Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-09-12 / 37. szám

Kákoson, Kercán önálló anyaegyházak keletkeznek, rendes lelkészekkel s templomokat és iskolákat építenek. Az anyaegyházak mellett szervezkedtek leányegyházak is. így Senyeházán, Szalatőn, melyek Őri-Szent-Péterhez tartoztak; majd előbbi 1803-ban, utóbbi 1808-ban az egyházi felsőség által anyaegyházzá szerveztetett. Leánygyülekezet volt ugyanakkor már Hidas-Hollóson is. Az egyházi szervezkedés ezen idejében a Vasmegyében levő fentebbi egyházak hatóságilag a pápai esperességhez osztattak be s annak kiegészítő részét képezték. A nagy távolság miatt azonban — tekintetbe véve az akkori közlekedési viszonyokat is — az érintkezés felette nehéz volt. Erre való tekintetből az 1808-ik év máj. 23—25. napjain Szilas-Balháson tartott egyházkerületi gyűlésen az akkori püspök, Torkos Jakab azt indítványozván, hogy a vasmegyei gyülekezetek a szomszédos zalamegyeiekkel együtt őrségi néven külön egyházmegyévé szerveztessenek, az idítvány elfogadtatott s a kivitellel a püspök meg is bízatott, a ki maga jött el s a Terestyén-Szecsődöíi szeptember 21-én tartott gyűlésen befejezte az egyházmegye szervezését. Vasmegyében az idő szerint kilenc anyaegyház volt és pedig névszerint: Felső-Eőr, Egyházas-Rádoc, Körmend, Terestyén-Szecsőd, Nagy-Rákos, Őri-Szent-Péter, Kerca, Senyeháza. Szalafő. Ezekhez kapcsoltatott még Zalamegyéből Szentgyörgy völgye és Barabás-Kustánszeg társanyaegyházak; tehát az egyházmegye 11 anyaegyházból állott. Leánygyülekezet az anyaegyházmegyében ekkor csak Hidas-Hollós volt. Az egyházmegye első esperese Bartha György egyházas-rádóci lelkész, gondnokai pedig: Dienes Ferenc táblabíró és Chernelházi Chernel György voltak, a menynyiben a megtisztelő* bizalom ez állásra egyszerre két egyént hívott el. Az ekképen megalakult egyházmegye gyülekezetének buzgó lelkipásztorai hozzáfogtak ezután egyházaik megerősítéséhez. Mely törekvés és a vallás szabad gyakorlása, melyet a korábban 1790/9l-ben II. Lipót alatt alkotott országos törvények eleggé biztosítottak, azt eredményezte, hogy lassanként újabb leánygyülekezetek; sőt — bár nem Vasmegye területén, de mégis ezen egyházmegyébe kebelezve — egy anyaegyház is alakíttatott 1838-ban: Kerka-Németfaluban. Ujabb keletkezésű leányegyházak: a kis-rákosi, csonka-hegyháti, veleméri, szécsi-szent-lászlói, molna-szecsődi, puszta-rádóci, kerka-kápolnai, — mindannyi iskolával, melyeket a népesség felszaporodása mellett főkép a tanügyi fejlődés is hozott létre, tehát a legszebb valláserkölcsi és hazafias missziót is teljesítenek mindnyájan. Az egyházmegye élén álló férfiak voltak űjabb keletkezésétől fogva, esperesek: Bartha György egyházasrádóczi, Arany József felső-erői, Fülöp Sámuel terestyénszecsődi, Mozgai Sámuel tereslyén-szecsődi, Kós Ferencz egyházas-rádóci, Baki Gábor kercai, Horváth János nagyrákosi, Lucsh Sándor felső-eőri s ez időszerint Somogyi Gyula egyházas-rádóci lelkészek. Gondnokok pedig; Dienes Ferenc szecsődi majd Szita János felső-eőri birtokosok, s mind kettővel egy időben Chernelházi Chernel György tömördi nagybirtokos; Dienes Gábor, Chernel Gusztáv, Chernel Ferdinánd, Dienes Lajos és a jelenben Chernel Antal nagybirtokosok. Vasmegye területén ez idő szerint kilenc anya- és hat leányegyház van; de egyházhatóságilag hozzá van kapcsolva három anya-, egy társ- és két leánygyülekezet is Zalamegye széléről. E szerint tehát a vasmegyei őrségi ref. egyházmegyét összesen 12 anya-, egy társ- és nyolc leányegyház alkotja 12 lelkészszel és 23 tanítói állással. Az egyházmegye tisztikarát alkotják a már előbb említett esperes és gondnokon kívül jegyzők: Rácz István kercai lelkesz egyházi, Mező Gyula hodászi bérlő világi; tanácsbirák: Jezerniczky Kálmán terestyén-szecsődi, Mezey János őri-szent-péteri, Szűcs László senyeházi lelkészek egyházi, Éhen Gyula szombathelyi polgármester, Chernelházi Chernel György tömördi birtokos, országgy. képviselő, Dezse Gyula kir. tanácsos, felső-eőri ügyvéd és Mészáros Ernő körmendi szolgabíró világi részről; pénztárnok: Jezerniczky Kálmán; számvevők: Fülöp József körmendi lelkész és Soós Sándor körmendi városi jegyző; tanügyi bizottság, melynek elnöke Somogyi Gyula esperes, tagjai pedig a körlelkészek: Fülöp József, Vikár János, Antal Dénes; az ügyész Éhen Gyula; a levéltárnok Fülöp József lelkész. A 23 tagból álló tanítói karnak egy köre is van, mely felöleli működési körébe a szakfelolvasásokat, gyakorlati oktatást és pályakérdések kitűzését. Az egyházmegye összes népessége 15,165 lélek, melyből kizárólag Vasmegyére 11,085 lélek esik, a többi a Zalamegyéből kapcsolt egyházakban van. A rendes iskolába járó növendékek létszáma 1628, melyből egy-egy tanítóra átlag 70—70 növendék jut. Az ismétlő iskolai növendékek száma pedig 618. A hívek — kivéve a szent-gotthárdi fiókegyházban 1896-ban letelepült mintegy 100 lélek svájci reformátust — valamennyien tiszta magyarok s e szerint úgy a templomi igehirdetés, valamint az iskolai tanítás nyelve is kizárólag magyar. Mindezeknél fogva a vasmegyei református gyülekezetekre — épen geográfiái fekvésüknél fogva, a mennyiben valamennyien határszélhez közel feküsznek, valóban kettős misszió vár. Az egyik, a melynek a többi felekezetű egyházakkal együtt szolgálatában állanak, tudniilik a valláserkölcsi élet fejlesztése, s a másik, a mely nem kevésbbé fontos, hogy tiszta magyarságuknál fogva itt a határszélen, sőt benn is a különböző idegen nyelvű lakósok között a nemzeti szellemnek valódi éber őrei, letéteményesei, sőt ápolói és terjesztői legyenek ; s bizalommal tekinthetünk a jövőbe, hogy e feladatoknak életrevalóságuk, gyarapodásuk és számbeli növekedésük folytán meg is fognak felelni. Fülöp József\ körmendi ev. ref. lelkész. IRODALOM. ** A Néptanítók Zsebnaptára az 1897/98. tanévre, melyet Ember János fő- és székvárosi s.-tanfelügyelő szerkeszt, épen most jelent meg. A kitűnően szerkesztett naptár az idén is a szokott és kedvelt alakban és kiállításban került a könyvpiacra. A naptári részen és a tanügyi címtáron kívül ez idén is csupa oly közleményeket foglal magában, a melyek a tanítóval és iskolával szoros kapcsolatban vannak. A tanügyi címtárba, dacára a gondos szerkesztésnek, néhány hiba csúszott be, pl. a papnevelő intézetek között nem említi a kolozsvárit, mely immár a harmadik évét járja és a két év óta megszűnt nagy-enyedi theologiai akadémiát most is létezőként szerepelteti. E kisebb hibáktól eltekintve, Ember János naptára a tanítóknak nélkülözhetetlen tanácsadója lett. Szép és ügyes kiállítása dacára az ára csak 50 kr. Postai kül-