Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-24 / 4. szám

IRODALOM. ** Az Eperjesi Széchenyi-kör Évkönyve dr. Horváth Ödön szerkesztésében minap hagyta el a sajtót. Az 1895/96. évre vonatkozó Évkönyv élénk világot vet felvidékünk e fontos hivatást betöltő egyesületének buzgó és eredményes működésére. Közli Szmrecsányi Jenőnek, mint a kör elnökének arcképét, közli azután dr. Berzeviczy Albert két beszédét, melyek egyikét a kör ezredéves díszgyűlésén, másikát pedig az országos közművelődési egyesületek ezeréves kongresszusán tartotta. Ezután Csengey Gusztávnak »Váradi Antalhoz* című, Kubányi Bélának »Ezredév« című és Hamvas Józsefnek »Az ezer év* c. költeménye, Váradi Antalnak »Ezredév« c. drámai prológja és dr. Horváth Ödön titkárnak a díszgyűlési és közgyűlési titkári jelentései következnek, melyek részletesen ismertetik a kör tevékeny működését, összes adatait. Míg a vagyoni viszonyok felől a kör zárszámadása és költségelőirányzata tájékoztat. A csinos kiállítású Évkönyv Kósch Árpád eperjesi könyvnyomdájából került ki. ** Joh. Honter, der Reformátor Siebenbürgens cím alatt érdekes munkát írt és adott ki Bécsben, 1896-ban Joh. Höchsmann evang, lelkész. A munka nemcsak egyháztörténeti becscsel, hanem actualis érdekkel is bír. 1898-ban lesz ugyanis négyszáz éves fordulója Honter János születésének. Ezt a nevezetes évfordulót nagy ünnepélylyel szándékoznak megülni az erdélyi szász protestánsok. Közadakozásból szobrot emelnek Honternek Brassóban az általa alapított gimnázium előtt s életrajzának megírására pályadíjat tűztek ki. Höchsmann fentebbi műve e törekvésnek a gyümölcse. Kissé egyoldalú biografia, a mennyiben Hontert inkább csak mint theologust, mint a szászföld reformátorát méltatja. Tudományos és általános kulturális működését azonban nem domborítja ki eléggé. De a hitjavító Honter élete, egyházi működése, reformátori hatása kimerítően, kiváló tárgyismerettel és erős egyházi öntudattal van méltatva. Magyar nemzeti szempontból is kielégítő felfogásnak hódol. Nem túlzó szász s nem magyargyűlölő. Honter János kétségkívül egyik kimagasló alakja a magyarországi reformációnak. Ő adott határozott irányt és kultúrpolitikai keretet a szászok reformációjának. ő állította fel hazánkban az első állandó könyvnyomdát. Ö alapította a mai nap is virágzó brassói ág. h. ev. gimnáziumot. Sok oldalú irodalmi s különösen theol. tudományos munkássága kora egyik legkiválóbb tudósai közé emeli, kit Luther, Melanchton és Verancsis Antal is a legnagyobb dicsérettel emlegetnek. Szász hittestvéreink igen derék és dicséretes munkát végeznek, mikor e valódi nagyság iránt a kegyelet adóját készülnek leróni. ** Az ezredéves irodalom rendszeres könyvjegyzékének összeállításán dolgozik ez időszerint egy ösmert nevű bibliographus. Egy ilyen kézikönyv igen jó szolgálatokat fog tenni a kutatóknak és a nagy közönségnek, mert tartalmazni fogja mindazon könyvek jegyzékét, melyek a millenniummal foglalkoznak vagy annak alkalmából íródtak. A mű szerkesztője lapunk útján arra kéri mindazokat, kik hazánk ezredéves ünnepélyére valamely monográfiát, emlékkönyvet vagy egyéb hason irányú könyvet írtak vagy kiadtak, hogy annak egy-egy példányát a »Minerva« könyvkiadóhivatalnak Budapest, Klauzál-utca 8. sz. beküldeni szíveskedjenek. ** »A Magyar Nemzet Története« című tízkötetes nagy munkának (millenniumi kiadás) hatodik kötetéből most jelentek meg a 90, 91., 92. füzetek, melyekben Angyal Dávid tovább folytatja »Magyarország történetét III. Ferdinándig« és ennek a korszaknak legmozgalmasabb időszakát tárgyalja, melyet az akkori események kiváló vezérférfiáról, »Bethlen Gábor korának* szoktak nevezni. Angyal a pápás párt vezérférfiának, Pázmány Péter bibornoknak szerepével kezdi e monográfiát; majd a vallási sérelmekről nevezetes 1618- és 1619-iki országgyűlések eseményeit, ismerteti nagy részletességgel és folytatólag áttér Bethlen Gábor első támadására. A füzetekben igen érdekes szövegképek illusztrálják a korszak eseményeit: a képek többnyire egykorúak. Mümellékletei a következők : »Bethlen Gábor királyi zászlaja 1620-ból«, egykorú metszet után ; >11. Ferdinánd fogadja a népek hódoIatát« ; »Magyar lovas vitéz 1616-ból« ; Pázmány Péter és kora* Lotz Károlynak az Akadémiában levő nagyszabású falfestménye után készült fénynyomat stb. Egyes füzet ára 30 kr. Kapható a kiadó Athenaeum-társaságnál és minden hazai könyvkereskedésben. E G Y HÁ Z. A vallásos felolvasások Dunántúl is szépen gyarapodnak. A pápai egyházi lap (3. sz.) egyszerre két helyről is tanulságos ismertetéseket közöl a belmissziói tevékenység emez ágáról. Az egyikben Pápa tevékeny lelkipásztora, az ifjú lelkű ősz Kiss Gábor közli a vallásos felolvasásokról a mult télen vezetett naplóját. E szerint összesen 21 felolvasó estét rendezett, melyeken részint szabad előadásokat tartott, részint az egyházi lapokban (a mi lapunkból öt ízben), részint vallásos könyvekben (pl. Koszorú, Biblia női alakjai stb.) megjelent alkalmas közleményeket olvasott fel. Kiemelendő e közlésből két örvendetes mozzanat : egyik, hogy az estéken a theol. ifjak is részt vesznek, még pedig rendesen szavalással; másik, hogy a felolvasó esték gyümölcseként Pápán ref. noegyesület van alakulóban. Érdekes továbbá, hogy a kezdetben 4—5 tagból álló hallgatóság annyira megszaporodott, hogy az elemi iskola terméből a gimnázium nagy rajztermébe kellett átköltözniük.—A másik érdekes tudósítás Körmendről szól, hol a millennium emlékére gyülekezeti noegyesület alakult, melynek célja a gyülekezetben a segélyre szoruló szegények gyámolítása, a szegény iskolás vagy épen árva gyerekek könyvvel és ruhával való ellátása. A segélynyújtás első sorban pénzzel, de esetleg ruházat és élelmiszer által is történik. Az egyesületet a gyülekezet ifjú pásztora,