Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-01 / 31. szám

a környezetről se feledkezik meg. Élénken szemlélteti azon eseményeket, melyek a szivet elkeserítik, ajka dalra nyílik reggel és este, jó és balsorsban, békében és háborúban. Dalainak ez a sokoldalúsága s az a körülmény, hogy a bennök kifejezett érzelmek nemcsak a sajátjai, hanem embertársainak is közös tulajdonát képezik: ezek az okai hogy Gerhardt mindenütt, mindenkinél szives fogadtatásra talál, mert dalaiból lelki békességet, boldog reményt és jóltevő enyhületet meríthet mindenki. (Vége köv.) Adorján Ferencz. ISKOLAÜGY. Általános elvek népiskolai tantervünk reviziójára nézve. Az ev. ref. tanítók orsz. egyesülete választmányának 1897. június 9-én H.-Böszörményben tartott eló'értekezletén, előterjesztve. Mutatványul a megújított »Tanítók Lapjá«-ból. 1. Tantervünk a mennyire protestáns egyházi iskolánk speciális célján (t. i. az általános embernevelés lényegében a vallásosságot és pedig a positiv ev. ref. valláshoz való erős ragaszkodást s a tiszta, hamisítatlan protestáns gondolkodást, szellemet érvényre juttatni) megengedi, alkalmazkodjunk az állami tantervhez. Ezért bevárandó az új állami tanterv megalkotása, mielőtt mi új tanterv készítéséhez fognánk. Azonban a célból, hogy felfogásunk, gondolkozásunk ezen iskolaügyünk belső, intenzív fejlődésére oly igen fontos kérdés felett folyó eszme küzdelembe bevitessék: szükséges már most állást foglalni, véleményt alkotni s azt publikálni. 2. Az általános elvet a népiskolai tanterv készítésénél a népiskolai nevelés s tanítás célja határozza meg. 3. A népiskola céljának megállapításánál szem előtt tartandó, hogy a népiskola a közoktatási intézményeknek nem egy tagozata, hanem egy külön, speciális, önálló egész. A mint neve is mutatja, a nép minden más társadalmi osztálylyal szemben összemérhetlen túlsúlyban levő tömegének van hivatva megadni a közélet nagy munkaterére az erkölcsi s értelmi útravalót.! 4. E cél, ref. népiskolánkat illetőleg, szerintem röviden összefoglalva, következőkben határozható meg: a) Általános (minden tan- és nevelő-intézettel közös) cél: Az ember összes értelmi s erkölcsi tehetségeinek, erőinek összhangzatos kifejtése s művelése. b) Szakirányú cél: Az emberi műveltség fundamentumát képező alapismeretek nyújtása, lehető tökéletes begyakorlása. Előkészítés a gyakorlati életre, azon vidék népeinek foglalkozását tekintve, melynek területén a népiskola működik. c) Speciális cél: vallásos, ev. ref. egyházunkhoz, vallásunkhoz hű egyháztagok nevelése. d) A test erőinek, épségének, ügyességének fentartása s fejlesztése. Az 1-ső célt röviden: szellemi s erkölcsi képzésnek, a 2-dikat: az életre szükséges ismeretek közlésének, a 3-dikat: vallásosságra nevelésnek, a 4-iket testi nevelésnek nevezhetjük. Az «) alatt említett cél munkálása a tantervbe felvett tantárgyakkal, azok mennyiségével és terjedelmével csak annyiban függ össze, amennyiben úgy a szellemi, mint az erkölcsi képzés annál tökéletesebb, minél több oldalú. E cél szolgálatában áll minden tantárgy a tananyag megfelelő feldolgozása s megfelelő módszer mellett. A b) alatt említett cél teszi a népiskola legfontosabb tantárgyaivá az írást, olvasást, számolást s csak ezután sorozhatok azon humán- vagy reál-irányú ismeret-ágak elemei, melyek részint a társadalmi s politikai, részint a természeti világ jelenségeinek megértésére, azokhoz való viszonyának megismerésére és azokhoz való alkalmazkodásra vezetik a leendő embert. Végül jöhet a növendékek túlnyomó többségének polgári foglalkozásához alkalmazkodó tanítás, vagyis a szoros értelemben vett szakirányú oktatás. A c) alatt említett cél szolgálatára rendelvék a tantervbe felvett vallástani tananyagok. Ad) alatt említett cél pedig azt teszi a népiskola kötelességévé, hogy necsak tartózkodjék mindentől, a mi a növendékek testi fejlődésére hátrányos lehetne, hanem keresse a megfelelő eszközöket s módokat, melyek azt elősegítik. * Ha már most a népiskola jelenlegi tagolását, t. i. a hat évig tartó mindennapi s a hároméves ismétlő tanfolyamot tekintem, az előbb vázolt célokat tartva szem előtt, következő elvi osztályozást állapítom meg: I. Az a) alatt említett, mint domináns cél szerepelne a népiskolai képzés egész folyama alatt. II. A b) alattiakat három részre osztom. Az írásolvasás és számolás lennének a négy alsó osztály legfőbb tárgyai. Minden más ismeretanyag — kivéve a vallástani anyagot — ezekkel kapcsolatban, ezek keretében nyújtatnék. Az V—VI- dik osztályban előtérbe lépne az általános műveltség alapelemeit felölelő terjedelemben a humán és reál ismeretek rendszeres tanítása. Ezen osztályokban már a szorosan vett szakirányú oktatás is kezdetét venné, de csak előkészítő jelleggel, főként arra való tekintettel, hogy a növendékek leendő polgári foglalkozásuk történelmét nagy vonásokban megismerjék, annak becsülésére s egyes kiváló egyének példáinak felmutatása által annak belátására vezettessenek, hogy a folytonos haladás, figyelés s értelmi működés minden foglalkozási körben a boldogulás kulcsa. Az ismétlő iskolában egészen a szakirányú oktatás lépne előtérbe. III. A c) alattiakra nézve három fokozatot különböztetek meg: az alap, épület, betetőzés fokozatait. Az alaprakás a négy alsó osztály feladata. Az épület (positiv vallásos ismeretek) az V—Vl-dik osztályban