Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-26 / 52. szám

Hogy mások érdekből vesztére törnek. Hisz' tanú arra a tapasztalás. A sirkő szélein olvasható Róm. VIII. 18: Mert azt mondom bizonynyal, hogy a melyeket most szenvedünk nem hasonlítandők a dicsőséghez, mely nekünk megjelentetik. Ezeknek a kivégeztetéseknek minden körülményei és titkos rugói csak most kerültek napfényre egész tisztán és alaposan. Az okmányok megkegyelmezésről szólnak, mely már úton volt és melyről tudomásuk volt az intéző köröknek. De hogy a kiszemelt áldozatok meg ne menekülhessenek. az intézők a megkegyelmezést nem várták be és nagyon siettek a kivégeztetésekkel, melyeknek rugója főleg a vallásos gyűlölet volt, miután a kivégzettek tiszta jellemű és élet fi polgárok s a város díszei valának. Mindezeket tudta Kray Jakab vértanú hasonnevű fia, ki nov. 27-én 1686. Késmárkon született. A tények tisztázása céljából Meltzer Jakab idézett művében a következőket hozza fel. A véres, megrendítő tett Kray Jakab ifjúra, oly mély benyomást tett, hogy elhatározta, hogy ártatlan apja halálát, ha kell véresen is megbosszulja. Bécsbe utazván, a véletlen segítette szándéka elérésében. Nyilvános helyen osztrák tiszttel találkozott, ki nagyon beszédesnek mutat kozott és nem tudván kivel van dolga, a történtekről így nyilatkozott: Kray bíró pere Bécsben igen kedvező fordulatot vett. Protestáns vallásával senkinek sem ártott. I. József ült a trónon, ki a protestáns vallásban nem látott elég okot, hogy valakit elítéljen. A másik vád is alaptalannak bizonyult, mely szerint Kray biró Rákóczy fölkelőit segítette volna. Ezeknél fogva Kraynak társaival együtt megkegyelmeztek, a megkegyelmezési okmányt az elbeszélő tiszt maga vitte Késmárkra. Ámde Kray ellenségei sok ígérettel és pénzzel feltartóztatták a tisztet, ki addig késett a megkegvehnezés kihirdetésével, mígnem a hóhér véres tettét véghez vitte. Képzelhetni, milyen benyomással voltak a hallott szavak a fiatal Krayra! Megvallotta a megijedt tisztnek, hogy ő az ártatlanul meghalt Kraynak a fia és hogy azért jött Bécsbe, hogy apja halálát megbosszulja. Egyszersmind párbajra hívta ki a tisztet, kit meg is ölt a párbajban. Hogy a veszélyt kikerülje, önként' belépett ama dragonyos közharcosok közé, kik VI. Károly alatt vitézül harcoltak a franciák és törökök ellen Temesvár, Pétervárad és Belgrád mellett s vitézségének számos jelét adta, úgy hogy a tisztek figyelmét is magára vonta. Vitézsége a Belgrád alatt aug. 16-án 1717-ben vivott csatában Savoyai Jenő táborszernagy rokonszenvét is kivívta magának, ki őt tiszti rangra emelte és a történt párbaj miatt ő felsége kegyelmébe ajánlotta. A vitéz tiszt meg is nyerte azt ő felségétől. A passarowitzi béke után 1718-ban Kray vitézségének legjobb hirével hazatért Késmárkra, szülővárosába. Mária Terézia megtámadtatásai még egyszer kiszóllították a harctérre és a Szirmai Tamás-féle légióban vitézül harcolt a királyné és a haza szolgálatában. Új dicsőséggel megkoronázva megint hazatért s otthon Késmárk városának igen nagy polgári szolgálatokat tett. Érdemdús tanácsnoka és a pozsonyi országgyűlésen képviselője volt a városnak. Köztiszteletben állott a máshitüek előtt is, p. o. az akkori primás, Csákv Miklós gyakran kitüntette. Ha hivatalos elfoglaltsága engedte, tudománynyal is foglalkozott Megírta Késmárk városának történetét is. 1753-ban halt meg és nagy részvét között osztatlan tiszteletben temettetett el. Weber Samu. IRODALOM. ** Egyházi beszédek cím alatt Barla Sz. Károly alsó-segesdi lelkésztől egy prédikációs könyvet kaptunk, mely Budapesten 1897-ben a Hornyánszky nyomdából került ki. Husz közönséges és alkalmi beszéd van benne. A 118 lapra terjedő gyűjtemény ára 1 frt 20 kr. Kiadtuk részletesebb ismertetésre szerkesztőségünk egyik tagjának! ** A két imposztor. írta Jakab Ödön, a jeles tollú novellista és költő, ki igazi ambícióval írta meg a két imposztor kalandos történetét. Két fiatal diák-gyermek történetét mondja el, a kiket engedetlenségök elsodor a szülői háztól, sok megpróbáltatáson mennek keresztül, kóbor cigányok közé, rossz emberekhez kerülnek, míg végre a sok hányattatás után visszakerülnek a kedves otthonba. Sok kedves, tarka epizód fűződik e történet köré, élettel, egészséggel humorral teli epizódok. Kétségtelenül gyors népszerűségre fog emelkedni minden rendű fiatalságunk között, melynek számára rég írtak ily érdekes könyvet. Neogrády Antal pompás illusztrációi még értékesebbé teszik a Franklin-Társulat előkelő nyomdai kiállításában megjelent kötetet. Ara fűzve 1 frt. Díszes vászonkötésben 1 frt 80 kr. ** A Magyar Nép Múltja és Jelene. Irta: Benedek Elek. Negyedik füzet. Athenaeum. Egy-egy füzet ára: 30 kr. Az arany bulláról, Il-ik Endre koráról és a tatárjárásról szól ez a füzet, megdöbbentő színekkel festve e szerencsétlen király uralkodásának képét, a jogviszonyok bomlását, a közállapotok züllését és azt a nagy bizonytalanságot, ingadozást, mely minden irányban mutatkozik, és azt a borzasztó szerencsétlenséget, mely a tatárjárással a nemzetet, de különösen a föld népét sújtotta. Mint az előbbieket, e füzetet is szép illusztrációk díszítik. ** »A magyar államgazdaság tankönyve* című munkára hirdet előfizetést dr. Bartha Béla a debreceni jogakadémia tanára, ki műve megírásában a következő szempontokat tartotta szem előtt: Lehető rövidség s mégis kívánatos teljesség. Joghallgatók és szigorlók igényei. A tételes intézkedések elvi a'apokra fektetése, de azért a gyakorlati szükségeknek is kellő szem előtt tartása. Vonzó, világos, magyaros irály. Eredeti forrásokból merítés. A mű csinos nyomdai kiállításban 30—35 íven az 1898. év folyamán fog és pedig füzetekben megjelenni. Előfizetési ára a terjedelemhez képest 3 frt 50 krtól legfeljebb 4 forintig. Az aláírási ív beküldésevei egyidejűleg mint első részlet 2 frt küldendő be, a többi később. Gyűjtőknek 10 példány után tiszteletpéldány jár. Az aláírási ívek szerzőhöz Debrecenbe (N.-Csapó-utca sajátház) küldendők. — Felhívjuk rá az érdeklődők figyelmét. ** Gyepün innen, gyepün túl. Irta Deli. Thury Gyula és Révész Imre rajzaival. Kiadja Hornyánszky Viktor, 1898. díszes kiállításű 219 lap, ára fűzve 3 frt, díszkötésben 5 frt. — Komoly és tréfás tárcacikkek gyűjteménye, melyeket Thallóczy Lajos történész bocsát közre Deli álnév alatt. A »gyepün innen, gyepün túl« cím jelenti »az ország határán innen és azon túl*, mert a 104*