Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-07 / 6. szám

hitközségi tagokat, hogy munkájában támogassák. Kassay József kir. pénzügyigazgató az egyházközségi tagok nevében üdvözölte a beiktatott felügyelőt, mire a közgyűlés véget ért. —n—ez. A hittérítés compromittálása lenne az a szerencsétlen ötlet, melyet Ferenczy Gyula »Karácsonyi mysteriumok* című cikkében (Debr. Prot Lap 2-ik sz.) a gör. kath. magyar liturgia kérdésének kapcsán felvet. A hittérítés új evangeliuma így szól: »A mitől eddig vallásos és szabadelvű felfogásunk miatt írtóztunk: próbáljuk meg mi is a hittérítést, de nem a haldoklók, hanem az élők közül. Nem magunkért — eddig sem volt kenyerünk erkölcsileg és anyagilag bukott emberek és haldoklóknak átvásárlása — hanem a hazáért. Menjünk el azoknak az anyanyelvük és az édes magyar nyelv meggyalázása miatt kesergő magyar görög katholikusokn ik hajlékába, világosítsuk fel őket a sérelemről és gyalázatról, mely rajtok és a magyarság ügyén esett. Világosítsuk fel arról, hogy Róma nem vallás, hanem csak egy önző érdeket hajhászó részvénytársaság, mely a nemzetek és a szivek érdekeit az idvesség ürügye alatt galádul kizsákmányolja. Menjünk és hirdessük nekik a magyarságot megváltás evangéliumát«. — Szomorú tünete a magyar református keresztyénségnek, hogy egyik komoly lapja míg a krisztusi értelemben vett missziót és belmissziot »vallásos (?) és szabadelvű felfogásból* perhorrescálja: addig az ilyen mellékérdekért űzendő hittérítést ajánlani tudja! ISKOLA. Budapesti reform, főgimnáziumunk ifjúsága Bélteki Lajos tanár és Justh János elnöklete alatt folyó évi január 3-án az intézet dísztermében az ifjúsági segélyenylet javára hangversenyt rendezett, mely úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben szépen sikerült. A nagyszámú és előkelő közönség örömmel szemlélte, és lelkesen megtapsolta a közreműködő ifjak sikerült játékát. Volt komoly és [víg szavalat, zongora- és cimbalom-sóló, hegedűjáték zongorakísérettel, melodrámai előadás stb. A hangverseny 287 frt 30 kr. jövedelméből 221 frt maradt a segélyegyesületnek. A felülfizetéseket jövőre közöljük. A menza akademika megnyitása. A budapesti tudomány- és műegyetemi tanulók »diákasztal«-a tágas csinos helyiségben f. hó 3-an hosszas vajúdás után megnyílt. A három étteremben negyven asztalt terítettek 200 személy részére. Az előszobában kell megváltani az étjegyeket. Az első napon annyian jelentkeztek ebédre, hogy az egész étrendet kétszer kellett végigfőzni, mert 150 ember helyett 300-an étkeztek ma. A menü állott kétféle levesből, vesepecsenye vagv töltött káposztából és fánkból. A diákasztal abonnensei arcképekkel ellátott igazolványt kapnak. Ebéd és vacsora ára havonként 16 frt; a szegény diákok teljesen ingyenesek s vannak olyanok is, kik csak az ebédet kapják ingyen. — Áldásos intézmény, régen szervezni kellett volna. A fővárosi méreg drága világban szegény ember nem is gondolhat arra, hogy fiait taníttathassa. A mensa akadémika valamit könnyített a szegénysorsú tanulók helyzetén. Állami és nem-állami tanárok nyugdijügyében a pénzügyi és közoktatásügyi miniszterek egyetéríőleg kijelentették, hogy a felekezetek, törvényhatóságok, községek és társulatok által föntartott iskolák részére szervezett nyugdíj- és gyámintézet kötelékében álló igazgatók és tanárok abban az esetben, ha állami szolgálatba lépnek át, az új állásukkal egybekötött díjköteles javadalmazásnak csupán atna többlete után tartoznak szolgálati díjat fizetni, a mely után a járulékot még nem fizették le a nyugdíj- és gyáminté/:et javára. S viszont, a kik állami alkalmazásból a fönnebb említett tanintézetek valamelyikénél nyernek alkalmazást, a nyugdíj- és gyámintézeti járulékot fizetésüknek csak ama része után kötelesek fizetni, a mely előzőleg szolgálati díj alá nem esett. A tanítók nyugdija és a millennium. A képviselőház előtt január 30-án egész halmaz kérvénye fordult meg a tanító egyesületeknek, melyek azt kérelmezik, hogy a millenáris esztendő 3—5 évnek számíttassék be a nyugdíjnál. Komlóssy F. majd Polonyi G. melegen szántották a tanítók indokolt kérését, mire Wlassics miniszter hasonló értelemben nyilatkozott. A kormány mindent elkövet a tanítók sorsának a javítására, s a mostani kivánság elől sem zárkózik el. De mivel a kérés a nyugdíjtörvény mathematikai alapját megbontaná, figyelembe vételét nem most, hanem akkorra ígéri a miniszter, mikor a nyugdíjtörvény nemsokára úgy is revízió alá kerül. A millennáris év többszörös beszámítását, valamint a tanulók 15 kros nyugdíj-járulékának megszüntetését a tanítói nyugdíjtörvény revíziójakor fogja lehetőleg teljesíteni a miniszter. A kérvény ebben az értelemben pártolólag kiadatott a közoktatásügyi miniszternek. A debreceni tanári kör f. évi január 31-én Debrecenben rendkívül fontos s látogatott gyűlést tartott, melyen a nyíregyházi ág hitv. evangelikus főgimnázium tanári kara testületileg jelent meg. Elnökölt Dóezi Imre s a kör nagyszámú tagjain kívül, mint szintén körtagok, részt vettek a tanácskozásban Jóó István, a tiszántúli ev. ref. középiskolák gimn. felügyelője és Géresi Kálmán tankerületi főigazgató A gyűlésnek egyetlen tárgya volt Sinka Sándor debreceni ev. ref. főgimn. tanárnak mély tanulmányra és gazdag tapasztalatra valló felolvasása a napirenden levő tanterv-revízióról. Sinka a revíziót a leghatározottabban ellenzi, de a túlterhelés elkerülése és a nemzeti elem emelése szempontjából több megszívlelendő módosítást ajánl. A magas színvonalú vita során legfőképen az elnök, Dóezi Imre, valamint Joó István, Géresi Kálmán, Porubszky Pál (Nyíregyháza) és Kardos Albert szólottak a nagyfontosságú kérdéshez mindannyian konservativ szellemben a középiskolai tantervnek lényegében leendő fentartása mellett. A kör mégis az előadó határozati javaslatai alapján a következő tantervi változtatásokat óhajtja: 1. A magyar nyelv és irodalmi anyag, a mennyire a mai szervezetben lehet, oly helyzetbe hozandó, hogy alapul szolgáljon a többi nyelvek tanításának. 2. A gimnázium I-ső osztályában csak Magyarország és Ausztria földrajza taníttassék, II. osztályban az ó-világ III. osztályban az új-világ földrajza. 3. Az iralomtörténet tanítása a Vll. osztályra is kiterjesztessék, evégből a IV. osztályban a stilisztika, V.-ben rhetorika és szer kesztéstan. Vl.-ban a poétika vetessék föl. 4. A nemzeti szellem minden téren az utasításokban, tankönyvekben mindenütt