Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-28 / 13. szám

** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története* című illusztrált munkából most jelent meg a 77-ik füzet, a melyben Gracza György az egyesült oroszosztrák hadak előnyomulásának kapcsán a győri csatát s Görgey és a kormány közötti űjabb viszály keletkezését mondja el a nála megszokott érdekességgel. Ez a füzet emlékezik meg az 1849-iki kolera járványról is, a melyből megtudjuk, hogy alig két hét alatt csupán az orosz hadseregből több mint 14,000 ember esett a ragály áldozatául. A füzet képei ezek: Kossuth Lajos mint honvéd. Kolossy György, Lamberg gróf megboszulója. Kirohanás Komáromból 1849. jűlius 3-án. A hegyesi csata 1849. július 14-én. ** Peru elfoglalása és az inkák pusztulása. Irta Gaal Mózes. Gaal ez újabb könyvecskéje azon olvasmányok közül való, melyek öregnek, fiatalnak a lelkét egyaránt gyönyörködtetik. A kalandor Pizarro nagyratörő államai, világhódító tervei színes, változatos képekben szövődnek történetté, mely nemcsak szép magyarságáért tanulságos, hanem a tárgyául szolgáló eseménynél fogva is. Az, a mit az író az inkák műveltségéről, vallásáról, erkölcseiről ír, mindenki számára élvezetes és érdekkel olvasható. A könyvet Goró Lajos csinos rajzai díszítik. Megjelent a Franklin-Társulat népszerű vállalatában, a Vasárnapi könyvtár- ban; ára 20 kr. ** Édes anyám cím alatt Pósa Lajos, a gyermekek édes szavú költője egy kötet költeményt írt, ezúttal nem a kicsinyek mulattatására, hanem a felnőttek gyönyörködtetésére. A kötet arról a szeretetről szól, melyet a költő-fiú az édes anyja iránt érez. A könyv előfizetési ára fűzve 1 frt 20 kr., díszkötésben 2 frt. Megjelenik e hónap végén, megrendelhető Singer és Wolfner könyvkiadó hivatalában, Budapest, Andrássy-út 10. sz. ** Beköszöntő egyházi beszéd, elő- és utóimádsággal. Irta és Tisza-Füreden elmondta C<ánki Benjámin ev. ref. lelkész. Karcag, 1897. Sződi S. nyomdája, 19 lap, ára 10 kr. — Csánki Benjámin a fiatal lelkésznemzedék bibliás hitű, ékesszavú gárdájának egyik legtehetségesebb tagja. Hitében van erő, tudásában evangéliumi világosság, szavában szónoki hatalom. Beköszöntője is erről tesz bizonyságot. János ev. 21: 15—17 alapján szeretetből akarja legeltetni a lelki nyájat, még pedig szeretetből akarja lelki eledellel táplálni és szeretetből akarja vezérelni. Szépen mondja ki beszéde főgondolatát: »Jézus földi eletét nem szabad csupán úgy fognunk föl. mint a legtökéletesebb ember életét, mert ember nincs fogyatkozás nélkül és a történet legnemesebb alakjain is vannak szeplők Jézus földi életében magának Istennek életét, az örök élet minden tökéletességét és boldogságát szemléljük. Élete az Atyához hazatérésben végződik, miképen a mennyből alászállással kezdődött. Teljes olyan békével és olyan örömmel, a milyet a tökéletlen világ nem adhat. Ebből az örökéletből akarom én táplálni híveimet*. — Helyesen. Ez az igazi, tápláló lelki eledel. Az erőteljes beszédhez kenetes elő és utóimádság van függesztve. EGYHÁ Z. Aranykönyv. Sinka Sándor és Kecskemétiig M. Lajos debreceni főiskolai tanárok közelebb elhunyt nejeiknek emlékezetére a collegiumi énekkar javára egyenként 100— 100 frt alapítványt tettek. Lelkész-hiány kezd mutatkozni a ref. egyházban. A dunántúli püspök évi jelentésében azt mondja erre vonatkozólag: »Fel kell említenem azon, egyházi életünket nagy veszélylyel fenyegető mind jobban fokozódó bajt, hogy mind nehezebbé válik segédlelkészeket kapni megfelelő számban. Vannak egyházmegyéink, a melyekben egy segédlelkész sincs és halál esetében a gyülekezetek minden lelki gondozás nélkül maradnak. Vannak olyan egyházaink, a hol az elaggott vagy elbetegedett lelkész semmi egyházi funkciót, még a keresztelést sem képes végezni, és segédlelkész hiányában az egyház elzüllik, az anyakönyvek hiányosan vezettetnek, a gyermekek vagy kereszteletlenül maradnak, vagy más felekezetű lelkész által kereszteltetnek meg, s az egész egyházi élet tespedésnek indul. A bajnak főorvossága az volna, ha a lelkészi állomások jövedelmei a más polgári állások javadalmával arányban állanának, ennek elérése azonban csak buzgó óhajtásunk és törekvésünk tárgya lehet, de rajtunk kívül sok más, hatalmunkba nem eső körülményektől függ. Isten adja, hogy ez is mielőbb bekövetkezzék !« Theologiai akadémiáink népessége még mindig nem emelkedik, sőt csökken. Az 1896/97. iskolai év Il-ik felére az öt ref. theol. tanintézetben a hallgatók a következőleg iratkoztak be: Budapesten az I-ső évre 5, II-ikra4, III-ikra 9, IV-ikre 5, összesen 23. Debrecenben I-ső évre 17, II-ikra 7, Ili-ikra 9, IV-ikre 10, összesen 43. Kolozsváron I-ső évre 5, II-ikra 7, 111-ikra 7, IV-ikre 4, Összesen 23. Pápán az I-ső évre 6, a II-ikra 6, a Ili-ikra 5, a IV-ikre 6, összesen 23. Sárospatakon az I-ső évre 10, II-ikra 12, Ili-ikra 14, IV-ikre 5. összesen 31. E szerint I-ső éves theologus van az öt akadémián 43, Il-od éves 37, Ill-ad éves 44, IV-ed éves 29 s az összes magyar ref. hittanhallgatók létszáma 153. — Tíz évvel ezelőtt csak magában Debrecenben százon jóval felül volt a papnövendékek száma. Jam proximus ardet! Bod Péter temploma. A magyar-igeni református templom, melyet a nagynevű Bod Péter építtetett, szomorú állapotban van. Falai összerepedeztek, elrongyolódtak, s az egész, szép kivitelű renaissance-mü romlásnak indult. Nem nézhette e pusztulást az egyház fiatal lelkésze Bartók Dénes, s miután kérelmével az országos műemlekeket fentartó bizottság kislelkűen elutasította, elhatározta, hogy fölkeresi hazánk nagyobb ref. egyházait, és gyűjtés útján szerzi be a hiányzó pénzösszeget (8—10 ezer frtot). E célból először is Debrecenbe ment, a hol a legközelebbi két héten át mintegy 500 frtot szedett össze. Innen Czeglédre utazott. Kívánjuk, hogy fáradságos gyűjtését koronázza teljes siker. (J.)