Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-24 / 4. szám

nyilvánosak, a melyek különböző gyárakban dolgozók számára állítvák. A zártkörűeknek határozott előnyük az, hogy közvetlenül magának a gyárosnak felügyelete alatt egészen családias jellegűek s rendkívül súlyt fektetnek a vallásos nevelésre. Rendesen egy diakonissa a vezető. Itt némi csekély díjért teljes ellátást élveznek a munkásnők s a bennlakókon kívül ocla senki be nem mehet. Az esti órákban kézi vagy házi munkával foglalkoznak. Minden napot házi .ájtatossággal kezdenek ós végeznek. Vasárnap istentisztelet, meg felolvasás és társas szórakozás (énekóra) az ünnep szentelése. E zártkörű otthonokban még a gyári munkában is adnak oktatást, valamint írásban, olvasásban stb. Ez persze a különböző gyárakban dolgozó nőkre nézve mind nem lehetséges a számukra állított otthonokban. Hát nálunk ki kérdi meg, hogy a mi munkásaink ós munkásnőink mit csinálnak ? Milyen a lakásuk? Es van-e csak egyetlen hely is széles Magyarországon a munkásosztály számára, a hol szabad idejét eltölthesse a kávéházakon, korcsmákon és lebujokon kívül ? Ott a hosszú vasárnap délután — azt valahogy agyon kell ütni ! Ha nem lehet nemes szórakozásban, agyonütik dorbézolással és sokszor a vasárnap délutánnal együtt agyon verik egymást is. Tessék meg kérdezni a mentő-egyesületet; majd az elmondja a munkaszünetes vasárnapok történeteit. Igen a munkaszünetes vasárnapok ! Szinte jobb volna, ha nem volnának azok, ha egyszersmind a munkaszünet meg nem szenteltetik. A vasárnapra feltétlenül szükség van, még ha ezt tisztán társadalmi szempontból veszszük is. Vasárnapi nyugalom nélkül az emberek erői nagyon hamar elhasználtatnak és a családi élet is a nép munkásosztályánál teljesen elhanyagoltatik a szakadatlan munka között. Nagyon bölcs volt a vasárnapi munkaszünet törvényben való kimondása; de most már az egyháznak kell gondoskodnia, hogy a vasárnap meg is szenteltessék. Erre a célra alakult a külföldön pl. a »Schweizer Gesellschaft für Sonntagsheiligungcc, a »Feierabend Verein«, a vasárnapi egylet nők számára stb. A vasárnap megünneplésének legkiválóbb példáját Skócia nyújtja, a hol igazán az Urnák napja ez. Teljesen szünetelő munka ós zsúfolt templomok. Pihenése a testnek és erőmerítése a léleknek. Ehhez természetesen magának az egyháznak is igen sokoldalú működése szükséges, nemcsak az az egyoldalú, a mi nálunk folyik. Városokban szükséges az ú. n. városi misszió, falvakban a gyülekezet ápolása (Gemeinde-Pflege) és mindenütt a biblia- és vallásos iratok terjesztése, valláserkölcsi felolvasások ós bibliai órák tartása. a különböző egyleti tevékenység ós a keresztyénség védelmére irányuló előadások, a melyek mutassák ki a mai tudás világánál a keresztyénség alapjainak igazságát úgy a nép, mint a műveltebbek előtt. Hadd szóljak még néhány szót ezekről. A városi misszió úttörője, Nasmith Dávid volt, a ki Glasgowban 1826-ban nyolc városi miszszionáriussal kezdte meg a munkát. A londoni városi misszió 1835-ben alakult meg s sokáig állott ennek az ólén Lord Shaf'tesbury. Ma körülbelül 400 ilyen misszionárius dolgozik Londonban a legkülönbözőbb társadalmi osztályok között (katonák, munkások, kocsisok, prostituták, rendőrök, elhagyott gyermekek stb.). Itt a városi miszszió az egyháztól külön van szervezve. A miszszionárius azt az utasítást veszi : »Látogassa meg az Önnek kijelölt kört, hogy ott terjeszsze a Krisztus váltságának ismeretét ós hogy minden lehető módon jót tegyen velük. Olvassa előttük a bibliát s felolvasás s beszélgetés közben mutassa fel az ember bűnösségét, a hit által való megigazulást, a megtérés szükségét, és a szent életben való járást. Kösse mindenkinek lelkére a szent könyv tanulmányozását, a nyilvános istentiszteletek látogatását s vésse a szülők szivébe, hogy gyermekeiket becsületesen neveljók« stb. (L. Scháfer i. m.) Németországon az egyház szervezte a városi missziót. A legjelentékenyebb munkát e téren Berlin fejti ki ; de van szervezett városi miszszió még Stuttgartban, Drezdában, Frankfurt a/M.ban, Lipcsében,Magdeburgban,Karlsruheban, Münchenben, Königsbergben stb. E városi missziókban futnak össze a testi és lelki nyomor enyhítésére törekvő munkák szálai. Az egyesületi lelkész az egész városi misszió személyes központja, az egyesületi ház a gyűlhelye. Egy-egy ily épületben a lelkész lakásán kívül van egy nagyobb ós több kisebb terem összejövetelek, bizottsági és választmányi gyűlések tartására stb. A legkülönbözőbb "egyesületek jönnek itt össze, hogy így is kifejezzék törekvéseik egységét. A misszionáriusok jelentései tárják azután fel a jelentkező és segítségre váró bajokat. S a míg így segítenek az egyletek öntudatos munkájában, önálló feladatuk az, hogy igyekezzenek az egyház számára minél többeket megtartani, sőt megnyerni ós biblia-magyarázatok tartásával, beszélgetésekkel, vasárnapi iskolákkal, jó könyvek terjesztésével ós az iljúság gondozásával. Az ő feladatuk az elbocsátott fegyencek körül is a szeretet munkáját gyakorolni; a szegényeket, erkölcsileg bukottakat stb. gondozni. A bibliákat a bibliaterjesztő társulatok, a vallásos iratokat pedig az ú. n. Tractatus-társa-