Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-04 / 14. szám
Bevétel: 1. 1896. évi hátralékokból. . . . 19,428 frt 55 kr. 2. 10%-os belépési járulékokból. . 52,000 frt — kr. 3. 21 /2 %~o s tagsági díjakból . . . 39,600 frt —kr. 4. Közalaptól (a 100 ezer frt 2-dik részlete) 25,000 frt — kr. 5. Közalaptól, jövedelmek 10%-a 10,738 frt — kr. 6. Tőkék kamatjából 6,600 frt — kr. Összesen: 153,366 frt 55 kr. Kiadás (szintén csak megközelítőleg): 1. Özvegyeknek és árváknak . . . . 2996 frt 56 kr. 2. Kezelési költség és postadíjak . . 750 frt — kr. Összesen: 3746 frt 56 kr. Megjegyzendő, hogy a f. évben tényleg megkezdett segélyezés csak április 1-től folyósíttatik s hogy az özvegyárva segélyekből az elhunyt tag elmaradt hátralékai levonatnak. Ezért s meg aztán azért, mert a bejelentések még nem fejeztettek be, nagyon valószínű, hogy a tényleges segélyezés a hozzávetőleges előirányzatnál jóval nagyobb lesz. Érdekes jelenség, hogy a dunamelléki egyházkerületből most még egyetlenegy segélyezett özvegy és árva sincs. A »Jelentő ívek« helyesbítését jelentették be az erdélyi egyházkerületből a görgényi, a tiszántúli egyházkerületből a debreceni, beregi és szatmári egyházmegyék, mint a melyekben az utolsó összeírás óta a lelkészi fizetéseket revideálták és helyesbítették. A bizottság eme helyesbítéseket elfogadásra ajánlja a konventnek. Egy fölmerült eset alkalmából a bizottság kimondandónak javasolja, hogy az elhunyt lelkipásztor hátralékban maradt gyámintézeti járuléka, ha özvegy és törvényes örökös nincs, a kegyév lelkészi jövedelméből vonandó le és szolgáltatandó be a gyámintézet pénztárába. íme, ezek a lelkészi gyámintézet első pénztári évének főbb adatai, melyek azt mutatják, hogy ez a nagyfontosságú humanitárius intézményünk erőteljes mag, mely hatalmas fejlődésre van hivatva. A kezdet nehézségeivel sikeresen megküzdött. Most már csak azon kell lennünk, hogy minél inkább gyarapodjék. A tagok teljesítsék híven kötelezettségeiket. Aztán gondolniok kellene arra is, hogy alapítványokat és adományokat gyűjtsenek számára. Nekünk feltűnő, hogy az egész mult évben egyedül csak a Hornyánszky-féle 500 frtos alapítványt kapta az intézet. Ez nem jól van így. Itt adományokat és alapítványokat kellene szerezni, hogy ezek által is erősödjék az intézet! A közalap 1896-iki pénzügyi éve. Egyetemes egyházi közalapunk végrehajtó bizottsága e hó 27., 28. és 29-ik napjain Budapesten tartotta ez évi ülését, melyen az 1896-ik évi pénzügyi eredményt mutatták be. Rendes menetű normális esztendő volt, minden feltűnőbb mozzanat nélkül, a szokásos keretben mozogva. Az ülésen először is az újjáalkotott bizottság szervezkedett. Az egyházkerületek által megválasztott tagok közül jelen voltak: Szász Károly és Baksay Sándor a dunamelléki, Antal Gábor és Molnár Béla a dunántúli, Dőlius Ernő és Ragályi Béla a tiszáninneni, Szabó János és Széli Kálmán a tiszántúli, Szász Domokos az erdélyi egyházkerületből. A közalapi bizottság elnökévé megválasztatott Dókus Ernő. alelnökévé Szász Károly, előadójává Kenessey Béla; a gyámintézeti albizottság elnökévé Hegedűs Sándor, tagjaivá Szász Károly és Molnár Béla, előadójává Fetri Elek. Majd az országos lelkészi gyámintézetről szóló előadói jelentés tárgyaltatott, melynek főbb mozzanatairól e Lap más helyén olvasható a részletes tudósítás. A jelentést Petri Elek előadó készítette és olvasta fel. A közalapról szóló jelentés rendén, melyet Kenessey Béla terjesztett elő, először az 1895-ik évi nyugtákról és hátralékokról, azután az 1896-iki kivetésről és befolyt járulékokról, majd az Összes bevételekről és kiadásokról, továbbá a folyó évi költségvetésről, végül pedig az egyházak és lelkészek segélyeiről tett javaslatokat a bizottság. Az 1895-ik évi hátralékok 19,605 frt 67 krt tettek, miből törültetett 837 frt 78 kr.. befizettetett az 1896-ik év folyamán 8738 frt 71 kr:. s így még hátralékban maradt 10,029 frt 15 kr. Elég tekintélyes hátralék, melyből aránylag a tiszántúli és dunántúli egyházkerületekre esik a legtöbb. Az 1896-ik évi megajánlás 80,782 frt 89 krra emelkedett, a mi mintegy 1000 frttal több az előző évinél. Ebből befolyt 71,235 frt 12 kr. és hátralékban maradt 9547 frt 77 kr., mely az előző évivel együtt közel 20.000 forintra emeli a közalapi járulékok hátralékát. A reformációi perselypénz sehogy sem gyarapszik, sőt az 1896-ik év e címen való 475 frt 65 krja 318 frt visszaesést mutat az előző év bevételéhez képest. A bizottság e stagnálás és visszaesés főokát abban látja, hogy a reformáció évfordulóját még sok helyen nem ünneplik meg gyülekezeteink s a hol van is ünnep, ott sem fektetnek kellő súlyt annak sem erkölcsi, sem pénzügyi oldalára. A mult évben pedig az általános gazdasági és pénzügyi pangás is belejátszott a perselypénzek csökkenésébe. A közalapi számadások rendén megállapította a bizottság, hogy a közalap 1896-ik évi bevétele volt: 1. egyháztagok járulékaiból 77,076 frt 91 kr.; 2. záloglevelek szelvényeiből 23,872 frt; 3. Jordán-alapból 6200 forint; 4. időközi kamatokból 1643 frt 8 kr.; 5. államsegélyből 100.000 frt; 6. rendkívüli (esek. fiz. lelkészek) államsegélyből 33,000 frt; 7. kisorsolt záloglevelekből 10,000 frt; 8. kisebb fizetményekből 685 frt. Összes bevétet: 252,484 frt
