Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-31 / 5. szám
tevékenységet fejtett ki. Működési tere Franciaországnak 60 departemenfja, továbbá a gyarmatországok: Algier, Tunis és Tonking. A társaság 140 ágenst, 71 lelkészt, 18 evangélistát, 5 kolportőrt és 7 tanítót és tanítónőt foglalkoztat. 1896-ban 300 helyen tartottak rendes istenitiszteletet és ezen kívül 1095 idegen községben evangélizáltak. A mult évben négy űj állomást szerveztek és 387 lelket nyertek meg a Krisztus evangéliumának. A társaság összes kiadása 342; 260 frank (170,900 frt) volt, mely összeg csaknem kizárólag önkénvtes adományokból gyűlt össze. íme a félmilliónyi francia reformátusság csak a szorosan vett evangélizáciőra évenként közel kétszázezer frtot áldoz. Nálunk még csak olt vagyunk, hogy pietismusnak, külföldieskedésnek, beteges és félszeg theologiának csűfolják az evangélizáló törekvéseket. Ezek a urak nem gondolják meg, hogy az evangélizáeiót maga az Úr Jézus tette kötelességévé (Mt. 28:19) minden igaz követőjének, s hogy hol a hitnek, vallásnak nincs önterjesztő, propagativ ereje, ott élete sincs. A misszionálni nem tudó és nem akaró egyház csak teng, sorvad, fajul. Mikor nyitjuk ki szemeinket, mikor ébredünk missziói hivatásunkra, mi elvakult magyar protestánsok ? A görögkatholikus magyar liturgia ügyében a magyar görögkatholikus püspökök most terjesztettek fel memorandumaikat a római szentszékhez, a mely felterjesztésekben a magyar liturgia érdekében állást foglalnak és kérik ehhez a szentszék engedélyét. A memorandumok részletesen ismertetik a kérdés egyházjogi motívumain kí.vül a jelenlegi helyzetet s a püspökök meg is vannak arról győződve, hogy a szentszék a kérdés jogos elintézése elől nem fog elzárkózni. Különben is, ugyanez értesülés szerint, a sokat emlegetett >tiltó rendelet* nem tartalmazza azt, a mi eddig nyilvánosságra került, hogy tudniillik a görögkatholikusok eltiltatnak a magyar nyelv használatától, csak figyelmezteti a papságot, hogy újításokba a szentszék engedélye és tudta nélkül bele ne menjenek, a mi csak azt jelenti, hogy a szentszék megkivánja, hogy az engedélyezés és ellenőrzés joga neki épségben fentartassék. A pápai szentszéknek semmi oka sem lehet arra, s erről a magyar görögkatholikus fő- és alpapság is meg van ez ideig győződve, hogy a román nyelvvel szemben s a szir, kaid, kopt, arab. japán stb. nyelvekkel szemben a magyar nyelvet mostoha elbánásba "részesítse A pápához, Rampolla és gróf Ledochovszky kardinálisokhoz intézett püspöki memorandumok alapján valószinű is, hogy ez az elintézetlen liturgiái kérdés már a legközelebbbi jövőben megnyugtató elintézést nyer és skizmára nem lesznek kényszerítve a görögkath. magyar hívek. ISKOLA. Budapesti theologiai akadémiánkon f. hó 11-én kezdődnek a Il-ik félévi előadások, az első félévi zárókollokviumok most folynak és február 9-én az I-ső évesek záró vizsgálatával fejeztetnek be. A sárospataki ev, ref. főiskola széniora a napokban öngyilkossági kísérletet követett el. A szerencsétlen ifjúnak szomorú sorsát, a hány lap, annyiféleképen fogta fel s a fővárosi sajtó szenzációra éhes riporterei a nagy közönségnek minél »tetszetősebb« formában igyekeztek kikürtölni e mindnyájunkat megdöbbentő eseményt. S nagyon helytelenül, nem gyakorolt ezek felett kritikát maga a »Sp. Lk« sem. a mely jónak látta a szerk. üzenetek legvégén elparentálni az eddig mindenkitől tehetségesnek, képzettnek és jobb sorsra érdemesnek ismert ifjút, a kinek a fiatalkor meggondolatlanságai s az ezekből eredő pénzzavar adták kezébe a gyilkoló fegyvert. Sok lap azt állítja, mintha Putnoky Pált a reform, papi pálya reá várakozó küzdelmes évei ejtették volna kétségbe. Hát ez nem úgy van. Az 50 f'rtos kápláni évek, igaz, nem egyszer gondolkodóba ejtették, a minthogy a mostani sanyarú kápláni rendszer gondolkodóba is ejthet minden ifjút, a ki a papi pályára készül, de ez egyáltalán nem járult hozzá gyászos tervének megérlelődéséhez. A rossz útra tért ifjú nemsokára felépül ugyan, de jövője tönkrement. A széniori teendők végzésére az igazgatóság Vas János theol. segédtanárt s a progimn. osztály tanítására G-ecse Lajos IV. theologust kérte fel. Mindezeket főként azért hozom fel, mert e szomorú eset előreláthatólag több reformot fog maga után vonni. Nem kisebb dolog van ugyanis tervbe véve, mint a széniorságnak, ez ősi intézménynek megszüntetése, s ezzel kapcsolatban a progimn. (előkészítő) osztálynak feloszlatása. Az előkészítő osztálynak ma már tényleg nincs is semmi értelme. Ez az osztály, melynek feladata lenne az ifjakat a gimn. osztályokra előkészíteni, évenkint 15—20 gyerekkel tengődik. Hol van ez arányban azzal a körülménynyel, hogy a gimn. I. osztályt a beiratkozáskor valóságos ostromzár alatt tartják a növendékek, a kik közül, az autonomia áldásaképen, oly sokat visszautasít az iskola ?! Az előkészítő osztály akár van. akár nincs. Legjobb lenne a segédtanárságból és széniorságból egy hivatalt létesíteni, (i. zs. b.) A nagykőrösi ev. ref. főgimnáziumnak rendes állami segélyben részesítése, illetőleg tervezett új, a modern igényeknek minden tekintetben megfelelő főgimnázium építésének állami segélylyel való támogatása érdekében e napokban a kormány több tagját és több országos notabilitást keresett fel egy küldöttség, melynek tagjai Filó Lajos lelkész, Szabó Ferenc főgondnok, Póka Kálmán polgármester és Ádám Gerson főgimn. igazgató voltak, kiket részint Szász Károly püspök, részint a város képviselője, Eötvös Károly mutatott be. A miniszterek és fölkeresett országos előkelőségek mind elismeréssel szóltak e 300 évesnél idősebb tanintézet hajdan és ma is teljesített szolgálatairól, érdemeiről és szívesen ígérték meg annak a lehető legnagyobb mérvben leendő segélyezését Ugyanekkor Póka Kálmán polgármester szóbeli előterjesztésére a vallás- és közoktatási miniszter szívélyes előzékenységgel kilátásba helyezte a városi felső leányiskolának és tanyai iskoláknak államsegélylyel leendő támogatását is. A papai ev. ref. leányinternátus ügye fordulópontra jutott. Az eddigi helyiség ma is szűk, jövőre meg már épen nem felelne meg a kívánalmaknak; de meg a bérlet is lejár augusztus hóban. Új helyiségről kell hát gondoskodni és pedig olyanról, a mi a kívánalmakat teljesen kielégítse s állandónak legyen tekinthető. Mindezek-