Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-22 / 34. szám

* A francia erkölcstelen irodalom pusztításairól jának erkölcsi megújhodásával. Ki szólalt föl mellette? megdöbbentő képet rajzol a »Journal religieux* a francia erkölcs nemesítő egyesület titkarának közelebb megjelent brosürje alapján. Nevezett lap a kormány és a nép közönyössége felől való jogosult panasza után ezeket írja: »A nagy napi lapok mellett apróbb iratok, újságok, brosürök, alamanchok a szennyes dolgok egész áradatát öntik a népre. E lapok 60—70 ezer példányban jelennek meg. Az el nem árusított számokat a népiskolák és gimnáziumok növendékei és ifjú munkások között osztják ki. Már 1882-ben panaszkodott a miniszter, hogy Páris iskoláinak ajtai előtt naponként 30 ezer példány erkölcstelen lapot osztanak ki ingyen. Azóta e szám nem apadt. Nem régiben jelenté ki Bérenger képviselő a senatus előtt: »nincs város, nincs íalu az országban, a hova a szennyes irodalom be ne hatolt volna. A posta bizonyos napokon óriási menynyiséget, némelyikből 20—30 ezer darabot szállít«. Ha naponként 30 ezeret számítunk belőlük Párisra és ugyanannyit a vidékre, úgy évenként 18 millió jut Franciaországra. Ha egy példány csak két személyre volna is rontó hatással évek során sok millióra megy a számuk. Itt van az államot és társadalmat elárasztott romlottság forrása. Ez a pestis mindenfelé elterjedt. Színházak, kávéházi concertek, falragaszok, könyvek: mind inficiálva vannak. A közönségnek pedig még a női része sem undorodik tőlük. Mert pl. a »Moulin Rouge*-nak évi bevétele 600 ezer frank. E lapok címei is eléggé tájékoztatnak bennünket. Neveik : »fekete kutya*, »a sülyedtek*, »döglött patkány«, »a Pokol« »a semmi*, »a gyilkos ajándék« etc. Azt mondja ezekről Sarcey, hogy »olyan dolgok vannak bennök, a miktől még egy majom is elpirulhatna*. A francia irodalmat Gerard, így jellemzi: »a XVII. század irodalmában az erény uralkodott, a XVIII. századéban a felvilágosultság, századunk elején a sentimentalismus, a mostaniban pedig a legalacsonyabb és közönségesebb indulatok«. Gaufrés, az említett brosür szerzője így szól: »oly mélyre sülyedtünk, a milyenre csak lehetséges. Már tíz éve beszéltek arról, hogy ifjúságunkat a gonosz szenvedélyek lehellete megérintette és az úgy viszi őket tobzódásba, mint a juhokat a mészárszékre viszik. Ez a lehellet ma már viharrá vált. Ez irodalom eredménye a teljes erkölcsi romlottság*. Egy politikai vétségért Uj-Kaledoniába deportált egyén, azt állítja, hogy a közönséges vétkesek kivétel nélkül ifjú korukban kicsapongókká lettek és így sülyedtek alább és alább. Gaufrés szerint ez a rontó és gyalázatos irodalom 1870 óta vett nagy lendületet. És így sóhajt fel: »Vajha a sajtó emberei a franciákat inkább megvilágosítani és erősíteni igyekeznének, nem pedig enerválni és megmérgezni ... de ők irodalmi sikereiket a francia erkölcs romjaira alapítják*. Népünk, mondja tovább, erkölcsi tunyaságba sülyedt. Nincs senki, a ki intené, visszahívná, megmentené, ha a jó útról letér. Hát nincs kormány, miniszter, vezérlő értelmiség? már nem betegség, romlás, hanem a halál fenyeget; de a hivatottak részéről semmi figyelmeztetés nem hangzik! Csak egyedül Bérenger gondol hazá-A miniszterek hallgattak. Miért? Azt hiszem, ha valaki őket felkérné, hogy elnökölnének egy mértékletességi értekezleten, nem fogadnák el, hogy népszerűségüket el ne veszítsék«. (Cs. L) * Sajtóhibaigazítás. Lapunk 33. számában közölt > Még egyszer Irodalmi Társaságunk érdekében« című cikk 2-ik hasábján felül- óraadatokat helyett óraadókat; alul, zárójelben: tanár helyett tag; a 3-ik hasábon a 2-ik bekezdés végén: szerepeltessem helyett szerepeltettem; a 4-ik hasábon az utolsó bekezdésben: tartalmáról helyett tartalmával olvasandó. Pályázat rendes rajztanári állásra. A hódmezö-vásárhelyi állami segélyben részesülő ev. reform, főgimnáziumban megüresült rajztanári állásra pályázat hirdettetik. E tanszékkel az I — IV. osztályokban a rajzoló mértan, az V—VlII-ikban a görögpótló rajz és ábrázoló mértan, az I. és II-ik osztályokban a szépírás tanítása van összekötve. Heti tanórainak száma: 20—22. Ha a megválasztott tanár az önkényt vállalkozó tanulóknak a szabadkézi rajzot is tanítja: minden egyes vállalkozó tanulótól egy évre 3 frtot szedhet. Megjegyezzük, hogy a megválasztott tanár szükség esetében még a tanszakával rokon más tantárgy tanítására is köteles vállalkozni. E tanszék betöltése a fentartó egyházi elöljáróság kijelölése alapján a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium jogkörébe tartozik. A rendes tanár évi javadalma 1200 frt törzsfizetés, 250 frt lakbér és öt izben emelkedhető 100 frtos ötödéves pótlék, évnegyedenkinti részletekben előre kiszolgáltatva. Megjegyezzük, hogy főgimnáziumunkban a lakbér és ödödéves pótlék illetéken felül van négy 1400 és négy 1600 frtos törzsfizetéssel díjazott tanszék, a melyekre a fokozatos előléptetés alkalom adtával történhetik. Ha azonban a tanszékre nem okleveles tanár alkalmaztatik, egy vagy két évre szintén évnegyedenkinti részletekben kiszolgáltatandó 900 frt díjazást nyer. Csak ev. reform, vallású egyének pályázhatnak s a megválasztott rendes tanár is egy évi próbaidő után rendszeresíttetik. A megválasztott rendes tanár az országos tanári nyugdíjintézetnek a törvény értelmében jogos és kötelezett, tagja. A pályázók vallásukat, életkorukat, végzett tanulmányaikat, képesítettségöket, egészségi állapotukat, eddigi szolgálatukat és hadkötelezettségüket igazoló okleveleiket és bizonyítványaikat f. évi szeptember 8-ilcáig bezárólag alólirott elnökséghez adják be. A megválasztott tanár hivatalát szept. 8-án tartozik elfoglalni, Hód-Mező-Vásárhelyen, 1897. augusztus hó 16-án. Szeremlei Sámuel, 1—2 a fentartó egyház lelkész elnöke. H0RNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPRSTBN.