — 9 Heb. 10. — 1 0 U. o. 1. Tim. 4. — 1 1 U. o. 1. Joh. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom