Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-26 / 52. szám
gyepű a régi okiratokban az ország határán emelt sövény-árkot jelenti. A tartalom három csoportban három főcímet visel (Horvátok, szerbek, bolgárok közt. — Barangolások bosnyák föltlön. — Mindenes gyűjtemény). A könyvben sok komoly és értékes történeti és régészeti közlés van, melyekből tanulni lehet. A tréfás, szellemeskedő tárcák azonban kevésbbé sikerültek. Szellemesek akartak lenni, de csak silány elménckedések maradtak, sőt egyik-másik (pl. a Boheme-világ) közülök csupa ízléstelenség. Hanem az illusztrációk nagyon szépek s a könyv kiállítása gyönyörű. ** Költemények Irta Sántha Károly, sárszentlőrinci ev. lelkész, Budapest, 1897. Hornyánszky nyomdája, 279 lap, ára tűzve 1 frt 50 kr., csinos kötésben 2 frt. Szerző sajátja. Sántha költészetét, kivált vallási oldaláról, előnyösen ismeri az egyházi közönség. Lapjaink sok szép verset közeltek tőle, »Őrangyal* című imakönyvében nagyobb részt össze vannak gyűjtve a vallásos darabok. A »Költemények« között ezekből alig van valami, itt a Sántha költészetének jobbára másnemű termékei olvashatók. Család, haza, természet, közélet, nagy férfiak: ezek inspirálják lelkét, ezek zendítik meg lantját. Költeményeinek majd mindenike a lyrai genre-be vág: dalok, ódák a legszámosabbak. Amazokat természetesség és egyszerűség, ezeket erő és komolyság jellemzi. Van néhány vallásos költemény is a gyűjteményben. Ezek egyike Lapunk mai számában olvasható. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Kapható Hornyánszkynál Budapesten és szerzőnél Sár-Szent-Lőrincen (Tolna m.). ** Kádár Pali, a kis magyar Bobinzon. Elbeszéli Böngérfi János. Több színnyomatú és fametszetű képpel. Budapest, 1898. Nagel Ottó kiadása, 192 lap, ára fűzve 1 frt, vászonkötésben 1 frt. — Böngérfi, e jeles ifjúsági író pompás magyar Bobinzont alkotott a fentebbi műben. Hőse Kádár Pali egy Tahi-tótfalusi árva fiú, kit viszontagságos sorsa messze idegen földre vet, de ki ott a magyar névnek tiszteletet és becsületet szerez. Bátorságával, szorgalmával, vallásos életével például szolgálhat arra, hogy Istenben vetett hittel és SZÍVÓS kitartással a legnagyobb akadályokon is győzedelmeskedhetik az ember. Meséje érdekesen és lélektani alapon van szőve. Ügyesen beszőtt párbeszédekben tapintatosan, de erélvlyel ostorozza korunk vallástalanságát, henye életmódját, gyors meggazdagodási vágyát, szertelen kapzsiságát s egyéb divatos bűneit. Nyelvezete magyaros, gördülékeny s a gyermekvilág értelméhez alkalmazott; helyenként lendületes és erőteljes, de mindenütt világos és könnyen folyó. A könyv valóságos gyöngye ifjúsági irodalmunknak. Melegen ajánljuk, pompás karácsonyi és újévi ajándékul a nagyobb (10—15 éves) gyermekek számára. ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc történetéből* e nagy illusztrált munkából most jelent meg a 95-ik füzet, a mely Gracza György tollából a Szabadságharc szerepvivőinek életrajzi adatait tartalmazza. A munkának ez a része is olyan, a mely eddigelé sehol sem jelent meg. A legközelebbi füzetben az életrajzok vége s a tartalomjegyzék jelenik meg, s ezzel a nagyszabású munka, mely diszére válik a kiadó Wodianercégnek, teljes befejezést nyer. EGYHÁZ. A lelkészi kongrua ügyében Wlassics miniszter a képviselőház pénzügyi bizottságában Fenyvessy Fer. kérdésére kijelentette, hogy a nem kath. felekezetek (mily szörnyű elnevezés!) lelkészi illetményeinek kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot minden esetre még a költségvetés tárgyalása előtt a ház elé fogj i terjeszteni. A kath. kongrua szabályozása szintén folyamatban van. A róm. kath. autonomiára vonatkozólag akként nyilatkozott a miniszter, hogy az állam és egyház közötti kapcsolatra vonatkozólag a kormány hajlandó előre is tájékoztatni a maga álláspontjáról az autonomia 27-es bizottságát; az autonomia belügyeibe, pl. a papi és világi elem közti viszony kérdésébe, nem kiván, mert nem is illetékes bele szólani a kormány. Általában véve pedig megjegyezte a miniszter, hogy a kormány a maga álláspontját egy nagyobb terjedelmű bizalmas használatra szánt emlékiratban még a kongresszus összeülése előtt közölte a hercegprímással. Ennek az a veleje, hogy a > katholikus önkormányzati szabályzat oly tartalommal legyen fölruházva, mely a legfőbb kegyúri jogok alkotmányos gyakorlását a maga épségében biztosítsa; mert arról szó se lehet, hogy alapvető törvényeink, jelesen a főpapi kinevezések tárgyában az 1848. évi III. t.-c. 6. §-a a vallási, tanulmányi és egyetemi alapokra nézve az 1848. évi III. t.-c. §§-a és a középiskolákra vonatkozó 1883. évi XXX. t.-c. megváltoztattassék. Ezen törvények megváltoztatása a magyar közéletet csak súlyos rázkódtatásoknak tenné ki, melyekre a magyar állam politikai életének semmi szüksége nincsen és bizonyos, hogy ezen törvények megváltoztatása nélkül is kellő életképes tartalommal bíró kath. autonomia létesíthető, mely minden rázkódtatás nélkül illeszthető be intézményeink sorába*. Az Evangélical Alliance (Evangélumi Szövetség), mely az evangéliumi keresztyén felekezetek szövetkezete a keresztyén hit és vallási szabadság védelmére, tudvalevőleg mult évben Londonban tartotta fennállásának 50 éves jubileumát, melyen huszonöt keresztyén országból gyűltek össze a képviselők. Erről az ünnepről, mely egyszersmind 10-ik nemzetközi kongresszusa volt a szövetség európai ágának, a napokban egy rövid kis jelentést (Report of the Council) kaptunk, mely egyebek közt (a 6. és 7. lapon) rokonszenvesen írja le a szövetség küldötteinek a kiállítás alkalmával tett magyarországi látogatását és fogadtatását. A füzet 37. lapján nyugtázva látjuk azt az ötven frtos adományt is, melyet a szövetség küldötteinek tiszteletére rendezett thea-estélyen az üldözött örmény keresztyének javára gyűjtött és küldött be a szövetség pénztárába Szilassy Aladár gondnok úr. Missziói körút a Bácskában. Érdekes vendég tartózkodik jelenleg a bácskai községekben. Limbach Sámuel a svájci Herisan városából való misszionárius, tagja a baseli misszionárius intézetnek, ki nyolc évet töltött Indiában mint hittérítő s ki a fővárosi keresztyén egyesületet (Lorántffy-egyesület, Ifjúsági-egyesület stb.) körében is