Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-18 / 16. szám

Kivánatos biz az, hogy ezek az értekezletek mindenütt megalakuljanak s munkálják a szent ügyet lelkesedéssel. Ha mi lelkipásztorok megyünk elől jó példával, szaporodni fognak követőink s nem félhetünk a kétes jövőtől, mert a hol az igazi küzdelem: ott az igazi diadal! Kápolna, 1897. március 30. Szuhay Benedek. IRODALOM. *•* »A magyar nemzet története« című tíz kötetes nagy munkából most jelentek meg a 100., 101., 102. füzetek, melyekben B<dlagi Géza befejezi az 1830-iki országgyűlés ismertetését, majd az 1830-iki kolerajárvány történetét írja meg, mely többhelyütt parasztlázadásra vezetett. Ezután e két korszak két kiváló reform emberének, Széchenyinek és Wesselényinek törekvéseit ismerteti, egymással párhuzamba állítva, majd Wesselényi pályáját követve, Erdély helyzetét és Wesselényi Miklós politikai pereit ismerteti, és végül áttér az 1832 —1836-iki országgyűlés történetére, melyről előbb egy rendkívüli vonzóan megírt általános képet nyújt, majd a reformmunkálatok megkezdésenek akadályait fejtegeti és a vallási sérelmi ügyek tárgyalása után megkezdi az országgyűlés legfőbb feladatának, az űrbériség rendezésének ismertetését. Ezek a füzetek is tele vannak igen érdekes szövegképekkel és mindegyik füzethez pompás mümellékletek vannak csatolva. Ilyenek »József nádor« arcképe Ender János rajza után készült metszet szerint; »A magyar nemzeti műzeum a század derekán*, Haeuíler J. rajza után készült acélmetszetről; »I. Ferenc negyvenéves uralkodói jubileuma*. A magyar országos rendek tisztelgése 1832. március 5-én (Egvkorű rajz után); »József nádor sírja a budai királyi sírboltban*, Dörre Tivadar rajza. »Bajza József királvhymnusza« kéziratának hasonmása; továbbá a reformmozgalmakban oly számot tevő »Pesti Hirlap« első számának hasonmása stb. Az egyes füzetek ára 30 kr. Kapható a kiadó Athenaeumnál és minden hazai könyvkereskedésben. ** Csecsetka Sámuel Egyházjogtana érdekében következő sorok közlésére kérettünk föl. Néhai Csecsetka Sámuel pozsonyi theol. akad. tanár »Ev. Egyházjogtanának« meglévő példányait a pozsonyi theologia akadémiai »Önsegelyzőkörnek* hagyományozta. A mű, melynek bolti ára 9 frt, nevezett körnél (Pozsony, Konvent-utca 13.) 2 frt 40 kr. előleges beküldése mellett bérmentesítve kapható. — Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. ** Emlékeim. Kritikai és irodalmi dolgozatok. Irta dr. Székely György. A tiszta jövedelem a sárospataki Erdélyi János szobor-alapra fordíttatik. Sárospatak. Nyomtatta Steinfeld J. az ev. ref. főiskola betűivel. 1897. Ára 80 kr. — E könyv szerzője a sárospataki főiskolában jelenleg azt a tanszéket foglalja el, melyről egykor nagynevű Erdélyi János hirdette lelkesen a filozófia tanait, és a fentebbi című könyvének megjelenését tisztán a kegyelet s a hű megemlékezés érzései szülték. A pataki ifjúság, élén ennek »Magyar Irodalmi Önképző Társulat*-ával, legújabban akciót indított meg arra nézve, hogy a nemrégiben Beöthy Zsolt által kipattantott eszméjének Sárospatakon életet adjon. Dr. Székely is készséggel csatlakozott a dicséretes mozgalomhoz, s most megjelent dolgozatainak tiszta jövedelmét ajánlotta fél a szobor-alap gyarapítására. A hét íves, eléggé csinos kiállítású kötetecskében Székelynek a különböző folyóiratokban megjelent alkalmi és önállóbb irodalmi cikkecskéi, könyvismertetései foglalnak helyet, jól csoportosítva, s meglehetős gonddal és kritikával összeválogatva. Találunk itt dolgozatokat Tompa Mihályról, Munkácsy Mihályról. Kazinczy Ferencről; egy eléggé sikerült cyklust »Női jellemképek Kemény Zsigmond regényeiben* címmel, aztán Greguss »Rendszeres széptan «-ának, Cherbuliez »Művészet és természet*-ének bírálatát, lipcsei tárcákat és végül három »lélektani tárcá«-t, mint a szerző nevezi. Stílus tekintetében kevés a kifogásolni való; e mű egyes darabjainak nyelvezeténél, magyarosságánál a szerző korábban megjelent munkáihoz hasonlítva, örvendetes haladást tapasztalhatunk. Bizonyára feledékenység okozta a szerző részéről. hogy míg a Tompa Mihályról szóló cikkben s a hozzá irott jegyzetben körülményesebben emlékezik meg a Rimaszombatban még csak ezután felállítandó Tompa-szoborról, addig Tompának sárospataki emlékszobráról, melyet a mult év októberének elején lepleztünk le nagy lelkesedéssel : egész könyvében egy árva szóval sem tesz említést. Nemcsak tartalmi értéke miatt, de a jótékony cél érdekében is ajánljuk e könyvecskét olvasóink szives figyelmébe, (i. zs. b.) ** »Brassó vármegye magyar tannyelvű népoktatási tanintézeteinek monographiája és a brassómegyei tanítótestület 25 éves története. Az ezredévi ünnepély alkalmára a brassómegyei tanítótestület megbízásából írta Józsa Mihály, ág. h. ev. tanító, tanítótestületi titkár. Brassó, 1896. Ára 1 frt.* — Ezen cím alatt egy rendkívül csinos kiállítású, negvedfelszáz lapra terjedő, hatalmas kötet dicséri az érdemes szerkesztőt is, a derék tanító testületet is, a mely Kakujay Károly tanfelügyelő élén a kiadásról gondoskodott. A ki ebben a műben egy sablonos, száraz adatokkal és statisztikai táblázatokkal tele gyömöszölt tartalmat vélne látni: az alaposan csalódnék. Mert a tartalom elejétől végig érdekes, figyelmet lekötő, vonzó s mindenekfölött tanulságos. Ebből a kötetből lehet igazán megismerni a magyar néptanítót s azt, hogy hangyaszorgalommal és zajtalan működéssel mit képes keresztülvinni a türelem, a haza- és fajszeretet s a közművelődés iránti lelkesedés akkor, midőn egyfelől a szegény tanítónak csekély javadalmazása miatt a létküzdelemmel, másfelől pedig a körülötte és mellette ólálkodó szász és román nemzetiségek áramlataival kell megbirkóznia. És ez a tanítóság nem csügged, sőt diadalra vezeti a kultura zászlóját ott, a hol ezelőtt 25 évvel részint parlagon hevert talajokat, részint romba dőlt erősségeket talált. És neki ezeket a talajokat kellett megmívelni s ezeket a romokat újra építeni a népoktatásügy számára. Elismerés illesse hát társadalmunk közönyében és a tanítók iránti hálátlanság közepette ezt a jóravaló testületet, mely megmutatta, hogy a sok akadály dacára is a népoktatás terén a szellemi és erkölcsi élet vezetője tudott és tud lenni ott az ország délkeleti szögletében, mint a magyarságnak biztos végvára 1 A mű három részre oszlik. Az első általános képet nyújt a Bárcaság s Brassó vármegye magyar népoktatásügyi állapotának, fejlődésének; a másodikban az egyes iskolák történetét ismerteti; a harmadikban a tanítótestület 25 éves történetének vázlatos leírása van, kapcsolatosan a brassómegyei tanítótestület 1896. dec. 29—30-iki zászlófelavatási és 25 éves jubiláris díszgyűlésének szivetleiket megkapó rajzával. Ajánljuk a derék művet az illető érdeklődők figyelmébe és pártfogásába ! (—e—).