Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-21 / 47. szám

ben; vitáznak a doktorok a beteg felett. Hall­gassanak a legjobb orvos szavára: »ŰS ki nincsen mi ellenünk, mi mellettünk vagyona s ehhez a szóhoz szabja magát a vitázó. Folyjon az a vita, a mely az egyház érdekeit, javát keresi, ne iga­zodjék, mert nem is igazodhatik a spanyol udvari etiquette szabályai szerint; de az utcai perleke­dés hangos, botrányos lármájával sem folybatik; szóljon a meggyőződós az ő szentségéhez illendő komolysággal, de a gyűlölet, a mely a szenve­délyek korbácsával érintetve pusztító, tajtékzó hullámokká dagadhat s szennyes iszappal öntheti el a legszebbet, az Isten kijelentett beszédje iránti tiszteletet is: némuljon el; sújtson az igaz­ság örök, ellenállhatatlan erejével; de a harag fegyvere maradjon hüvelyébe rejtve, vmert nem rendelt minket az Isten haragra, hanem az idves­séqnek elvételére a mi Urunk Jézus Krisztus általa. (íhess. V. 9.). Református. Mit tesznek az amerikai reformátusok az egyháztagok nevelésére és megtartására? II. A vasárnapi iskola azonban még csak az első fok. A kezdetnek is a legkezdete. Ez csak az első lépcsőt képezi ahhoz a célhoz, hogy egyházunknak oly hivő tagjai neveltessenek, a kik jó ós balsorsban, kedvező és nehéz körülmények között, ott állanak az egyház hajójának az evező rúdja mellett s hallgatják, követik a kormányos lelkész jelszavát. Itt Amerikában jól tudják azt, hogy az el­vetett magvak csak kedvező körülmények között kelnek életre s teremnek bő gyümölcsöt. Azért a vasárnapi iskolából kikerült ifjak alkotják az ifjúsági egyesületeket. Ezekben az egyesületekben már mélyebbre ható bibliai magyarázatokat, s ha­talmas felolvasásokat, s időnkónt vallásos elő­adásokat tartanak. S a főcél az, hogy azokat a kötelezettségeket, a melyek a keresztyénekre várakoznak, megismerjék. A legnagyobb figyel­met fordítják arra, hogy az ifjak elkerüljék azokat a bűnöket, a melyek leginkább az ifjakra ólál­kodnak, s nemcsak önmagukat teszik tönkre, hanem a jövő nemzedék jólétét is alaassak. Ezért nemcsak arra törekesznek, hogy az ifjak valláserkölcsi érzülete kellőképen fejlesz­tessék, hanem arra is, hogy az egyesület kebe­lében azt azok a test edzésére szükséges dol­gokat, s az ártatlan szórakoztató örömöket is feltalálják. En Istenem, mi minden van egy ilyen ifjúsági egyleti épületben! Valóban, a ki tagja az ilyen egyesületnek, az feltalál itt minden nemes szórakozást s nem vágyakozik a kávé­házak ós korcsmák bűzös levegőjébe. Gondoljuk csak el, hogy az az ifjú, akár fiú, akár leány, a ki elvonatik a gonosznak útjától, a ki azt látja, hogy mint visel gondot reá egy­háza, mint óvja a bűnnek útjától, lassanként arra a meggyőződésre jut el, hogy e gondozásért, hálával tartozik egyházának s később évei sza­porodásával szivében fellobog az áldozatkészség­nek lángja is ós hűséges, rendíthetlen tagja lesz egyházának . . . De igazi ifjúsági egylet csak ott állhat fel, a hol a vasárnapi iskola már előre kiképezi annak tagjait. Amerikában, Canadát is ide értve, 1455 ifjúsági egylet áll fenn »Joung Mens Christian Association« név alatt. Joung »Women's Christian Associafcions« nóv alatt 345. Amannak 263,298 tagja van; ennek 35,000. E kettőn kívül áll fenn a »Joung People's Society of Christian Endeavora 36,000 egylettel. A kezem alatt levő statisztika Magyaror­szágból nyolc ifjúsági egyletet mutat ki. Azért, ha lassan is, mégis szervezkedünk. Bizony sok ezen a téren a tenni való. Ne mondja azt senki, hogy lehetetlen ilyet csinálni. Ha máshol lehet, nálunk is lehet. Ne mondja azt senki, hogy ez r. katholikus színezetű szervezkedés volna. Ne a r. katholikus legény-egyletek példája lebegjen szemeink előtt, hanem a svájci, hollandiai, francia-, angol- ós németországi s az itteni protestáns világ pél­dája . . . Igen, lehetne ós szükség volna nálunk is, e tekintetben is az egész vonalon a munka meg­indítására. Mit tett egyházunk eddigelé ezen a téren? A konfirmáció szertartása nem azért kedves-e a serdülő gyermekek előtt, mert egyszersmind azt is jelenti, hogy bevógzik iskolai pályájukat? Avagy hány olyan hely van az országban, a hol ez a magasztos pillanat fel lenne hasz­nálva arra, hogy a gyermekek továbbra is az egyház oltalma alatt maradjanak? De nem beszélek erről. ítélni nem akarok. Itt tehát a vasárnapi iskoláknak munkáját tovább folytatják az ifjúsági egyesületek. Ezek mozoghatnának azon az alapon, me­lyen a budapesti vagy a békési áll. Ifjúsági énekkar, könyvtár, olvasó-egylet mellett gondoskodni kellene ártatlan mulatsá­gokról is. Az időnkónt tartott felolvasások, hang­versenyek az egyházhoz való ragaszkodás mel­lett: a közművelődésre is jótékony befolyással volnának. Nálunk azonban egy nagy baj van. Az, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom