Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-01 / 31. szám

a környezetről se feledkezik meg. Élénken szemlélteti azon eseményeket, melyek a szivet elkeserítik, ajka dalra nyí­lik reggel és este, jó és balsorsban, békében és háború­ban. Dalainak ez a sokoldalúsága s az a körülmény, hogy a bennök kifejezett érzelmek nemcsak a sajátjai, hanem embertársainak is közös tulajdonát képezik: ezek az okai hogy Gerhardt mindenütt, mindenkinél szives fogadtatásra talál, mert dalaiból lelki békességet, boldog reményt és jóltevő enyhületet meríthet mindenki. (Vége köv.) Adorján Ferencz. ISKOLAÜGY. Általános elvek népiskolai tantervünk reviziójára nézve. Az ev. ref. tanítók orsz. egyesülete választmányának 1897. június 9-én H.-Böszörményben tartott eló'értekezletén, előterjesztve. Mutat­ványul a megújított »Tanítók Lapjá«-ból. 1. Tantervünk a mennyire protestáns egyházi isko­lánk speciális célján (t. i. az általános embernevelés lénye­gében a vallásosságot és pedig a positiv ev. ref. valláshoz való erős ragaszkodást s a tiszta, hamisítatlan protestáns gondolkodást, szellemet érvényre juttatni) megengedi, alkal­mazkodjunk az állami tantervhez. Ezért bevárandó az új állami tanterv megalkotása, mielőtt mi új tanterv készí­téséhez fognánk. Azonban a célból, hogy felfogásunk, gondolkozásunk ezen iskolaügyünk belső, intenzív fejlődé­sére oly igen fontos kérdés felett folyó eszme küzdelembe bevitessék: szükséges már most állást foglalni, véleményt alkotni s azt publikálni. 2. Az általános elvet a népiskolai tanterv készíté­sénél a népiskolai nevelés s tanítás célja határozza meg. 3. A népiskola céljának megállapításánál szem előtt tartandó, hogy a népiskola a közoktatási intézményeknek nem egy tagozata, hanem egy külön, speciális, önálló egész. A mint neve is mutatja, a nép minden más társa­dalmi osztálylyal szemben összemérhetlen túlsúlyban levő tömegének van hivatva megadni a közélet nagy munka­terére az erkölcsi s értelmi útravalót.! 4. E cél, ref. népiskolánkat illetőleg, szerintem rövi­den összefoglalva, következőkben határozható meg: a) Általános (minden tan- és nevelő-intézettel kö­zös) cél: Az ember összes értelmi s erkölcsi tehetségeinek, erőinek összhangzatos kifejtése s művelése. b) Szakirányú cél: Az emberi műveltség fundamen­tumát képező alapismeretek nyújtása, lehető tökéletes be­gyakorlása. Előkészítés a gyakorlati életre, azon vidék népeinek foglalkozását tekintve, melynek területén a nép­iskola működik. c) Speciális cél: vallásos, ev. ref. egyházunkhoz, vallásunkhoz hű egyháztagok nevelése. d) A test erőinek, épségének, ügyességének fentar­tása s fejlesztése. Az 1-ső célt röviden: szellemi s erkölcsi képzésnek, a 2-dikat: az életre szükséges ismeretek közlésének, a 3-dikat: vallásosságra nevelésnek, a 4-iket testi nevelés­nek nevezhetjük. Az «) alatt említett cél munkálása a tantervbe fel­vett tantárgyakkal, azok mennyiségével és terjedelmével csak annyiban függ össze, amennyiben úgy a szellemi, mint az erkölcsi képzés annál tökéletesebb, minél több oldalú. E cél szolgálatában áll minden tantárgy a tana­nyag megfelelő feldolgozása s megfelelő módszer mellett. A b) alatt említett cél teszi a népiskola legfontosabb tantárgyaivá az írást, olvasást, számolást s csak ezután sorozhatok azon humán- vagy reál-irányú ismeret-ágak elemei, melyek részint a társadalmi s politikai, részint a természeti világ jelenségeinek megértésére, azokhoz való viszonyának megismerésére és azokhoz való alkalmazko­dásra vezetik a leendő embert. Végül jöhet a növendékek túlnyomó többségének polgári foglalkozásához alkalmaz­kodó tanítás, vagyis a szoros értelemben vett szakirányú oktatás. A c) alatt említett cél szolgálatára rendelvék a tan­tervbe felvett vallástani tananyagok. Ad) alatt említett cél pedig azt teszi a népiskola kötelességévé, hogy necsak tartózkodjék mindentől, a mi a növendékek testi fejlődésére hátrányos lehetne, hanem keresse a megfelelő eszközöket s módokat, melyek azt elősegítik. * Ha már most a népiskola jelenlegi tagolását, t. i. a hat évig tartó mindennapi s a hároméves ismétlő tan­folyamot tekintem, az előbb vázolt célokat tartva szem előtt, következő elvi osztályozást állapítom meg: I. Az a) alatt említett, mint domináns cél szerepelne a népiskolai képzés egész folyama alatt. II. A b) alattiakat három részre osztom. Az írás­olvasás és számolás lennének a négy alsó osztály legfőbb tárgyai. Minden más ismeretanyag — kivéve a vallás­tani anyagot — ezekkel kapcsolatban, ezek keretében nyújtatnék. Az V—VI- dik osztályban előtérbe lépne az általá­nos műveltség alapelemeit felölelő terjedelemben a humán és reál ismeretek rendszeres tanítása. Ezen osztályokban már a szorosan vett szakirányú oktatás is kezdetét venné, de csak előkészítő jelleggel, főként arra való tekintettel, hogy a növendékek leendő polgári foglalkozásuk történel­mét nagy vonásokban megismerjék, annak becsülésére s egyes kiváló egyének példáinak felmutatása által annak belátására vezettessenek, hogy a folytonos haladás, figye­lés s értelmi működés minden foglalkozási körben a bol­dogulás kulcsa. Az ismétlő iskolában egészen a szakirányú oktatás lépne előtérbe. III. A c) alattiakra nézve három fokozatot külön­böztetek meg: az alap, épület, betetőzés fokozatait. Az alaprakás a négy alsó osztály feladata. Az épü­let (positiv vallásos ismeretek) az V—Vl-dik osztályban

Next

/
Oldalképek
Tartalom