Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-25 / 30. szám

RÉGISÉGEK. A dunántúli ág. hitv. ev. egyház 1596-diki hittanának előszava s a eoneordiát aláírt papok névsora. A Prot. Szemle 1891. évi III. és IV. füzetében Mokos Gyula ismertette a dunántúli ág. ev. egyház megalakulását és 1598-diki törvénykönyvét. Közleményében rámutatott a törvénykönyv keletkezésének előzményeire, s annak ki­adási évéről 1598-ról azt mondja, hogy ekkorra már elké­szült a különválni óhajtó evangélikusok agendája, hittana és törvénykönyve. Állítását kétségbevonhatlanul azon tény­re állapítja, hogy az Agenda és a Hittan 1598-ban látott napvilágot. Ez történeti tény; de tévednénk, ha a hittan elkészülési évének is 1598-at tartanánk. Már két évvel előbb 1596-ban készen volt az. A dolog természetéből következik, s a kálvini elve­ket valló Bevthével folytatott csatározások is arra valla­nak, hogy a lutheri irány szóvivői Klaszekovics, Reczés stb. tervszerűen elkészítettek már mindent arra az időre, mikor 1598-ban ismeretes törvényeiket meghozták. Ha nem lett volna egyház, melyet kormányozni kell: a tör­vényre semmi szükség; de mivel már eleget tettek az Agendával és Hittannal az anyaszentegyház tagjainak lelki vezetésére nézve: hátra volt még az egyháznak külső formába való öntése. Erről szólt Mokos fejtegetése, mely úgy vonja maga után jelen közleményt, mint a forrásából elindult csepp a másikat. A hazai reformáció történetéhez, különösen pedig a dunántúli kerület kétfelé szakadásának körülményeihez nyújt becses adatot az említettem Hittan előszava, mely­nek egyetlen fenmaradt példányát a kassai püspök könyv­tára őrizi. Azok után, a miket Mokos elmondott, minden­esetre érdekes lesz az ev. egyház megalakulását előkészítő Hittan bevezetését ismernünk, annyival inkább, mert az valóságos egykorú forrását képezi ama civakodás töréne­tének, s úgy Bevthe István és pártfelei, valamint a dunán­túli két protestáns felekezet viszálvkodásainak ismeretére nélkülözhetlen világot vet. Tartalmát, mivel eddig hozzá­férhetlen volt ezen egyetlen példány, egyháztörténet íróink nem használhatták fel. Nem végezek azért felesleges dolgot, midőn a dunántúli egyházkerület, közelebbről Sopron, Vas és Zala protestáns egyháztörténetére vonatkozó eme fontos adatot, az azt documentáló érdekes névsorral együtt közzé teszem,1 mert eloszlanak ez által mindazon feltevések, tapogatózások, a melyek ezen Hittan nem ismeréséből háramlottak történettudásunkra. A eoneordiát aláírt papok névsorának bevezető sorai­ból meggyőződést szerzünk arról, hogy a Hittan 1596-ban már készen volt, azon egyszerű oknál fogva, mert azon évben írták alá. Az 1598-ban kinyomott »Summája azok­nak az articulusoknak* 78 lelkész nevét tartalmazza, mint aláírókét. Kétségtelen, hogy nem is voltak többen még akkor, az ág ev. hitvalló papok dunántúl, de ez a szám, már elegendőnek mutatkozott arra nézve, hogy Reczés háta megé állva csatasorba lépjenek a nálunk legalább ötszörte több lelkészt számláló kálvini elvűekkel. Maguk bevallják, hogy különváltak tőlünk, s intik a híveket, hogy velük tartsanak. Minden jel arra mutat, hogv az egész Hittant Reczés János senior írta. 1 fíécsey Viktor esztergomi főgimnáziumi tanár úr lekö­telező szívességéből, a ki a kassai püspöki könyvtárt mult évben rendezte, s az unicum könyv bevezetését s a papok névsorát velem közölni szíveskedett, melyért fogadja e helyen is hálás köszönetemet. A munka teljes czíme a következő: >Summaia Azok­nak az Articolosoknak, kikreol vetekeodesek tamadtanak az Augustana Coufessioban való tanettok között és akkik Ez keovetkeozendeo iratban (mely az Eggyessegnek kó­niuebűl Magyar nieluen irattattatott) Isten igeinek felelem­mel megmagyaraztattanak. Ecclesiastici 4. Mind halaiig viaskodgyal az igassagert. es az Isten meg győzi ezted the ellensegidet. Anno M.D.XCVIII. 8. r. A—L4 = 101 /2 ív — 84 számozatlan levél. Colophonja: Nyomtattatott Ke­reszturot Manlius János altal.1 Az érdékes előszó, vagy bevezetés im a következő: »Minden tisztességes és Istenfélő rendeknek, kik egész Magyar országban, s kiváltképpen Sopron, Vasvár és Zala vármegyékben vannak. Az kegyelmes Istentűi sok ideig való jó egésséget, csöndes békességet és örök boldogságot kívánunk, s tisz­tünk szerint való alázatos szolgálatunkat ajánljuk. Visszavonás támadott, a mint tudjátok fejenként Isten­félő népek, kik Sopron, Vasvár és Zala vármegyéket lak­játok, a ti tartománytokban lakozó egyházi rendek között, a hit dolgában, és ez veszedelmes visszavonás utálatos szitkokat, és nyelvvel való ember öldökléseket is szerzett írás által némely személyektől, kikről következendőképpen emlékezünk. Ezen visszavonásnak és abbúl következett szitkok­nak sokan azt tartják, hogy mi legyünk okai, kik ezen közetkezendő irást kezünk Írásával és esküvésünkkel javal­lottuk. Sokan, miultátúl fogva ez a visszavonás köztünk támada, a páspistaságnak nevével is terhelnek bennünket, és ugyanazt tartják a hamis atyafiaktúl elhitettetvén, hogy ebből a mi tudományunkbúi semmi egyéb a pápistaságnál nem következik. S mindezek mellett egyéb gyűlölséges hire­ket és nevezeteket is szólnak felőlünk, hogy személyünket álnokul gyalázván, igaz tudományunkat is gyűlölségessé tegyék. De hogy mind ez világ előtt megtessék, hogy hamis legyen az igazság nem barátinak ilyen felőlünk való értel­mük : im mi Isten lelkének segítségébül megírjuk ezen jelen való írásunkban, rövideden, de igazán a ti tarto­mánytokban való Isten anyaszentegyházának históriáját, hogy abbúl eszökbe vegyék mindenek, kik szakadtak le­gyen el, attúl az igaz tudománytúl, kit a felséges Isten itt a mi édes hazánkban a pápistaságnak sötétsége után kinyilatkoztatott, és kik legyenek a fölvül megnevezett visszavonásnak is okai. Ez után mi legyen a mi tudományunk, hitünk és vallásunk azok felől az Articulusok felől, kikről köztünk vetekedés támadott, az egyességnek könyvéből magyar nyelven, ez Írásban megjelentjük, hogy az is megtessék, ha pápistákká lettünk-e, avagy nem, a mint némelyek álnokúl kárhoztatnak bennünket Mindezeket azért, uraságtokat a mint illik, alázato­san kérjük, ho^'y fejenként uraságtok isteni félelemmel megértse és minket minden hamis vádolások ellen mentsen és oltalmazzon; e végre hogy uraságtok szárnya es oltal­ma alatt, a Krisztusnak idvességes evangyélioma folyhas­son és terjedhessen a mi munkálkodásunk által, sokaknak idvességére és hogy efféle hamis vádolások által a mi tanításunktúl a szegény község ne idegeníttessék, lelkük idvességének nagy kárával. Effelől jó reménységgel levén, így kezdjük el írásunkat. (Folyt, köv.) Thúry Etele. 1 Barna czifrázott s aranyozás nyomait magánviselő bőr­kötésének czímlapján kívül e szavak vannak nyomva: Egregio et vera nobilitate insigni Domino Michaeli Gallen Spectabiliet Mag­nifici Comitis Francisci de Nádasd familiari etc. Dno observan­dissimo. 1598.

Next

/
Oldalképek
Tartalom