Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-21 / 12. szám

IRODALOM. ** A tiszáninneni egyházkerület Névkönyve az 1897-dik évre. Összeállította dr. Tüdős István. Sárospatak, 1897, nyomatta Stenfeld Jenő a főiskola betűivel, 144 lap, ára 80 kr. — Tartalmazza az egyházkerület tisztviselőinek és bizottságainak névsorát, az egyházkerület nyolc egyházmegyéjében a tisztviselők, gyülekezetek s lelkészek stb. névtári adatait, a sárospataki főiskola, a miskolci és rimaszombati főgimnázium, a miskolci leányiskola scbematismusát, az egyházkerületi összes tisztviselők és egyházak betűrendes névsorát stb. A Névkönyv rendszere az. hogy először közli az egyes egyházmegyék általános leírását, tisztviselőit, bizottságait stb., tehát hogy hány anya-, társ-, leány-és fiók-egyház van a traktusban, hány járásra oszlik az egyházmegye, kik az egyházmegyei tisztviselők, s az egyes szakbizottságok, körök stb. tagjai; azután az egyes gyülekezetekre vonatkozó részletes adatok vannak felsorolva, nevezetesen a gyülekezet neve, minősége, lélekszáma, posta- és távirdaállomása, lelkésze, tanítója, gondnoka, szülöttei, halottjai, házasultjain, végül az iskolázás szokásos adatai. A füzet végén két táblázatos kimutatás van, egyik az egyházkerület egyházi, másik az iskolaügyi viszonyainak összesített adatait tartalmazza. E szerint a tiszáninneni egyházkerületben van összesen 338 rendes, 12 helyettes, 36 segédlelkész, 393 tanító és 9 tanítónő. A lelkek összes száma 242,700, született 9629, meghalt 6713, házasságot kötött 2194, konfirmáltatott 4667, áttért 79, kitért 98 egyén. — Az iskolai statisztikából fölemlítjük, hogy Sárospatakon van 39 hittanhallgató, 76 joghallgató és 496 gimn. tanuló; Miskolcon van 366, Rimaszombatban 343 gimn. tanuló; végül Miskolcon a leánynevelő-intézetben 165 leány tanul. ** Magyar írók élete és munkái. A M. T. Akadémia megbízásából írta Szinnyei József, 42 füzet. E nagybecsű irodalomtörténeti munka most megjelent füzete »Jókély-Kacskovics* címszók közötti írók életrajzi adatait, munkáik jegyzékét és a róluk szóló dolgozatok sorozatát ismerteti azzal a nagy pontossággal, mely a Szinnyei munkáit jellemzi. Az ismertebb írók e füzetben : Jónás János keresk. akádémiai igazgató, Jordánszky Elek (kiről a Jordánszky-codexet elnevezték), Jósika Júlia a regényíró neje, Jósika Miklós a regényíró, József nádor, József főherceg, Jurányi Lajos a növénytani író, Justh Gyula és J. Zsigmond, Kaas Ivor báró publicista stb. A protestáns egyházi és tanügyi írók közül Joó Imre n.-kőrösi tanár, Joó István középiskolai felügyelő, Józsa Antal kir. tanfelügyelő, Józsa Mihály ev. lelkész, Józsa Pál kisújszállási igazgató tanító, Juhász András ref. lelkész, az Énekeskönyv több dicséretének szerzője, Jurány Gusztáv, ref. lelkész stb. — A 100 füzetre tervezett munkában eddig 9393 életrajz jelent meg negyedévi öt-íves füzetekben. Kiadója Hornyánszky Viktor, kinél füzetenként 50 krral lehet rá előfizetni. A hézagpótló munkát a magyar irodalom minden barátjának melegen ajánlhatjuk. ** Die österreichisch-ungarische Monarchie című földrajzi statisztikai műből, mely dr. Umlauft szerkesztésében a Hartleben cégnél immár 3-ik kiadásban Bécsben jelenik meg, most kaptuk a 17-20-ik füzetet. Ezek a füzetek is a tudomány mai színvonalán állva, könnyen áttekinthető rendszerben és egész könnyed világos stylusban tárgyalják Ausztria és Magyarország földrajzi és statisztikai állapotát. A 17-ik füzet a statisztikát, még épen pedig a tudomány, művészet, humanismus, egyesületi tevékenység statisztikáját ismerteti, mely téren minden vonalon örvendetes haladás tapasztalható. Gondosan tárgyalja a kettős birodalom alkotmányos szervezetét és intézményeit, s a monarchia hadügyi viszonyait is részletesen ismerteti. A 18-ik füzeten kezdve a munka »különös része« következik, mely a kettős birodalom egyes országainak részletes leírását tartalmazza. 18., 19, és 20-dik füzetekben az Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburg, Steierország, Karinthia, és Krajnára vonatkozó földrajzi és közművelődési adatok olvashatók. Különösen szépen és részletesen van kidolgozva Bécs város topográfiája és statisztikája. A füzeteket számos szövegkép és két külön melléklet díszíti, melyek közül az egyik az osztrák-magyar monarchia geologiai viszonyait, másik a népesség sűrűségi viszonyait ábrázolja. A még hátralevő 5—6 füzettel befejezést nyer az egész munka, mely három íves füzetekben jelenik meg, füzetenként 30 krjával A. Hartleben könyvkiadóhivatalában rendelhető meg. ** Magyar közmondások és közmondásszerű szólások című füzetes munkából, melyet a M. T. Akadémia és a Kisfaludy-társaság támogatásával Kókai Lajos ad ki és dr. Margalits Ede egyetemi tanár szerkeszt, előttünk van immár az I— X. füzet. A munka bevált annak, a minek Ígérkezett: elv és szakszerű gyűjteménye a magyar közmondásoknak és közmondásszerü szólamoknak. Margalits a közmondások codificatiójánál az Erdélyi-féle alapszó-rendszert veszi alapul, de annyiban tökéletesíti azt, hogy gyűjteményében minden közmondás annyi alapszó keretében fordul elő, a hány jellemző szó van benne; azután, hogy sokkal több mondást ölel fel, mint Erdélyi, nevezetesen az Erdélyi gyűjteménye 9000, a Margalitséban 20,000 mondást tartalmaz; s végre Margalits minden közmondásnak megnevezi a gazdáját, ki használta azt irodalmilag először. Az eddig megjelent tíz füzet az A—R betűk közmondásait közli s így nemsokára az egész munka készen lesz. A négy íves havi fűzetekben megjelenő munkára füzetenként 40 krjával még most is előfizethetni Kókai Lajosnál Budapesten (Károly-utca 1. sz.) Az ily közmondás gyűjtemények nemcsak nyelvészeti és irodalmi szempontból, hanem a nép-psychologia tekintetéből is nagyon becses dolgok, mert a közmondásokban a nép szelleme, bölcsesége, élet-tapasztalata és humora, tehát a közlélek és a nemzeti géniusz nyilatkozik meg.