Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-19 / 51. szám

hál, a gyűjtésnél. De a katholikusok sem maradtak hátra, főben és tagokban egyaránt. Bezárta az ünnepélyt az estvéli hangverseny, a hol különösen dr. Bartók Jenő tartalmilag és alakilag magas színvonalon álló felolvasása (a franciák vallásos életéből) költött igazán mély és megérdemlett figyelmet. Aztán a pataki énekkar gyújtó dalai — három kartag Flóra-játéka — meg egy duett — két lfisasszony kacagtató mono­logja — stb. Ennek a templom-építésnek minden pontja, a sző szoros értelmében, fényesen sikerült. A közadakozás ez­reket hozott essze. Vetekedtek magánosok és társulatok, minden osztályból és felekezetből. A szegény csizmadia­ipartársulat készítteté az orgonát, ráadásul még 100 frtot adott. A drága keramit-burkolást csináltatta egy kath. ügyvéd; úrasztalát körülrácsoztatá vasrácscsal egy úri nő; terítőt készített sajátkezűleg egy másik nő, stb. s ha emberek nem mondanák, a kövek kiáltanának: ott ne féltsük az oltár tüzét, a hol van a ki éleszsze, táplalja . . . —y k~. IRODALOM. ** Magyar méhészkönyv. Irta dr. Farkas Mihály. Ez a nagv népszerűségre jutott, könyv most már ötödik kiadásban jelent meg. Az ötödik kiadás a méhészet mai fejlődéséhez képest, az újabb tapasztalatok felhasználásá­val teljesen át van dolgozva és számos magyarázó képpel megvilágosítva. A könyv tiszta, világos, jó magyarsággal van megírva, minden felesleges részletezés elkerülésével, csupán a gyakorlatiasságot tartva szem előtt, miért is a gyakorlati méhészettel foglalkozóknak, elsősorban a kez­dőknek, különösen ajánlható. A munka a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg (Budapest, Egyetem-utca 4.) Ára 50 krajcár. ** Egyházi Értekezleti Emlékkönyv. A duna­melléki egyházkerületi értekezlet megbízásából szerkesz­tette Szöts Farkas, az értekezlet titkára. Budapest, 1897. Hornyánszky V. nyomdája, 56 lap. — Negyedik értekez­leti gyűlését tartotta ez évi október 25-én Budapesten a dunamelléki egyházkerület, mely mióta megkezdette, évről­évre pontosan meg is tartja a maga egyházi értekezle­teit, melyeken az önkényt résztvevők részéről felolvasá­sok, eszmecserék szoktak folyni az egyház belső és külső építéséről és javaslatok, indítványok tétetnek az egyházi élet belterjesebbé tételére. A mult évi értekezletből indult ki pl. a Bibliai Lexikon eszméje, melyet most a M. Prot. Irodalmi Társaság vett kezébe; a belmisszió kérdésében is számos életre való eszme (pl. a lelkészárvák szeretet­háza) és intézkedés (pl. a szórványok gondozásba vétele, vallásos felolvasások indítása stb.) szülőhelye lőn ez az egyházi értekezlet. Nagyon praktikus az a szokása is a dunamelléki egyházkerületi értekezletnek, hogy tárgya­lásairól önkénytes adományokból begyült költségen Emlék­könyvet ad ki, melyben a tartott felolvasásokat, az érte­kezlet naplóját s általában az egész konferencia egész lefolyását kinyomatja, minden gyülekezetnek, sőt más egy­házkerületből is az érdeklődőknek megküldi. A mostani Emlékkönyv, mely immár a IV-ik e nemben, első helyen Szilassy Aladár gondnoktól közöl egy kiváló értékű felol­vasást, melyben a »királyi papság« e nagy buzgóságú tagja azt a kettős tételt fejti ki és bizonyítja be, hogy azok a bajok, melyeket egyházunk érdekében leküzdenünk kell, két forrásból erednek; először az egyéni hitéletnek általánosan ki nem elégítő voltából, s ezt erőteljesebb hitélettelettel küzdhetjük le; másodszor némely anyagi okokból, melyeket helyesebb adózási rendszer behozatalá­val minél előbb megszüntetni elodázhatatlan kötelességünk. Azután Haypál Benő budai lelkész fejti ki bibliai és egy­háztörténeti alapon azt a kálvinista egyházi elvet, hogy a presbyteriumoknak a vallás-erkölcsi élet ápolása körül is nagy hivatásuk van s indítványozza az egyházi fegyelem visszaállítását, mire nézve az értekezlet tervező bizottsá­got küldött ki. Majd az értekezlet részletes naplója követ­kezik Hamar István jegyző tollából, míg az értekezleti választmány és tagok évközi tevékenységét Szöts Farkas ismerteti rövid titkári jelentésében. Az érdekes füzetet az adományokról közölt nyilvános számadás s az értekez­leti tisztikar és választmány névsora egészíti ki. ** A II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kon­gresszus Naplójára hirdet előfizetést a szerkesztő bizott­ság, mely Heinrich Gusztáv elnöklete alatt Nagy László, Beke Manó, Kovács János és Hajós Mihály tagokból áll. A mű két kötetből fog állani. Az első kötet tartalmazza a kongresszus történetét, az összes-üiesek, valamint a 19 szakosztály naplóit, az előadások, felszólalások, a hozott határozatok szövegét a gyorsírói feljegyzések szerint. A második kötet a népiskolai osztály (V. egyetemes tanító­gyűlés) naplóját, a Magyarországi Tanítók Országos Bizott­ságának iratait s a kongresszus tagjainak névsorát foglalja magában. A napló terjedelme az előre számított 70—75 ívnél jóval többet, közel szász ívet fog kitenni, de ezért az egész mű megrendelési ára csak 5 frt, a mely összeg a végrehajtó bizottság pénztárosához, dr. Beke Manó tanár úrhoz (Budapest, VII., Damjanich-utca 50.) kül­dendő. Az érdekes naplót, mely a tanítóság mai közoktatási mozgalmainak és eszméinek hü tüköré akar lenni, mele­gen ajánljuk megszerzésre, különösen a tanítói, tanári és iskolai könyvtáraknak, de egyeseknek is. EGYHÁZ. A vallásos esték és felolvasások a tél beköszön­tésével ismét megkezdődtek az ország különböző részein. Budapesten a hold-utcai református iskola nagytermében minden vasárnap és kedden este, a rózsa-utcai imaház­ban vasárnáp este, az Erzsébet-körúti imaházban vasár­nap és pénteken este, a református ifjúsági egyesületben csütörtökön este, a Lorántffy Zsussánna-egyesületben hétfőn esténként tartatnak részint rendes isteni tiszteletek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom