Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-07 / 10. szám

Szerkesitösíg: IX. kerület, Pipa-utca Íi3. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadd-hivatal : Ifornyánszki/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. ElőOzetési ára : Félévre : 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Egyes 8zám ára ÍIO kr. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Felső oktatásunk reformjához. Wlassics miniszter mult szombati nagy beszédében egész programmját adta a közoktatás terén végrehajtandó reformoknak. Szakszerű, okos, jól átgondolt beszéd volt, melynek tartalma megérdemli, hogy behatóbban foglalkozzunk vele. Jelen alkalommal azonban csak a felső oktatás reformjához kívánunk szólani. A beszéd rövid áttekintést vetve egész kultúrpolitikánkra, mindjárt legelőbb két helyes vezérelvet hangsúlyoz. Egyik, hogy a magyar kultúrpolitikának a lényege nem változhatik szünet nélkül, mert az nem egyeseknek a privilégiuma, nem is a szakegyesületek céhbeli működési köre, hanem a nemzetnek közkincse; a magyar nemzeti kultúrpolitikának a főiránya is olyan változatlan, mint az égi testek eltérés nélküli mozgása a maguk örök pályáján. Másik az, hogy az egységes szerves nemzeti közoktatás az az archimedesi pont, a melyről nemzetünket nagygyá ós hatalmassá lehet felemelni; ezért »minden közoktatási tényezőnek, tehát nemcsak az államnak, de a társadalomnak ós az egyházaknak is, mindeniknek a maga szférájában ós hatáskörében, az eddiginél sokkal többet kell tennie a nemzeti közoktatásért«. E vezérelvek alapján a közoktatás minisztere következő reformeszmóket veti fel az iskolaügy felső ágában. A felső oktatás ügyében szőnyegre hozza s mintegy érlelni próbálja azt az eszmét, hogy a főiskolai oktatás törvény által szabályoztassók. Mert nálunk a felső oktatást eddig csak rendeletek szabályozzák. Törvényben azt sem határoztuk meg még, hogy mi az egyetem. Eltérők e tekintetben a közelmúlt hagyományai is. B. Eötvös pl. a theologiai fakultásokat is befoglalta az »universitas scientiaruma-ba, de már Trefort theol. karok nélkül szervezte a kolozsvári egyetemet, mások régebben a szakfőiskolai francia rendszernek adtak előnyt, de most Franciaországban is visszatértek az universitási rendszerre. Maga a miniszter valóságos és teljes tudományegyetemet óhajt, a theologiai fakultások bevitelével, mert az államnak és az egyházaknak hazánkban fennálló sajátos viszonya ezt megköveteli; mert a miniszter szerint igen nagy súlyt kell helyezni arra, hogy »az állam magára a papkópzésre legalább annyira befolyást gyakoroljon, hogy lehetővé tegye az egyetemen való képzést ós lehetővé tegye azt, hogy necsak az elszigetelt szemináriumokban, hanem az egyetemeken is megtalálja minden vallásfelekezet papsága a magasabb egyetemi képzést®. A miniszter által itt kimondott eszmét, hogy a felső oktatás törvény útján szabályoztassók, s ennek folytán minden vallásfelekezet lelkószképzóse az egyetemeken lehetővé tétessék, mi elvben helyeseljük. Lapunknak régi programmpontja ez. Helyeseltük a hetvenes években, mikor b. Eötvös ugyanezt az eszmét törvényjavaslat alakjában akként formulázta, hogy a budapesti egyetemen a r. k. theol. fakultás mellé gör. kel. ós egyesült prot. hittani kar is szerveztessók. S ezzel szemben helytelenítettük Trefort eljárását, mikor a kolozsvári egyetem szervezése alkalmával a theologiai karokat elvből kihagyta, azzal argumentálván, hogy a theologia nem egyetemre való tudomány, a mely álláspontról a budapesti r. k. hittani kart is meg kellett volna szüntetnie, a mihez azonban ez ötletek szerint cselekvő férfiúnak már nem volt bátorsága. Helyeseltük nem rég, mikor a debreceni egyetem tervével kapcsolatban Berzeviczy A. felújította b. Eötvös eszméjét, s helyeseltük tavaly, mikor a tanügyi kongreszszus, később meg maga a miniszter, ismét szőnyegre hozta csáktornyai emlékezetes beszédében. Helyeseljük most is, mert közművelődési, nemzeti ós egyházpolitikai szempontból mind egyházainkra, mind hazánkra nézve fontos vívmánynak ós erkölcsi nyereségnek tart-