Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-20 / 25. szám

óta este az iskolában tartja s az eredmény meglepő. E vallásos estélyekkel össze lehet kötni a vallásos iratok terjesztését. Igen fontosnak tartja, hogy a konfirmálandó gyermekeket a lelkész oktassa. A következő indítványt ajánlja elfogadásra: Mondja ki az értekezlet, 1. hogy az eddiginél belterjesebb vallásos élet felébresztésére okvetlen szükségünk van s kívánatos, hogy a konfirmandusok oktatását — mint ezen cél elérésének legbiztosabb eszközét — minden lelkész a legnagyobb buzgalommal végezze. 2. Minden gyülekezetben vallásos estélyek tartassanak. 3. A filiákat különös gondozás alá kell venni, mert a kitérők leginkább itt akadnak. Vallásos egyesületek alkotásat ott, a hol a viszonyok megengedik, helyesli, de ezeket nem tartja oly szükségeseknek, mint az előbbieket. Masenyik Endre: Csatlakozik Szabó Aladár propozicióihoz. Különösen az utolsó pontot ragadja meg, az evangéliomi szövetség alakítását; mert ha az eszméket helyeseljük, szervet kell alkotnunk azok megvalósítására. Ilyenül kínálkozik a Prot. írod. Társaság. Pál apostol nagy eredményű működésének az a titka, hogy minden provinciában kiszemelte az alkalmas központot, ott alkalmas munkásokat szerzett az általa megkezdett munka folytatására s úgy haladt tovább. így kell nekünk is tennünk. Evangélistákat nem akar, mert ezek a képzetlen elemek, a kik többnyire rajongók, felforgathatják az egyházat. Az egyházi élet vezetőinek, a. lelkészeknek lelkes munkálkodására van szükség. Mondjuk ki őszintén, hogy lelkészeink egy része nem követ el mindent hívei lelki szükségletének kielégítésére. Ez a baj. De azt is el kell ismernünk, hogy ily irányú munkásságra a theol. akadémiákon kellőleg előkészítve nincsenek. Óhajtandónak tartja tehát a lelkészképzés reformját is. Ha a lelkészek kellően munkálkodnának mindenütt, akkor a szektáskodás veszedelme nem fenyegetné egyházunkat. Ajánlja tehát, hogy a vidéki központokon a M. Prot. Irodalmi Társulat fiókegyesületeket létesítsen, melyek az evangelizáció munkáját kezükbe vegyék. Dr. Antal Géza: Két sürgős feladat várakozik reánk. Egyik, hogy egyházunk jövőjét kellően biztosítsuk a jövő generáció számára, erre szükséges az alsó- és középiskolai vallásoktatásnak intenzivebbé tétele s a theologiai képzésnek is átalakítása; a másik, hogy mostani nem kedvező állapotunkon lehetőleg segítsünk. Erre hasznosnak tartja Szabó Aladár indítványait. S ha ezeket elfogadjuk ezzel kifejezzük, hogy eljárását helyeseljük, s így Zoványi indítványát szükségtelennek tartja. Azt, hogy az Irodalmi Társulat fiókegyesületeket alakítson, nem tartja a belmissziói működés szempontjából szükségesnek. Zoványi Jenő: Visszavonja indítványát s csatlakozik az előtte szólóhoz. Szöts Farkas: Örömének ad kifejezést, hogy e fontos dolgok értekezletünkön mint már jónak bizonyult eszközök mutattatnak be. Az Irodalmi Társulat részben szintén evangelizáló szervezet. Méltó arra, hogy egyházunk minden müveit eleme hozzá csatlakozzék. Mert minden tudásunk annyit ér, a mennyi hasznot hajt valláserkölcsi tekintetben. Az evangelizáció nem jelent mást, mint bevinni az evangeliom szellemét az iskolába, a családba s a társadalmi életbe, s eszközei: a belmisszió, cura pastoralis s a kánon szerinti papi szolgálat. Indítványozza: Mondja ki az értekezlet, hogy szükségesnek tartja az Irodalmi Társulat fiókegyesületeinek alakítására vonatkozó határozat minél előbb való végrehajtását. Az itt vázolt eszmecsere után az értekezlet egyhangúlag elfogadta a következőket: Egyházi életünk tartalmasabbá és belterjesebbé tétételét, hogy a változott viszonyok közt megállhassunk s hivatásunkat e nemzet életében tovább is kellően betölthessük, az értekezlet feltetlenül szükségesnek tartja. S e cél elérésére alkalmas és megfelelő eszközöknek véli a következőket: 1. Az evangeliom prédikálását. De nem egyedül a templomban, hanem ki kell vinni templomon kívül az életbe is oly formán, hogy minden gyülekezet körében vallásos estélyek tartassanak. 2. Az ifjak fokozottabb vallásos gondozását oly módon, hogy az elméleti oktatással meg nem elégedve, lehetőleg tevékenyen foglalkoztassuk őket pl. vallásos irányú szavalattal, énekkarokban, egyesületekben . . . stb. 3. A nőegyleteket; ugyanis a vallásos érzésű nő nem csak családja körébe visz áldást, hanem egyúttal egyik legbiztosabb eszközlője a vallásos élet fellendítésének. 4. Végül lehetőleg minden gyülekezet kebelében énekkar szervezését. 5. Ezen értekezlet jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéretnek dr. Antal Géza és dr Horváth József. K. m. f. Hitelesítették: Jegyzette: Dr. Horváth József" Borsos István. Dr. Antal Géza. BELFÖLD. Napló jegyzetek. — Emlékezés a M. P. I. T. pápai vándorgyűlésére. — Mihelyt hírét vettem, hogy Protestáns Irodalmi Társaságunk vándor-útra készül s sátorfáját legelőször is Pápa városában üti fel, legott feltettem magamban, hogy e protestáns búcsún magam is részt veszek. Ép egy negyed százada annak, hogy mint supplikáns diák megfordultam volt Pápán, az ős kollégium falai között: mivé fejlődhetett vájjon e kicsiny, de érdekes város e hosszú idő alatt ? . . Aztán milyen derék dolog is lesz, összetalálkozni a mindenfelől oda zarándokló kollegákkal s látni a két testvérfelekezet ölelkezését! . . Mindenesetre elmegyek . . . azaz, ha az Úr akarándja és élünk. No meg, ha az évi budgetből kitelik az a 10—20 frtnyi összeg, a mennyibe — szerényen számítva — egy ilyen modern búcsújárás belekerül. Mert hát pénzzel járják a búcsút maiglan is, s annyi bizonyos, hogy nem csupán a toronyépítéshez, vagy ép a hadviseléshez, de a gőz szárnyain való utazáshoz is az első, elengedhetetlen kellék — a pénz. De honnan vegye ezt az anyagiakkal szűkösen, kedves porontyokkal azonban többnyire gazdagon megáldott protestáns lelkész, kivált ilyen holt évadban. Szentgyörgy nap után és aratás előtt? . . A feleség szelíden biztat: »Majd csak kirendeli a jó Isten! . . takarékoskodunk . . . neked is jól fog esni egy kis elszóródás az egyhangú dologtevő napok után ... no csak menj« ! . . »De itt vannak a konfirmándusaim is! . . sokat elmulasztok; mert ha már kimozdulok, a somlói kiránduláson is csak ott szerelnék lenni*. »Majd utána pótolhatsz mindent*. Hiszen, Isten látja, a lélek készbennem ... de mikor oly sokfélé kell juttatni abból a szerény jövedelemből!. .. Hátha meglehetne az a pápai gyűlés nélkülem is! .. . Persze, persze, hogy meglehetne ... elmaradásom bizonyára észre sem veszik, de hátha a többi kollegák is mind ilyeténképen gondolkoznának és