Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-10 / 41. szám

elrejtett életében van : az olyan ember feltalálta magában az Isten országát, és az olyan ember boldog a Jézus Krisztusban. Higyjétek el, K. H., hogy az embernek természeti előnyei, tuclása, elméjének kiválósága, vagy épen az a dacos, erőszakos akarat, mely a keresztyén könyörületességnek és alázatosságnak ellentéte, ha ideig-óráig kielégíthetik is a nyugtalankodó emberi lelket, de állandó boldogságot nem adnak. Ellenkezőleg, ezekből származik az érzéki ember felfuvalkodottsága, ebből a gőg és bosszúvágy mindazok ellen, a kik nekik útjában állanak, ebből az az uralomvágy, mely mindenkit a maga önző érdekeinek eszközévé akar tenni. A durva szenvedélyeknek ezt az önzését csak az a meggyőződés törheti meg, hogy az ember, ha a világnak minden javai rendelkezésére állanak is, még semmivel sem bír abból, a mi az emberi életnek igazi értéket és maradandó tartalmat kölcsönöz. A kinek szivén keresztül nyilamlott egyszer az a mély fájdalom, melyet akkor érez az ember, midőn tapasztalja a maga kicsinységét és tehetetlenségét: abban megtörik az élet kevélysége, a muló javakkal való kérkedés, és ezen szenvedélyek helyét elfoglalja az Istenben vetett élő hit, az igazság erejében és a szeretet hatalmában való erős bizodalom. És mikor azután az embert az önmagával és a külvilággal való elégedetlenség elvezette az Istenben elrejtett élet javaihoz, az élővizek ama forrásához, mely felüdít ós megelevenít: akkor a lélek megnyugszik, az önző szenvedélyek vihara elcsendesül, és az ember érezni kezeli a vigasztaló Szentléleknek hatását, mely nem a viharban vagy földrengésben, hanem a csendes szellőben hirdeti az Istennek közellétét. Ha érezni fogod egyszer magadban saját életed tökéletlenségét, életfeladatod nehézségeit; ha tapasztalni fogod, hogy a világon a jutalom ós büntetés nem mindig oda esik, a hova igazság szerint esnie kellene; hogy a földön nem mindig a gyorsaké a futás, nem a bölcseké a kenyér; ha látni fogod, hogy az emberek legtöbbször nem a nemes ós tiszta jellem, hanem a felmutatott eredmény előtt hajolnak meg; hogy a nagy nevek háta mögött gyakran szenny és önzés rejtőznek; hogy az annyira dicsőített tettek sokszor nem egyebek, mint a hiúságnak ós dicsvágynak fattyúhajtásai, s a világ felett, mint a chameleon, ezerféle változásban uralkodik a képmutatás; ós há azután érezni fogod az e feletti fájdalomban az isteni szeretetnek lehelletét, mely a bűn terhét eltörli, s békességet ós kiengesz telődést hoz létre a szívben : akkor megtörik benned is az élet kevélysége,-s meggyőződöl annak igazságáról, hogy az alázatosak, a lelkiszegények, az igazságot éhező és szomjúhozó emberek az igazán boldogok. Ebben áll az Istenben elrejtett élet, ez az az erkölcsi újjászületés, melyre nekünk mindig törekednünk kell; ez a hivő léleknek üdvössége, melyét az evangélium igór. Es a kit Istennek szent lelke ily módon megihletett és újjászült; a kit az Isten egyszer az élet megpróbáltatásai között vagy a nehéz szenvedésekben ily módon megvigasztalt: az rendületlenül megáll az élet minden változásai között, mert hitét nem a mindennapi élet muló javaira, hanem állandó fundamentumra ópító. Sőt még a méltatlan bántalmak, a vett sérelmek sem keserítik el a hivő lelket, mert mindig szeme előtt lebeg Üdvözítőnknek szelíd arca, kit sem a hatalom fenyegető karja, sem a félrevezetett nép dühe lelke nyugalmában meg nem zavart, a tűrő és megbocsátó szeretet gyakorlásában fel nem tartóztatott. Szeme előtt lebeg mindig a nagy apostol példája, ki a szenvedett méltatlanságok közepette is ezt írja a korinthusiaknak : »szidalmaztatván, jót kívánunk; üldöztetvén, eltűrjük; káromoltatván, kérőleg szóiunka. íme, ez a hivő keresztyén ember képe, a mint Üdvözítőnk életében és tanításaiban feltün„tetteazt. ITa tudni akarod, hogy keresztyén vagy-e a szó nemes evangéliumi értelmében? vizsgáld meg vonásról-vonásra azt az ideált, melyet az evangélium Krisztusban felmutat. Hasonlítsd öszsze azzal életedet, gondolkozás-mócloclat, vizsgáld meg szivedet, hogy vájjon a nemes érzések forrása-e az? Es ha úgy találod, hogy még sok hiány ós fogyatkozás van benned: óh akkor alá zatos, hivő lélekkel borulj le a minden jók adója előtt és ő megnyugtat és felemel abba a magasabb régióba, hol az élet visszásságai elenyésznek és az ember boldognak érzi magát az ő evangéliumi hitében. 2. A Krisztus evangéliuma azonban nemcsak a hivő lélekre, hanem az erkölcsi és társadalmi életre gyakorolt hatásánál fogva is Istennek ereje minden emberek üclvözítósóre. Fényes bizonyságot tesz erről az első keresztyének mindennapi élete. Ha a napi munkának vége volt, összegyülekeztek valamelyik hitsorsosuk házánál, hogy a világ gyanakvó szemei elől elrejtve legyenek. Ott az előkelő gazdag levetette bársony ruháját s kezet nyújtott a kézművesnek ós rabszolgának, testvéri csókkal üdvözölvén egymást. A zsidóból lett keresztyén nem vonakodott többé a pogány keresztyénekkel való érintkezéstől s viszont a római polgár is levetkőző természetéből folyó büszkeségét s a keresz