Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-29 / 35. szám

Régi Magyar Könyvtárában megjelent csekély adatnál többet sehol sem idéztek. A másik megjegyzés — mivel a címben is a formula Concordiae-t aláírt papokról beszéltem — önmagától elesik. Thúry Etele, ref. lelkész. * Belgiumban a klerikális kormány uralma alatt szerfölött megszaporodtak a zárdák. Még 1846-ban 187 kolostorban 2051 barát élt, 642 apácazárdában pedig 9917 apáca. A barátkolostorok akkori vagyonát 195 millió frankra becsülték — az apácazárdákét pedig 444 millió frankra (összesen 642 millió frank). 1896 év végén pedig 244 barátklastrom volt 4858 baráttal, vagyonuk 539 millió frank értékű. Az apácazárdák száma 1498-ra emelkedett és 26,228 apáca él bennük a vagyonuk 1.118,000,000 frank. Tehát a belga zárdák vagyona ezerhatszázötvenhét millió frankra van becsülve, de valószínűleg több ennél is. (Cs. L.) * Szeminárium a kath. sociologia számára. »Mindenki tudja, — mondja a Religio — hogy a német országi kath. klérus mennyit tesz a mindinkább terjedő sociáldemokrácia feltartóztatására. A klérus élén áll a porosz episkopátus, mely minden tőle telhetőt elkövet, hogy a papságot ebbeli kötelessége teljesítésére serkentse. Most is hatalmas lépésre szánta magát ez a püspöki kar*. Ugyanis, hír szerint a porosz püspököknek augusztus 20-án Fuldában, szt. Bonifácz sírjánál tartott értekezlete programmjába vette, hogy a klérus számára Berlinben egy olyan főiskolát alapítanak, a melyben sociálpolit.ikai tudományokat tanítanak. Az új főiskola hallgatói kolostorban fognak élni, de azért a katholikus irányú egyesületekben és a népgyűléseken is részt fognak venni. A püspökök azt tervezik, hogy a tehetségesebb papokat három éven át fogják itt tanítani a sociális tudományokra. E hír olvasására a Krisztusnak szava csendült meg lelkünkben, a melyet mi hozzánk, az ő igazságának szószólóihoz intéz: »Ti vagytok a világnak világossága!... Ti vagytok a földnek sava!« S nálunk is világosság nélkül való szűkölködés van a nehéz és fényegető társadalmi kérdések megoldásában ; sóra van szükség, a mely megizesítse az életet. * A Krisztus földi helytartójának, a római pápának szemében a lélek minden kincsénél többet érne még a régi pápai uralom visszaállítása. »Az én országom nem e világból való« — mondja az Úr — s az ő csalhatatlan utódja e világból való országáért nem szűnik meg keseregni. A végtelennek tetsző fogság — írja egy németországi ultramontán lap — nem régen igen kézzel fogható bizonysággal tűnt fel magának a pápának is. Ugyanis, egy nap a vatikáni kertbe ment ki a szent atya, a hol leült egy fa alá. Ott üldögélt elgondolkozva, a mikor egyszerre, váratlanul as eső kezdett cseperegni. Kérték, hogy vonuljon vissza s a szent atya elkomolyodva, nehéz szívvel szólt: hagyjatok békét, hadd élvezzem az eső hullását/ hiszen olyan régen nem gyönyörködtem benne. Mennyire el lehetett keseredve a szent atya e szavak mondásakor, ha visszagondolt Carpinetorra, a hol bölcsője ringott, Perugiára, a hol pompás érseki palotája volt, Rómának bazilikáira s fejedelmi birtokaira, a melyeket soha nem birtokolhat. Rá nézve a paradicsom, Itália, elzárt kert, a melynek falai közé van temetve s legfölebb egy pár fát láthat benne. Szegény szentséges atya! Képzelhető, mennyire sajnálják őt imádói, annak a német újságnak buzgó olvasói. Mi is sajnáljuk szegényt, hogy ilyen rosz gondolatok háborgatják, mert nekünk, ha az eső váratlanul kezd cseperegni, nem az jut eszünkbe, hogy milyen rossz a világ, hanem, hogy jó az Isten, a ki kibocsátja az eső termékenyítő erejét, hogy a szomjas föld megelégíttessék azzal. * Az erkölcstelen sajtó megfékezése. A legutóbbi számban közöltük, hogy a francia kormány semmit sem tesz az erkölcstelen sajtó megfékezésére. Most vettük a hírt, hogy a senatus az 1882-iki törvény kiegészítésére egy javaslatot fogadott el, miszerint az erkölcstelen tartalmú iratok, könyvek és képek terjesztése egy hónaptól két évig terjedhető fogházzal és 100—500 frank pénzbirsággal büntetik. De, hogy az a javaslat törvény erejére emelkedjék, még a kamarának is el kell azt fogadnia. (Cs.) * A wáldensi egyháznak Károly Albert király adta meg a szabad vallásgyakorlatot 1848. február 17-én. A mint szabadon mozoghattak e sokat szenvedett kisded egyház tagjai. Olaszország evangelizációjához fogtak. Hü és buzgó munkájuk sikerrel biztat. 1848-ban 15 waldensi gyülekezett volt 16 lelkészszel. Ma pedig 93 lelkészük van otthon és külföldön. Ugyanis az Amerikába és Afrikába letelepült olaszok között 14 lelkészük munkál. Gyülekezeteik a Alpesektől Siciliáig elnyúlnak, valamint Korsika és Sardinia szigeteken is nyertek követőket. A »táblának* nevezett, lelkészi administrafio alá a 14,528 lelket számláló anyaegyház tartozik 42 lelkészszel. Olaszország evangélizáciőját ma tulaj donkép egy társulat vette kezébe, melynek elnöke Prochet Máté. A társulat 138 lelkészt, evangélistát, tanítót és kolportört foglalkoztat. A tagok száma 5419, a hallgatók száma ünnep és vasárnapokon hatvanezerre tehető, vasárnapi iskolájukban 6674 gyermek tanul. (Cs.) * A spanyol regens-királynó'nek június 10-én nyújtotta át a madridi nuntius a pápától küldött, gyémántokkal, rubinokkal és smaragdokkal kirakott arany rózsát. Egyúttal áldását is küldötte és elismerését fejezte ki a királynő bátorsága fölött, melyet a nagy próbáitatások között kimutatott. Az a megpróbáltatás pedig az, hogy a spanyolok a több évóta tartó kubai és filippini lázadást tízszeres erővel sem képesek elnyomni. »A dicsőséges katholikus nemzet* — mint a pápa nevezi a spanyolokat — úgy látszik oly helyzetbe jutott, mely egyértelmű a morális csődbe jutással. Bajaikon az arany rózsa ép oly keveset segítend, mint a miképen nem használt a Kubában harcoló seregnek, a hozzájuk küldött pápai áldás. (C-.) * Az északnémetországi missziótársulat június 16-án Brémában ünnepelte a nyugot-afrikai rabszolgapartokon való működésének 50 éves jubileumát. E félszázad alatt 64 férfi és nő misszionárius hunyt el ott a munkamezőn. Ez időszerint 34 misszionárius munkálkodik ott, a nőkkel, diakonisszákkal és tanítónőkkel együtt.