Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

Általán véve dicsérettel kell megemlékeznünk a munka minden egyes részéről. A történelmi adatok szigorú tárgyilagossággal soroltatnak fel és sok ügyességet árulnak el. A szerzők sehol szóvirággal nem tömik munkájukat, hanem kellő rövidséggel és a számok döntő bizonyságával érvelnek. Az egészet szabatos tudósításnak kell kijelentenünk. A legkimerítőbb azonban az orvosi kar jelentése, mely nagy gonddal tárgyalja a korábbi sebész-iskola orvosi fakultássá emelésének történetét lépésről-lépésre. a) Legyen szabad nekünk is itt néhány vonással a kolozsvári egyetemről és annak felállításáról egyetmást elmondanunk. Az erdélyi egyetem eszméje — mint azt dr. Márki Sándortól vesszük — egy idős az erdélyi fejedelemség megalakulásával. Az egyetem megalapítója Báthory István és Báthory Kristóf volt, kik egyetértve 1581 május 12. alapították Kolozsváron. Az intézet felállítására különösen az a tapasztalat buzdította őket, hogy a XIV. századtól kezdve Erdélyből állandóan sok tudományszomjas ifjú kereste fel a külföldet. Az egyelem vezetése jezsuitákra bízatott, tehát egyházias jellegű volt. Mária Terézia 17(34 majd 1774-ben államivá tette az intézetet és 1774 ben jogi — 1775-ben pedig orvosi karokkal növelte, de az így megnövelt intézet újra a kegyesrendiek kezébe került. II. József 1784-ben lyceumi rangra szállította és 1851-ben kath. főgimnáziummá alakult, melyből azonban kivált az orvos-sebészi iskola. A most fennálló egyetem — mint látjuk - egészen új alkotás. Báró Eötvös volt az, ki életre hívását célba vette. 1868-ban felhívta a régi intézet tanárait véleményadásra, hogy vájjon miképen lehetne az elenyészett egyetemet újjá alkotni. Ugyancsak ő kötött még szerződést az erdélyi múzeummal, hogy gyűjteményeit és könyvtárát az egyetem céljaira 50 évre engedje át. Munkáját azonban nem fejezhette be, az egyetem csak 1872 november 11-én nyilt meg csendben összesen 269 hallgatóval és 35 tanárral. A fentebb említett címét az intézet csak 10 évvel később nyerte. 1895-ben pedig engedélyeztetett a promotio sub auspiciis regiis. Ez az ifjú intézet sok nehézségekkel küzdött és küzd még ma is. Központi épületéül először az országos gubernium épülete szolgált. Legsanyarúbb az orvosi kar helyzete, melynek sok befektetést igénylő kórházai ma sincsenek kellőleg felszerelve. A tudományosság eszköze a könyvtár; ennek csaknem híjával volt először az egyetem. 50 évig át lett engedve az erdélyi múzeum tulajdona 30,000 kötetével, ebhez járult még a feloszlatott királyi jogakadémia könyvtára 1639 kötettel és a hozzá csatolt Benigni-könyvtár 6839 kötete. Az állam azonban pótolni igyekszik ezen hiányt, alapíttatása óta 136,000 frtot költött a könyvtár gyarapítására, úgy hogy jelenleg az egyetem könyvtárában 23.000 mű van 52,000 kötetben. Az egyetem megalapításánál a dolog természete szerint nagy óvatosságot igényelt a sebésziskolának orvosi karrá szervezése. Ez vette igénybe báró Eötvös és Pauler Tivadar miniszterek idejét. A dolog úgy lett megoldva, hogy még 1869-ben Eötvös egy rendeletében a sebésziskolát, mely azelőtt három éves tanfolyamú volt és a gimnázium IV. osztályától vette fel növendékeit, négy éves tanfolyamra emelte, melyre csak a VI. gimnáziumi osztály sikeres elvégzése után lehetett menni, míg végre 1870 a sebésziskola bezáratott, 1872-ben pedig a magasabb sebész mesteri iskola orvosi fakultássá alakult át, mely időközben tanárai a külföldi egyetemeket tanulmányozás céljából többször fölkeresik. Az egyetem fennállása óta az állam költött ezen intézetre összesen 7.202.486 frtot. Hallgatója volt összesen 11,619. ebből 1895/96-ban volt 702. A tanszékek száma volt 1872-ben 40, 1896-ban 51. Az összes működő tanerők száma a jelenben 119. b) A harmadik nagy intézet, melyről a kezünk között levő mű szól. a királyi József-műegyetem. Ezen intézetnek összes tudósításait Jámbor Gyula írta. kimerítő pontosság jellemzi munkáját. Az intézetnek, úgy látszik, mintha története nem is volna, legalább a köztudat nagyon keveset őrzött meg abból a viszontagságos életből, melyen ez a kiváló intézet által esett. Csak ha az előttünk levő munkában lapozunk, akkor látjuk nagy örömmel, hogy az újabb idő itt is mily szép eredményeket teremtett számunkra. A királyi József műegyetem története 1782-re nyúlik vissza. Ebben az évben a még akkor Budán székelő tudomány-egyetemmel kapcsolatban állíttatott fel egy mérnöki szakiskola 3 évfolyammal, mely folyamok végzése után a hallgatók szigorlatra bocsáttattak és mérnöki diplomát nyertek. A 30-as évek újrateremtő szelleme és valószínűleg az akkori idők újításai nagyon érezhetővé tették e téren hátramaradásunkat. Széchényi vállalatait mind külföldiekkel kellett megvalósítani. Ez okozta, hogy az 1832/36 pozsonyi országgyűlés már komolyan sürgeti a műegyetem felállítását. 1843-ban már részletes felterjesztést tesznek az uralkodó elé az új intézetre vonatkozólag, melynek berendezésére 300,000 forintnyi költség, fentartására pedig 48,000 pengő forint van előirányozva. A korábbi országgyűlési határozatoknak nem lett meg a kivánt sikere, a legutóbbi munkálatokat és különösen Széchenyi fáradozásait azonban siker koronázta, a mennyiben már 1844-ben kelt udvari rendelet egy magasabb ipartanodát állított fel. Ez ez ipartanoda nem felelt ugyan meg a váradalmaknak, de kezdetnek ez is .jó volt. Az ipartanoda teljesen az udvari kancellária fenhatósága alatt állott, három szakosztálya és egy előkészítő tanfolyama volt. Az ekként engedélyezett iskola 1846-ban nyilt meg, az egyetem központi épületében helyeztetett el. Őt tanszéke volt a magasabb tudományokra, három az alacsonyabbakra. A bekövetkezett szabadságharc ezt az intézetet is megakasztotta a működésében, de már 50-ben újra megnyílik és pedig ezen az idő tájon jelentékeny változásokon megy át. Az egyetem kebelében fennálló mérnöki szak az ipariskolához csatoltatik, majd az előkészítő osztály egy évről 2, illetőleg o évfolyamú reáliskolává alakíttatik át; a három szakosztály közül kettőt eltörölnek és egyedül a műszaki osztály marad meg, hogy így ennek működése annál intensivebb legyen. Végül ez az ipartanoda 1857-ben Budára tétetett át az egyetemi nyomda épületébe, hol megmaradt egész 1872-ig, mikor újra Pestre tétetett át a mi theologiánkhoz közel eső Nagel-féle házba. A második szervezés a budai tartózkodás alatt történt. Már itt csiraszerűleg megvannak azon szakosztályok, melyek a mai műegyetemben mint külön vált karok működnek, de még ezen időben nem több ez az intézet ipartanodánál. 1867 után, mint minden téren, itt is rendkívül gyors haladás constatálható, a tanszékek szaporíttatnak, a szertárok költségei feljebb emeltetnek, úgy hogy a 71/72. országgyűlés már teljesen erősnek érzi az intézetet arra, hogy ne ipartanoda legyen az többé, hanem egyetemi rangon álló magasabb intézet, mely a külföldi hasonló intézetekkel kiállhassa a versenyt. így történt aztán, hogy Szentpály Jenő határozati javaslatára a József-műegyetem önkormányzati jogot és egyetemi rangot nyert a pesti tartózkodással együtt, míg végre 1882-ben saját otthont kapott. Összes épületei 800,000 forintba, felszerelései 80^000 frtba kerültek.