Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-17 / 42. szám
Szász Károly és Rákosi .lenő volt a biztatóm. A könyvei mély tiszteletem s bálám jeléül a szülőföldem, Kecskeméten működő Katona József-körnek s e kör irodalmat mívelő és pártoló nagyérdemű elnöke, mélt. Horváth Döme nyug. táblai tanácselnök úrnak ajánlom. Előfizetési ára: fűzött példányé 3 korona, díszes kötésűé 4 korona, A kiállításért a Hornyánszky-féle czég kezeskedik. Az előfizetési pénzeket kérem november 10-ig hozzám küldeni. Tíz előfizető után tiszteletpéldányt adok. — Sántha költeményeit melegen ajánljuk olvasóink s különösen a költészetkedvelők pártfogó figyelmébe. ** Rendszeres magyar nyelvtan. Közép, szakiskolák számára és magánhasználatra írta dr. Gulyás István, főgimn. tanár. Budapest, 1893. Lampel Róbert, 193 1. Most, a mikor egyik ref. főiskolánk igazgatótanácsa heves harcot folytat a magyar nyelvtanok újabb rend-és módszere ellen s különösen e rend- és módszer oszlopos képviselőjét, Simonyi Zsigmondot igyekszik saját hatáskörében lehetetlenné tenni, rendkívül érdekes és aktuális a debreceni ev. ref. főgimn. egyik nagyon világos fejű és képzett tanára, dr. Gulyás István fentebbi tankönyvének megjelenése. Gulyás az ifjú nemzedék tagja, Simonyi tanítványa és híve a nélkül azonban, hogy árkon-bokron vakon követné. Könyve az elítélt Simonyié nyomán halad, de annál következetesebb, áttekinthetőbb és így a tanításra kétségtelenül alkalmasabb. Kiváló érdeme, hogy a magyar nyelv tanítását igyekszik összhangzatba hozni a középiskolák többi nyelvtanításával, s ennélfogva a tanulóra nézve megkönnyíteni az idegen latin, görög, német vagy francia nyelv tanulását. Oly törekvés ez, melyre eddig kevés figyelmet vetettek tankönyvíróink, s melynek sikerében valószínűleg némelyek kételkedni fognak, mivelt a nyelvek természetére nézve szerzőétől eltérő felfogásuk. Ám, ha a nyelvészet terén vitás lehet is, de praedagogiailag Gulyás eljárása teljesen igazolt s úgy, a hogy ő az egyeztetést keresztülviszi, tetszetős és hihető, hogy eredményes is; főleg abban az esetben lenne tankönyve minden eddigieknél célravezetőbb, ha ugyanabban a rendszerben írnák meg a középiskolai többi nyelvtanokat is, mint a hogy egy pendantja van is már a Dóczi Imre görög nyelvtanában. Várjuk, hogy a mit ők nem dicstelenül kezdtek el, folytatják mások ez irányban teljes dicsőséggel. Várjuk első sorban épen Debrecentől, a hol közvetlen érzik Dóczi és Gulyás kiváló nyelvi tudásának hasznait s próbáljak a Dóczi szellemében készült magyar nyelvtan gyakorlati értékét. A Gulyás tankönyvének hangtana egyszerűsége és a hangváltozások szerencsés megmagyarázása által tűnik ki. Elég ennek illusztrálására csak a pótlónyujtás és az összeolvadásról szóló részletekre utalnom. Az előbbi ugyan már Simonyinál is megvan, de Gulyásnál annyival érthetőbb és logikusabb, mert ő rövid és hosszú mássalhangzókat különböztet meg, A szótanban azon módszeres változtatást tette szemben az eddigi tankönyvekkel, hogy külön tárgyalja a névszók és igék képzését és ragozását. Helyes. Qui bene distinguit, bene docet. Fontos tankönyvében az igetan, melyet az actiókra épített, de annyi teljességgel és oly szigorú következetességgel, minőt Simonyinál hiába keresünk. Ez a rész lesz bizonyára az idegen nyelvek tanításához az a szükséges kapocs, melyet eddig a tanárok sajnosan nélkülöztek. Úgy a nyelvtudomány, mint az oktatás szempontjából a legnagyobb figyelmet érdemlő része Gulyás tankönyvének az, mely a grammatikák Achillessarkáról, a határozókról szól. Itt tűnik ki szerző ereje, tudományos készültsége és praedagogiai jártassága legjobban. A határozók felosztása Gulyásnál egyszerű, érthető s nem oly bonyodalmas és mystikus, mint magánál Simonyinál is. Itt Dóczi a mestere. A határozók rendszerét mindketten az actió-tanra alapítják, s ehhez .képest megkülönböztetnek: eredet (befejezett cselekvésre vonatkozó), folyamat (foly. cselekvésre vonatkozó) és vég (beálló cselekvésre vonatkozó) határozókat. Ezeken belől azonban Gulyás megint 4—4 osztályt vesz fel, s így neki is 12 határozója van, de az aztán logikus és könnyen felfogható. Mindent összevéve a Gulyás tankönyve az újabb magyar nyelvtanok között úgy a tudomány, mint a gyakorlati használhatóság szempontjából kétségkívül a legszámottevőbb munkák egyike. E helyen hosszasabban nem tárgyalhatván, csak örömünknek adunk kifejezést, hogy a magyar nyelvtan íróinak annyi sok vujudásai és ingadozásai között egy prot. tanár boncoló elméje és szigorú logikája vezet be a magyar nyelv tanításába oly rendszert és módszert, melytől teljes sikert lehet remélni. Kívánatos, hogy a könyv minél szélesebb körben terjedjen el. (J.) EGYHÁZ. Budapesti református egyházunkban egyházgazdasági gyűlés tartatott e hó 10-én a Kálvin-téri templomban. A gyűlésen Szász Károly püspök, első lelkész és Hegedűs Sándor gondnok elnököltek és közel száz tagból álló díszes gyülekezet (a törvény 75 tag jelenlétét kivánja) vett részt. A gazdasági gyűlés egyetlen tárgya volt az egyháztanácsnak a Baár-féle alapítvány egyik háztelke eladására vonatkozó indítványa. Az ügyet maga Szász Károly püspök úr adta elő. Baár János, pár éve elhúnyt római kath. vallású fővárosi polgár, még életében a budapesti ref. egyháznak adományozta a székes-főváros különböző helyein fekvő néhány házát, illetve háztelkét, azzal a kikötéssel, hogy az »Baár János-alapítvány« címen kezeltessék s belőle a fővárosban egy internátussal összekötött református leánynövelde állíttassák. A telkek egyikéért (Teréz-köruton, 301 H]-öl) most négyszögölenként 465 frt s néhány krt, tehát oly előnyös árt Ígérnek, hogy az alapítványt kezelő egyház tanácsa jónak tartja ezt az alapítványi telket a megígért 140 ezer frt árért eladni. A gazdasági gyűlés tagjai a nyert felvilágosítások után egyhangúlag hozzájárultak a presbvterium javaslatához. Az eladási árból a Baár-örökösökkel kötött egyezségi szerződés értelmében 40% a z apjuk által kitagadott törvényes örökösöket illeti. A felekezetnélküliek statisztikája. A »Közgazdasági Szemle* szeptember hónapi füzetében dr. Budai László szomorúan érdekes adatokat közöl a felekezetnélküliség terjedéséről. E szerint 1896-ban Magyarországon 3990 egyén vallotta magát felekezetnélkülinek, kik közül 446 a városokra és 3444 a falukra esik. A felekezetnélküliek közül előbb református volt 1549, római katholikus 923, lutheránus 755, görög keleti 717, görög katholikus 27, zsidó 28. Nemre nézve a nyilt felekezetnélküliek közt férfi 1809, nő 2180. Nemzetiség szerint a félekezetnélküliek aránytalanul nagyobb része a tiszta magyar vidékekre esik. A városok között a legtöbb felekezetnélkülit
