Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-03 / 1. szám

Negyvenedik évfolyam. 1-ső szám. Budapest, 1897. január 3. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség;: IX. TterRlet, I'ipu-ntca US. szám, hová a kéziratok eimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszki/ Viktor leifnyvleeresJeedéne (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. £ Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZÖTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Klőflzet«sl ára t Félévre: 4 frt 50 hr; egész érra : 9 /W. Egyes azátn ára 80 hr. Belterjesebb keresztyén munkásságot. . . Az egyházpolitikai törvények új és nehéz viszonyok közé helyezték a keresztyén egyházakat. A vallás szabad gyakorlata folytán az egyházhoz való tartozás vagy nem-tartozás szabad erkölcsi alapra, a tagok önkénytes hitbuzgóságára helyezkedett. A gyermekek vallásos neveléséről intézkedő törvény következtében vegyes házasságoknál az erősebb hitű házasfél akarata szabja meg a leendő gyermekek vallási hovatartozását. Egyházi esketós, házassági álclás igénybevétele a hívek hitbuzgóságán fordul meg s vegyes feleknél annak a félnek templomában történik meg, a melyik inkább ragaszkodik a hitéhez. Szóval az egyházi ós valláserkölcsi élet súlypontja a szabad és önkénytes hitélet ós hitero mezejére helyezkedett át. Erről az »új rendet körüli eddigi tapasztalatok teljesen meggyőzhettek mindenkit, a ki látni akar. Tény, hogy a hol hitközöny vagy csak hitbeli lazulás esete forog fenn, ott az új házasok nem mennek esküvőre, a vegyes házasfeleknél gyakori a »reversalis«, sőt az egyházi adó vagy más okok miatt nem ritka a hithagyás, a szektákhoz vagy a nagyobb felekezetekhez való áttérés. Egyes gyülekezetekből megdöbbentő adatok kerültek e tekintetben nyilvánosságra, s jó szerencse, hogy ez az egyházi és valláserkölcsi válság ez ideig legalább még nem egyetemes, nem széles kiterjedésű s most még csak szórványosan jelentkezik De kétségtelen, hogy jelentkezik. Hivatkozhatunk az esketési statisztikára, mely azt mutatja, hogy átlagban csekély, ele egyes helyeken nagy percentben (tudunk gyülekezetet, melyben tömegesen) kerülik az új házasok a templomot és az esketést. S talán még inkább bizonyíthatunk azzal az általános ténynyel, hogy lelkészeink országszerte ós felekezeti különbség nélkül stólaveszteségröl panaszkodnak és stólakárpótlásért mozgolódnak. Azt csak mellékesen említjük föl (mert statisztikát még nem lehet róla csinálni), hogy a vegyes házasságok révén hány lélek-veszteség érte és fogja érni mindazokat az egyházakat, melyek tagjainál gyenge lábon áll a hitbuzgóság és a hithűség. Az itt felsorolt tényekben két nagy baj magva rejlik. Egyik a látható, a külső egyházi, mely a papi jövedelem csökkenése által első sorban a papságot sújtja, ele közvetve az egyházat is mélyen érinti. Gyengíti a különben is gyenge lelkészi fizetéseket, rontja a papi állás amúgy is megviselt vonzóerejét, elkedvetleníti a mostani papi nemzedéket, eltereli az egyházi szolgálattól a tehetségeket s a szellemi clecaclentia lejtőjére juttatja a közegyházat. A papnöveldék elnéptelenedése s a tehetséges ifjak elmaradása már is aggasztólag jelzi a közel jövőben bekövetkező nagy hanyatlást. A másik nagy baj a valláserkölcsi. Az esketés mellőzése, a gyermekek eligórése, a gyakori kitérés: mind megannyi külső tünete a belső valláserkölcsi élet meglazulásának; jele annak, hogy a hitközöny, a vallási nembánomság, az erkölcsi ellankaclás annyira nőtt az illetőknél, hogy egy kis stóláért vagy egyházi acló miatt hitöket is hajlandók vagy eltagadni, vagy megváltoztatni. Ez a valláserkölcsi baj még nagyobb, mint az első, mert ez már nemcsak az egyházat sorvasztja ós gyengíti, hanem e mellett az egyén földi és mennyei boldogságát is kockáztatja. S minél az egyházi, mind a valláserkölcsi baj oly komoly és oly veszedelmes, hogy orvoslásáról minden komoly keresztyénnek nemcsak gondolkozni, ele múlhatatlanul tenni is kell; tenni anynyival is inkább, mert az ily erkölcsi bajok ragályos természetűek, észrevétlenül terjednek és rohamosan elharapóznak. Ezeknek az egyházi és valláserkölcsi bajoknak csak egyetlen egy biztos gyógyszerök van s ez: a belterjesebb keresztyén munkásság. Belterjesebb keresztyén munkásság alatt úgy a hivatalos egyházi, mint az önkénytes valláserkölcsi