Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-17 / 3. szám

1. Az Erdélyi .János-féle alapszó rendszer nyomán minden közmondás annyi alapszó keretében fordul elő, a hány alapszó van benne, pl. »Nem mind arany, a mi fénylik« előfordul az »arany« és a » fénylik « alapszó keretében. 2. A munka magában foglalja mindazon közmondásokat is, melyek Erdélyi gyűjteményének kiadása óla egyes munkákban megjelentek. Tehát e tekintetben is teljesebb, mint az Erdélyi munkája, mert ebben 9000 közmondás van összegyűjtve, Margalits pedig 20,000-et igér. 3. Minden közmondásnak megnevezi a gazdáját, nevezetesen, hogy ki és hol használta először. 4. A gyűjteménybe fel vannak véve a közmondásszerű szólások is, mert ezek többnyire közmondás-töredékek vagy közmondások magvai. — A maga nemében értékes könyv négy íves havi füzetekben jelenik meg s füzetenként 40 krért Kókai Lajosnál (Budapest, Károly-utca 1.) rendelhető meg. ** Magyar irók élete és műnk ái. E nagybecsű irodalomtörténeti füzetes vállalatból, melyet a magy. tud. Akadémia megbízásából Szinnyei József ír, megjelent az V. kötet 4. füzet, melyben a »Jedlicska-Jókai* címszavak közötti írók vannak ismertetve az ismert módszer szerint: az írók életrajzi adatai, munkáik jegyzéke és a róluk szóló adatok. E füzetnek csaknem felét a Jókai Mórra vonatkozó adatok foglalják el. Kívüle nevezetesebb írók a füzetben : Jedlik Ányos a fizikus, Jekelfalussy József a statisztikus, Jendrassy Ernő és Jenő orvosok, Jerney János a nyelvész, Joannovics György a nyelvész stb. Az eddig megjelent 41 füzet 9209 életrajzot foglal magában. Ára füzetenként 50 kr., megrendelhető Hornyánszky Viktor könyvkiadóhivatalában. ** Remény. A csermői ref. templom és iskola fölszentelésének évfordulója alkalmából kiadta Vadas Gyula csermői ev. ref. lelkésztanító. Arad, 1896. 17 lap, ára 40 fillér, a tiszta jövedelem fele a templom belső fölszerelesére fog fordíttatni. — Tartalma: a csermői reform, templom és iskola építésének története; imádsága csermői templom avatására Széli Kálmán esperestől; ezredévi imádság Vadas Gyulától; kimutatás a templomra és iskolára tett adományokról. E G Y HÁ z. Népesedési mozgalom a legnagyobb magyar református egyházban. Debrecenben a mult 1896-ik évben született összesen 1700 ev. ref. gyermek, meghalt 1432 ev. ref. egyén. Születési (öbblet tehát 368. Egybekelt 363 pár, ebből 62 pár vegyes vallású. Ez az eredmény mutatja, hogy a házasságra lépők közül alig van egy is, a ki az egyház áldását ki nem kérte volna. Az egyházi anyakönyv szerint a debreceni ev. ref. egyház híveinek jelenlegi száma 44,192. Egyházi aranykönyv. Debrecenben néhai Boros László 500 frtot hagyományozott az evang. ref. tanítók ottani árvaházára. Ugyanott néhai Szentesi János és neje Szilágyi Mária a nőegyletnek 300 forintot, az ev. ref. ispotálvi pénztárnak 150 forintot., az ispotálvi szegények temetkezési alapjára végrendeletileg szintén 150 forintot hagyományoztak. A kisszentmiklósi ref. egyházból írják: özvegy Laki Jánosné az egyház közszükségeire 10 frtot, ugyané célra öreg Barsi András egyháztag, halála után kifizetendő 50 frtot ajándékozott. Rudnyánszky Kálmán róm. kath. vallású földes úr 50 forint szövetkezeti részvényének évi osztalékát egyszer s mindenkorra egyházunknak ajánlotta. Ugyanő, az iskolánk padlóztatására 10 frtot ajánlott fel, mely példán községi testületünk felbuzdulva e célra 20 forintot vett fel az 1897. évi költségvetésbe. így remélhető, hogy a 101 rendes iskolás által látogatott, máskülönben elég célszerű tantermünk Isten segedelmével a folyó évben padlózva is lesz. Az ó-budai reform, anyaegyház 1896. évi jövedelmeinek és kiadásainak kimutatását, valamint a fizető és nemfizető egyháztagoknak névjegyzékét kaptuk egy kis füzetben. E szerint a gyülekezet lélekszáma 1579, született 63, meghalt 34, konfirmáltatott 22, eskettetett 11 pár, kitért 3. Az egyházi adózás kulcsa: honorációr fizet 3 frt egyházi adót és 1 frt domesztikát; fekvőséggel bíró egyháztag 2 frtot és 30 krt; fekvőséggel nem biró 1 frt 20 és 10 krt; özvegy vagy vegyesházas nő 50 krt. A gyülekezet összes bevétele 4685 frt 60 kr., miből az egyházi adó csak 288 frt 50 kr , a székesfőváros segélye 1200 forint volt; összes kiadásai 3349 frt 4 kr., miből 1200 frt a lelkész, 720 frt a katekheta fizetése. Örömmel látjuk, hogy a gyülekezet a lelkész hirdetési és esketési stóla-veszteségét évi 180 frttal kárpótolta. A gyülekezet lelkipásztora Mészáros Sámuel, főgondnoka Csilléry Dávid. ISKOLA. A sárospataki főgimnázium államsegély-kérdése egyre nagyobb és szélesebb körben képezi érdeklődés tárgyát, s mind több és több azok száma, a kik a főiskola jelenlegi állapotának tarthatatlanságát hangsúlyozzák. Lapunk mult évi 52. számában megjelent cikkem óta a »Sárospataki Lapok* hasábjain Debreczeni Bertalan, a sárospataki főiskola jogigazgatója, a ki mint ilyen, bizonyára a legkompetensebb egyén arra, hogy e fontos kérdésben teljes alapossággal és részletesen nyilatkozzék : egy minden tekintetben figyelmet érdemlő cikksorozatot kezdett meg, a mely már az eddig megjelent közleményekből Ítélve is, teljesen igazat ad Lapunkban megjelent soraimnak. Debreczeni, kinek szavai a jelen kérdésben különösen nagy horderejűek: a leghatározottabban az állami segélyezés mellett foglal állást, pontról-pontra megcáfolván az államsegélyt mereven ellenző Búza J. állításait. Múltkori számban nem szóltam a főiskola jogakadémiájáról; pedig, hogy e téren is alapos és mielőbbi reformokra volna szükség, azt nem lehet elvitatni. Alaposabb kifejezéssel élve: ez a fakultás — mondhatni — nagyon sokat elhúz a a főiskola »zsírjából* s mégis — édes — kevés hasznát látja a kollégium. Vannak, a kik, mint Czinke J. néhány cikkében, a sárospataki jogakadémia megszüntetését óhajtják. E kérdésről különben más alkalommal szólunk. Kriton.